Koszó János

(1892–1952) irodalomtörténész, egyetemi tanár

Koszó János (Lippa, 1892. április 25.Budapest, Józsefváros, 1952. október 10.) irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Koszó János
1940-ben
1940-ben
SzületettKoszó János Alajos
1892. április 25.[1]
Lippa
Elhunyt1952. október 10. (60 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFerch Irma
(h. 1920–1952)
Foglalkozása
  • professzor
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1914)
SírhelyeFarkasréti temető (19/2-1-47)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Koszó György és Baumann Anna fiaként született. Középiskolai tanulmányait az Aradi Királyi Főgimnáziumban végezte. Tanulmányait az Eötvös Collegium tagjaként a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol 1914-ben magyar–német–francia szakon szerzett oklevelet. A következő évben német irodalomból doktorált. 1915 és 1918 között Aradon működött gimnáziumi tanárként. 1917-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1918 áprilisától 1923 májusáig a Berlini Egyetem lektora és a berlini Collegium Hungaricum könyvtárosa volt. Hazatérése után kinevezték az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolájához a német nyelv és irodalom tanszékére. 1924-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem A felvilágosodás és a romantika korának német irodalma tárgykörből magántanárrá képesítette, s ugyanitt 1935-ig előadásokat tartott. 1928 és 1934 között az Eötvös Collegiumban tanított. 1934–35-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Német Tanszékének helyettes, 1935-ben nyilvános rendkívüli tanára, 1938-ban a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1939-ben dékánja volt. 1940 októberétől 1946-ig a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen tanított. 1947-től haláláig a budapesti Testnevelési Főiskola Idegennyelvi tanszékét vezette. Több lexikon munkatársa volt, s 1933-tól tagja a Szent István Akadémiának.

1924 és 1934 között Kerényi Károllyal együtt az Egyetemes Philológiai Közlönyt, 1937 és 1940 között Pécsett az Ergasterion című folyóiratot szerkesztette.

Felesége Ferch Irma Mária (1903–1977)[2] volt, akivel 1920. október 11-én Budapesten kötött házasságot.[3]

Tagságai szerkesztés

  • Szent István Akadémia
  • Deutsche Akademie (München)
  • Szent István Akadémia
  • Budapesti Filológiai Társaság
  • Pedagógiai Társaság

Munkái szerkesztés

  • Fessler Ignácz Aurél élete és szépirodalmi működése (Budapest, 1915)
  • A költői alkotás lélektana (Budapest, 1918)
  • Fessler Aurél Ignác a regény- és történetíró (Budapest, 1923)
  • Művelődésismeret mint a modern nyelvi oktatás alapja (Budapest, 1931)
  • „Nyugat alkonya”-hangulat a XIX. század első felében és Magyarország (Budapest, 1933)
  • Térhiány-problémák az új német irodalomban (Budapest, 1935)
  • Ungarn und die geistesgeschichtliche Forschung (Budapest, 1938)
  • Irodalomtörténet és világnézet (Budapest, 1938)
  • Segédkönyvek a német nyelv tanításához (Az újabb német irodalom főirányai és fejlődésmenete, Budapest, 1942)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Koszó János. Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 29.)