Kondorosi csárda
A Kondorosi Csárda Kondoros legnevezetesebb épülete, egyben a Dél-Alföld területén ez legismertebb pusztai csárda Békés vármegyében.[1] Az épület ma étteremként és múzeumként funkcionál.
| Kondorosi csárda | |
.jpg) | |
| Adatok | |
| Típus | csárda |
| Alapítva | 1740, ill. 1784 |
| Tulajdonos | Kondoros Város Önkormányzata |
| Cím | |
| Település | Kondoros |
| Cím | Hősök utca 23 |
 Kondorosi csárda
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 20° 47′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 20° 47′ 44″ | |
 | |
| Kondorosi csárda weboldala | |
Története szerkesztés
A csárda mai is álló helyén két épületet emeltek fel. Az épület a nyolc út találkozásánál központosul, amelyek Szarvas, Endrőd, Mezőberény, Békés, Békéscsaba-Gyula, Arad, Orosháza és Szentes felé vezetnek. Emiatt vált kitüntetett jelentőségűvé.
Az első épületet az 1740-es évek elején épült vályog és nád felhasználásával. Az építőjét nem ismert. Ezt az épületet 1783-ban a gyomaiak bosszúból felégették. A második barokk stílusú csárda magtárral kiegészülve 1784-ben létesült báró Harruckern Ferenc Domonkos uradalmi ideje alatt építették.[2] Más elbeszélések szerint az eredeti épületet az 1820-as években lebontották és a helyére egy téglaerődöt építettek csárdakúttal.
A csárda első említése az 1784. évi katonai felmérésből ismerjük. Az épületet 1801-ben három évre, majd később 1826 során Szarvas városa bérbe kapta a csárdát.[3] Később Vostyiár Mátyás csárdás, majd Bagi Pál kocsmáros tulajdonában állt az épület. A 19. század közepén élte a csárda a fénykorát. Ez a népszerűség nem csak az utazók számára vált pihenőhellyé, de a betyároknak is központja volt. Az 1850-es évek során Rózsa Sándor, illetve Kanalas Menyhért uralta a térséget, akikkel a csárdatulajdonosok jó kapcsolatot ápoltak.
1852-ben a csárdával szemben egy pandúrlaktanyát építettek, a legendák szerint a betyárok megfigyelésének érdekében. Valójában a bécsi udvar célja a Batthyány család csákói birtokának ellenőrzése érdekében építette a laktanyát.[4]
A kondorosi csárdában számos hazai személyiség megfordult itt (Petőfi Sándor, Petőfi Zoltán, Erkel Ferenc[5]). Emellett Arany János Kondorosi csárda mellett című versében, illetve Móricz Zsigmond írásaiban is olvashatunk a helységről.
Az I. világháborút követően a csárda déli oldalát bővítették egy széles folyosóval. A II. világháborút követően az épület raktárként, majd pártházként funkcionált. Miután 1955-ben a Kondorosi Földművelési Szövetkezet tulajdonába került ismét csárdaként üzemelt az épület. Később a kondorosi ÁFÉSZ tulajdonolta az épületet a rendszerváltásig. Az 1970-es években az étterem konyháját korszerűsítették, majd az 1984-ben műemléki státuszba került épületet ekkoriban újították fel ismét.[6]
2002-ben az épület a helyi önkormányzat tulajdonába került. Egy évvel később az épület régi állapotában lett felújítva, múzeumi helységet kialakítva. A kiállítási tárgyakat a helyi lakosság biztosította. 2005-ben a konyhát ismét modernizálták, amely már megfelelt a HACCP előírásainak. 2020-ban az épület homlokzatát felújították, korszerűsítették fűtését és napelemeket telepítettek rá. Továbbá a múzeumot interaktív tárlattá alakították át és rekonstruálták Mihály Árpád és Cs. Pataj Mihály Betyárok rohama a szabadságharcban című nagyméretű festményét.[7] A múzeum megnyitóján, 2020. július 15-én jelen volt Oszter Sándor színművész is.[8]
A csárda napjainkban szerkesztés
A csárda belsejében kiváló étterem és múzeum üzemel. A restaurálást követően eredeti állapotban tekinthető meg az épület pincéje, padlása és a betyárok bújtatására szolgáló kéményjárat. Az étterem a magyar gasztronómia tradicionális ételeit kínálja, a múzeum pedig betekintést mutat a betyárok életébe, szokásaiba.
Minden év augusztusában a nevezetes Kondorosi Betyárnapokat a csárda melletti téren rendezik meg.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2021. HUNGARY). www.xn--kastlyok-e1a.hu. (Hozzáférés: 2023. február 19.)
- ↑ Kondoros régi épületei (magyar nyelven). kondoros-regi-epuletei8.webnode.hu, 2022. június 20. (Hozzáférés: 2023. február 19.)
- ↑ Régi Kondorosi csárda (magyar nyelven). mandadb.hu. (Hozzáférés: 2023. február 19.)
- ↑ Bella István. Kondoros száz esztendeje (1875-1975). Kondoros: Nagyközség Tanács, 117–119. o. [1957]
- ↑ Erkel a zongoránál… (magyar nyelven). Newjság, 2020. március 24. (Hozzáférés: 2023. február 19.)
- ↑ Kondorosi Csárda - Falusi turizmus. www.falusiturizmus.org. (Hozzáférés: 2023. február 19.)
- ↑ Origo: Felújították a Kondorosi Csárda Múzeumot (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2023. február 19.)
- ↑ Erzsébet, Vásári: BEOL - Átadták a megújult Csárda Múzeumot Kondoroson. BEOL - Átadták a megújult Csárda Múzeumot Kondoroson, 2020. július 15. (Hozzáférés: 2023. február 19.)
