Kovács János (mérnök)
Kovács János (1700 körül – Apatin, 1765. március 12.) mérnök, kartográfus, krónikaíró. Fabriciusnak, azaz Fábrynak is nevezte magát.
| Kovács János | |
| Született | 1700-as évek Győr[1] |
| Elhunyt | 1765. március 12.[2] Apatin |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | földmérő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
A jénai egyetemen tanult, ahol 1730-ban doktori fokozatot szerzett. Az esztergomi érsekség udvari mérnöke lett, majd Moson vármegye mérnöke, 1736-tól Pozsony vármegyei földmérő. Mikoviny Sámuel tanítványa és utóda a vármegye mérnöki hivatalában. 1763-tól kamarai mérnök. Munkája során térképészeti munkákat - leggyakrabban határ- és birtokfelméréseket - is végzett. Ő készítette el azt a két térképet, amelyek valószínűleg a legkorábbi teljesen magyar nyelvű térképek. A két magyar nyelvű térkép Páld és Kisgeszt határvonalait ábrázolta, kiegészítve a két település határvonalainak leírásával.[3]
Folytatást írt Pethő Gergely 17. századi krónikájához 1749-ig, foglalkozott heraldikával is.
Bél Mátyás Notitiae című művének ötödik kötetéhez ő készítette Moson vármegye térképét és egyes Turóc vármegyei nemesi családok címereinek rézmetszetét. Ezeket Appendix címen előkészítette a kiadásra is, de anyagi okok miatt nem valósult meg. Kézirata ma az esztergomi érseki könyvtárban van elhelyezve. Jellegzetesek különleges pajzsformái.
1736 előtt elkészítette a Vladár család címerének rajzát, melyet három családhoz kapcsolt (Vladár, Cseperi, Batisz).
Művei szerkesztés
- Appendix diplomatica ad historiam comitatus thurocziensis ex documentis autenticisncomitate et numeros sius locis accomodata (1723)
- A magyar krónikának röviden lerajzolt sommája, melynek az első része Pethő Gergely munkájából szedegettetett; rész szerént különb különb féle könyvekbűl is bővíttetett; második része pedig némely irásokbúl kivétetett, és a magyar nemzetnek jeles emlékezetire és hasznára ez uj formában kibocsáttatott, a mint is 1742. esztendőkig foltatott M. Kovács János által. Continuátiója a Magyar Krónikának. Második rész, foglalván magában 18 esztendő, melyben a föls. Austriai házbúl származandó Ertzherczegek Első, második és negyedik Ferdinándok… uralkodtak; azoknak idejekben állapottyát az országnak, változások, emlékezetre méltó dolgok. Főszemélynek előmenetle, holott más országok felől is imitt-amott szó esik … Pozsony, I-III. 1742-1749
- Magyarországnak rövid reflexiókkal való folytatása. Mária II. Theresie Magyar és Cheországnak örökös királylya (1740-1749-ig, czimlap nélkül). Ajánlotta Batthyány Lajos gróf vasmegyei főispán-, kir. kanczellár- és később nádornak.
- Hadi exercitium, vagyis gyalog remenetnek gyakorlási, mely Kevenhiller fő generalis alkotmányábul magyar tiszt uraimék kedveért nyelvünkre fordíttatott, úgy némely mathematikai observatiókkal megvilágosíttatott nemes hazájának javát kivánó … által. Pozsony, (1746.)
- Mappa comitatus Mosoniensis, é. n., metszette Nieloai J.
- Stadtmauern und Graben. (kézirat)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. augusztus 14.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ http://www.mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/magyar_nyelvu_terkep_1738bol.html Archiválva 2011. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar nyelvű térkép 1738-ból
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899. 1269-1270. p.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. . 989. p.
- Slovenský biografický slovník. Martin, 1989. III. 205
- Prikrye, Ľ. V.: Spolupracovníci Mateja Bela v oblasti geografie. Geografický časopis, 36, 1983. 65-65. l.
- Horváth, Pavol: Erby šľachtických rodín z Turca od Jána Kováča. Vlastivedný časopis, 30, 1981/2, 92-92. l.