Konkolyfalva
Konkolyfalva település Romániában, Szilágy megyében.
| Konkolyfalva (Negreni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Nagyilonda |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyilonda |
| Irányítószám | 457198 |
| SIRUTA-kód | 141660 |
| Népesség | |
| Népesség | 97 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 20′ 34″, k. h. 23° 33′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 34″, k. h. 23° 33′ 41″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Konkolyfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A község Nagyilondától nyugatra, a Szamos folyó bal partján, a Gyalu Agrysti hegy lábánál, Révkörtvélyessel szemben található. A község nyugati részén a Valya Varului patak ered.
Nevének eredete szerkesztés
Magyar nevét állítólag az egykor itt bőven termő konkoly növény után kapta, míg román neve (Negreni) is a neghia (konkoly) szónak felel meg. Erre viszont semmilyen bizonyíték nincsen. A helység nevének eredete valószínűleg az egykori tulajdonosától, a Konkoli élő nemzetségtől származik.[1]
Története szerkesztés
Nevét az oklevelek 1591-ben említették először Konkoliosfalva vagy máskép Nyegenyefalfa néven.
Konkolyfalva a kolozsmegyei Almás várához tartozott, és at 1500-as évek közepén a Bornemissza és Kendi (Kendy) családok birtoka volt.
1590 évi osztozkodáskor a Kendy család tagjai közül ifjabb Kendy Gábornak jutott.
1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenné vált néhai Kendy Gábor részét Bocskai Istvánnak adományozta.
1600ban Bocskai István ugyancsak hűtlenség vádja miatt vesztette el a birtokot, amelyet Csáky István kapott meg.
1627-ben Konkolyfalva a Haller családé; Györgyé és Zsigmondé, valamint Bánffy Lászlóé volt. 1694-ben Kornis Zsigmond birtokolta.
1696-ban török hódoltsági falu.
1725-ben a Kornis család tagjainak birtoka volt. 1820-ban pedig a gróf Lázár család volt a település birtokosa.
1891-ben 300 lakosa volt, melyből 286 görögkatolikus, 14 izraelita volt.
Konkolyfalva határában a Pre arbori határrészen a hagyomány szerint vár állott, melynek nyomai az 1800-as évek végén még láthatóak voltak.
A falu határában egy kisebb barlang is található.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.
Nevezetességei szerkesztés
- Görögkatolikus fatemploma, melyet 1810-ben szenteltek fel az Őrangyalok tiszteletére. A templomot Popán Medve (Ursz) és Silen György építtették saját költségükön. Harangjai 1760-ból valók, felirattal vannak ellátva. Anyakönyvet 1824-től kezdve vezetnek.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Magyar Tudós Társaság: Tudománytár. 1839. Hozzáférés: 2018. január 7.
Források szerkesztés
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 401–404. o.