Koncháza

Koncháza (ukránul: Концово [Koncovo]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Koncháza (Концово)
Koncháza címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Kincseshomok község
Rang	falu
Irányítószám	89423
Népesség
Teljes népesség	1278 fő (2001)
Népsűrűség	977,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	1,308 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 22° 15′ 12″48.575, 22.253333333333
Koncháza Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Koncháza témájú médiaállományokat.

Földrajz

Ungvár vonzáskörzetében a megyei székvárostól 6 km-re dél-délnyugatra terül el. A községbe vezető bekötőút Homok határában torkollik az Ungvár-Csap országútba.

Történelem

A krónikák először 1348-ban említik, ekkor még Kecsefelde néven. Ez idő tájt a Koncházy család birtoka. Ebben az időben a császári csapatok állandó átvonulása, az ezzel járó zaklatás miatt a település fejlődése igen lassú. Feljegyezték, hogy a 16. század folyamán a pestis többször is megtizedelte Koncháza lakosságát.

1582-ben a helység már Homonnay (Drugeth) birtok, így az ungvári vár tartozéka. 1612-ben Homonnay István magvaszakadta után Ung vármegyei birtokait – Homokot és Konczházát, melyeket Homonnai Drugeth György kért adományba – a nádor Csuty Gáspárnak és Paxy Miklósnak adta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KONCZHÁZA. Magyar falu Ungvár Várm. lakosai külömbfélék, fekszik Őrhöz nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van.”

1833-ban 38 házból áll a falu, 365-en lakják ekkor.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Konczháza, Ungh v. magyar falu, Ungvárhoz délre 1 mfldnyire: 231 romai, 46 g. kath., 34 ref., 10 zsidó lak. F. u. az ungvári káptalan.”

A trianoni béke előtt Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.1940-ben ugyanannyian élnek itt, mint 30 évvel azelőtt. 1944 őszén a sztálinisták 40 férfit hurcoltak el a községből, 11-en közülük odahaltak.

1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. A szovjet érában a koncházi földművesek – a környező falvakban élő sorstársaikkal együtt – az ungtarnóci székhelyű Gorkij Kolhozban tevékenykedtek. A kollektív nagyüzem mellett már ekkor is akadt más munkalehetőség, itt helyben is. A múlt század hetvenes éveire felépült a baromfiüzem, ahol évtizedeken át sok helybéli dolgozott. Szintén ez idő tájt a közeli Ketergényben a Kárpátaljai Gabonaforgalmi Vállalat kezdte meg működését, itt is sok koncházi kapott munkát. Az Ukrajna függetlenné válásával (1991) egy időben jelentkező gazdasági válság következtében mind a baromfiüzem, mind a gabonaforgalmi vállalat a csőd szélére jutott, azóta gyakorlatilag mindkét helyen szünetel a termelés. Újraindításukhoz a termelés korszerűsítése mellett jelentős tőkére lenne szükség.

2020-ig közigazgatásilag Kincseshomokhoz tartozott. A Koncházi Középiskolának jelenleg 300 tanulója van. A magyar mellett párhuzamosan ukrán osztályok is vannak. Óvodájába 25 gyermek jár. Könyvtár, modern kultúrház, posta, családorvosi rendelő helyben.

Népesség

1870-ben 428-an lakták.

1910-ben 531 lakosából 495 magyar, 5 német, 29 szlovák volt; ebből 251 római katolikus, 211 görögkatolikus, 44 református volt.

2001

1 278

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)

  magyar (50,23%)

  ukrán (47,18%)

  orosz (1,33%)

  roma (0,7%)

  szlovák (0,23%)

  német (0,08%)

  Egyéb (0,25%)

Gazdaság

A helybéliek időközben Ungvár más ipari és szolgáltató vállalatainál helyezkedtek el. A munkaképes férfilakosság egy része a határon túl – főleg építkezéseken – keresi meg a családja eltartásához szükséges pénzt.

A helyi kolhoz felszámolását követően (2000 tavasza) a helybeliek között szétosztották a földet. A parcellák jelentős részét az ekkoriban megalakult Vatra Mezőgazdasági Vállalat bérli az itteniektől. Néhány koncházi gazda önállóan műveli a földjét, emellett tejelő jószágot, baromfit tart, sertést hizlal. A koncházi határban működik a Holland Plant Kft., amely vírusmentes gyümölcsfa-csemetéket és szőlőoltványokat állít elő a vidék lakossága részére.

A községben az utóbbi években több vegyesbolt és kisebb kávézó nyílt.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma. A római katolikus egyház újraalapítása a 19. század elejére esik. A templomot a szovjet rendszerben bezárták. A hívek új templomot építettek, melynek felszentelésére 1992 októberében került sor.
• Görögkatolikus templom. 1888-ban kezdték el építeni, és 1906-ban szentelték fel. A bazilika típusú kőtemplom egyik fala a második világháború idején találatot kapott. A működő templomok listájáról a hatóságok 1953-ban törölték. A szovjet éra évtizedeiben az épületet, melynek tornyát is lebontották, raktárként használták. A templom maradványait a múlt század kilencvenes éveinek elején kapta vissza a gyülekezet. A rekonstrukció több évi megfeszített munkát igényelt. Tornyát 1996-ban állították helyre.
• Meleg nyári napokon a helybéliek a közeli Ung partján keresnek felüdülést. Ilyenkor sok horgász is tanyázik errefelé. A település mellett egy 25 hektáros ligeterdő húzódik – a meleg idő beálltával kiváló gombázó hely.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X