Koreai Munkapárt
A Koreai Munkapárt (hangul: 조선로동당, Csoszon Rodongdang, handzsa: 朝鮮勞動黨, RR: Joseon Rodongdang ) észak-koreai politikai párt. Megalapítása óta Észak-Korea legnagyobb pártja, és mindössze három vezetője volt; Kim Ir Szen ( ) (1949–1994), valamint fia, Kim Dzsongil ( ) (1997–2011) és az ő fia Kim Dzsongun ( ) (2011–). Bár a pártot az országon kívül sztálinistának és kommunistának tekintik, a párt a dzsucse ( ) filozófiáját követi, ami a szocializmus észak-koreai változatának tekinthető.
Koreai Munkapárt 조선로동당 | |
Az észak-koreai társadalom három mozgatórugója: a munkásság (kalapács), a parasztság (sarló), és az értelmiség (ecset). | |
Adatok | |
Elnök | Kim Dzsongun ( ) |
Örökös főtitkár | Kim Dzsongil ( ) [2] |
Frakcióvezető | Kim Dzsongun ( )[1] |
Alapítva | 1949. június 30. |
Elődpárt | Észak-Korea Munkapártja: |
Székház | Észak-Korea, Phenjan |
Ifjúsági tagozat | Ifjúsági Liga |
Pártújság | Rodong Sinmun |
Ideológia | dzsucse ( ), szongun ( ), pjongdzsin ( ) |
Politikai elhelyezkedés | szélsőbaloldal |
Parlamenti jelenlét | 601 / 687 |
Hivatalos színei | vörös |
Észak-Korea politikai élete | |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Koreai Munkapárt 조선로동당 témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésAz 1946. augusztus 28 és 30 között tartott kongresszuson a Kim Ir Szen ( ) által vezetett Le az Imperializmussal! Szövetség egyesült a Koreai Kommunista Párt északi ágával és a Koreai Új Néppárttal. Az új, egységes pártnak az „Észak-koreai Munkapárt” nevet adták. A pártegyesülési kongresszusok hasonlóak voltak a Rákosi-féle Magyar Dolgozók Pártja megalakulási kongresszusához, ahol igyekezték mindig Sztálin számára legmegfelelőbb embereket magas pozícióba juttatni.
Ugyanakkor a korábbi tervekkel ellentétben a párt elnökéül az Új Néppárt elnökét, Kim Dubong ( )ot választották. Alelnöknek lett kinevezve Kim Ir Szen ( ), Csu Jongha ( ) és Ho Gai ( ) (eredeti nevén Alekszej Ivanovics Hegaj).
1948. szeptemberében kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, Phenjan fővárossal. Eredetileg Szöult akarták fővárosnak, de mivel egy hónappal korábban már ott megalakult a nyugatbarát Koreai Köztársaság, a Koreai-félsziget északi felét tudták csak megszerezni a kommunisták. Észak-Korea miniszterelnöke Kim Ir Szen ( ), elnöke Kim Dubong ( ) lett.
1949. június 30-án a korábban Északra szökött déli kommunistákkal egyesülve (akik a Dél-koreai Munkapártba tömörültek) megalakult a Koreai Munkapárt, amelynek szintén Kim Ir Szen ( ) lett az elnöke. Észak-Korea államfője egészen 1957-ig Kim Dubong ( ) volt. Ekkor távolították el hivatalából, helyére Coj Jen Gen ( ) került.
1972. december 14-én Coj Jen Gen ( ) romló egészségi állapotára hivatkozva lemondott, december 28-án Kim Ir Szen ( ) vette át a helyét, így egyidejűleg az ország kormányfőjévé és államfőjévé is vált.
1994. július 8-án elhunyt Kim Ir Szen ( ), de a Koreai Munkapártnak több, mint 3 évig nem volt vezetője, hiszen Kim Dzsongil ( ) apja halálakor csupán az ország vezetését vette át. Végül 1997. október 8-án választották meg a Koreai Munkapárt elnökévé.
Kongresszusai
szerkesztés- 1. pártkongresszus (Észak-Korea Munkapártjaként): 1946. augusztus 28–30.
- 2. pártkongresszus (Észak-Korea Munkapártjaként): 1948. március 27–30.
- 3. pártkongresszus: 1956. április 23–29.
- 4. pártkongresszus: 1961. szeptember 11–18.
- 5. pártkongresszus: 1970. november 2–13.
- 6. pártkongresszus: 1980. október 10–14.
- 7. pártkongresszus: 2016. május 6–9.
Vezetői
szerkesztésSorszám | Név | Titulus | Hivatali idő |
---|---|---|---|
1 | Kim Ir Szen ( ) | Központi Bizottság elnöke | 1949. június 30. – 1956. április 23. |
2 | 1956. április 23. – 1961. szeptember 11. | ||
3 | 1961. szeptember 11. – 1966. október 5. | ||
4 | főtitkár | 1966. október 5. – 1970. november 2. | |
5 | 1970. november 2. – 1980. október 10. | ||
6 | 1980. október 10. – 1994. július 8. | ||
7 | Kim Dzsongil ( ) | 1997. július 8. – 2010. szeptember 28. | |
8 | 2010. szeptember 28. – 2011. december 17. | ||
9 | Kim Dzsongun ( ) | első titkár | 2012. április 11. – 2016. május 9. |
10 | elnök | 2016. május 9. – |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kim Dzsong Un éles elméjű vezető, 2011. december 26. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Negyedik Munkapártkonferencia eredménye, Rodong Sinmun, 2012. április 12. (angol nyelven). [2013. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 12.)