Koronás keresztespók

pókszabású-faj

A koronás keresztespók (Araneus diadematus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a keresztespókfélék (Araneidae) családjába tartozó faj.

Koronás keresztespók
A koronás keresztespók közelről
A koronás keresztespók közelről
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Család: Keresztespókfélék (Araneidae)
Nem: Araneus
Clerck, 1758
Faj: A. diadematus
Tudományos név
Araneus diadematus
Clerck, 1758
Szinonimák
  • Aranea diadema Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Koronás keresztespók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Koronás keresztespók témájú médiaállományokat és Koronás keresztespók témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

A koronás keresztespók Európában és Észak-Amerikában fordul elő.[1][2]

Alfajai szerkesztés

  • Araneus diadematus islandicus Strand, 1906
  • Araneus diadematus nemorosus Simon, 1929
  • Araneus diadematus soror Simon, 1874
  • Araneus diadematus stellatus C. L. Koch, 1836

Megjelenése szerkesztés

Ennek a keresztespókfajnak hosszúsága eléri az 1,5 centimétert (Dél-Európában akár 2 centiméteresre is megnőhet), így Magyarország egyik legnagyobb pókfaja. Sötét-, vagy sárgásbarna potrohán húzódó fehér, kereszt alakú foltsorról ismerhető fel. A hím gyakran jelentéktelenül kis méretű, a nőstény viszont petékkel teli potroha miatt sokkal nagyobb. A potrohban lévő szövőmirigyekben termeli a pókháló anyagát. A mirigyváladékot a potroh végén nyíló szövőszemölcsökön keresztül bocsátja ki. A pók a hálót a lábai végén lévő karmok segítségével szövi.

Életmódja szerkesztés

A koronás keresztespók Közép-Európában mindenütt elterjedt, cserjéken, fákon, kertekben él. A keresztespókok általában hálójuk közepén ülnek, néha egy félreeső szögletben várakoznak a hálójukba repülő rovarokra. A csapdába esett rovart először csáprágójában lévő méregmirigy segítségével megbénítja, majd burkot sző köré, szerveit cseppfolyósítja és felszívja. Csípése habár kissé kellemetlen, de ártalmatlan az emberre.[3]

Szaporodása szerkesztés

Nyár végén, a csak 5–10 milliméter nagyságú hím óvatosan, egy beszőtt rovarral közelíti meg a nőstényt, és ezt az ajándékot addig cibálja, rezgeti, amíg a nőstény hajlandóságot nem mutat a párosodásra, és közelében mozdulatlanná nem válik. A párzás villámgyorsan végbemegy. A fűben a nőstények több petecsomagot is készítenek, amelyet sárgás, vattaszerű szövedékkel burkolnak be. A szülők elpusztulnak, a fiatal egyedek kora tavasszal kelnek ki, fejletlen alakban telelnek át, és csak a következő év augusztusában válnak ivaréretté.

Képek szerkesztés

   
     

Jegyzetek szerkesztés

  1. Cross Orbweaver; at BugGuide online; retrieved April 2013
  2. Cross Spider, Washington NatureMapping Project
  3. NatureMapping Animal Facts

Források szerkesztés

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Michael Lohmann: Bogarak, szitakötők, pókok és más ízeltlábúak, Budapest, Panemex Kft. ISBN 963-9090-44-1
  • Levi, H. W. 1971. The diadematus group of the orb-weaver genus Araneus north of Mexico (Araneae: Araneidae). Bulletin of the Museum of Comparative Zoology, Harvard 141: 131–179. [147, f. 34-41, 95, 184-186]
  • Platnick, N. I. 2008. The World Spider Catalog, version 9.0. American Museum of Natural History. [1]
  • Clerck, C. 1758. Aranei Svecici, descriptionibus et figuris æneis illustrati, ad genera subalterna redacti, speciebus ultra LX determinati (L. Salvii). Stockholm. Full book reference page

További információk szerkesztés