Főmenü megnyitása

Kovács János (mérnök)

(1700 k. –1764) magyar mérnök, kartográfus, krónikaíró.

Kovács János (1700 körül – 1764) mérnök, kartográfus, krónikaíró. Fabriciusnak, azaz Fábrynak is nevezte magát.

A Ruttkay és Platthy család címere Kovács János metszetein (1723)

ÉletpályájaSzerkesztés

A jénai egyetemen tanult, ahol 1730-ban doktori fokozatot szerzett. Az esztergomi érsekség udvari mérnöke lett, majd Moson vármegye mérnöke, 1736-tól Pozsony vármegyei földmérő. Mikoviny Sámuel tanítványa és utóda a vármegye mérnöki hivatalában. 1763-tól kamarai mérnök. Munkája során térképészeti munkákat - leggyakrabban határ- és birtokfelméréseket - is végzett. Ő készítette el azt a két térképet, amelyek valószínűleg a legkorábbi teljesen magyar nyelvű térképek. A két magyar nyelvű térkép Páld és Kisgeszt határvonalait ábrázolta, kiegészítve a két település határvonalainak leírásával.[1]

Folytatást írt Pethő Gergely 17. századi krónikájához 1749-ig, foglalkozott heraldikával is.

Bél Mátyás Notitiae című művének ötödik kötetéhez ő készítette Moson vármegye térképét és egyes Turóc vármegyei nemesi családok címereinek rézmetszetét. Ezeket Appendix címen előkészítette a kiadásra is, de anyagi okok miatt nem valósult meg. Kézirata ma az esztergomi érseki könyvtárban van elhelyezve. Jellegzetesek különleges pajzsformái.

1736 előtt elkészítette a Vladár család címerének rajzát, melyet három családhoz kapcsolt (Vladár, Cseperi, Batisz).

MűveiSzerkesztés

  • Appendix diplomatica ad historiam comitatus thurocziensis ex documentis autenticisncomitate et numeros sius locis accomodata (1723)
  • A magyar krónikának röviden lerajzolt sommája, melynek az első része Pethő Gergely munkájából szedegettetett; rész szerént különb különb féle könyvekbűl is bővíttetett; második része pedig némely irásokbúl kivétetett, és a magyar nemzetnek jeles emlékezetire és hasznára ez uj formában kibocsáttatott, a mint is 1742. esztendőkig foltatott M. Kovács János által. Continuátiója a Magyar Krónikának. Második rész, foglalván magában 18 esztendő, melyben a föls. Austriai házbúl származandó Ertzherczegek Első, második és negyedik Ferdinándok… uralkodtak; azoknak idejekben állapottyát az országnak, változások, emlékezetre méltó dolgok. Főszemélynek előmenetle, holott más országok felől is imitt-amott szó esik … Pozsony, I-III. 1742-1749
  • Magyarországnak rövid reflexiókkal való folytatása. Mária II. Theresie Magyar és Cheországnak örökös királylya (1740-1749-ig, czimlap nélkül). Ajánlotta Batthyány Lajos gróf vasmegyei főispán-, kir. kanczellár- és később nádornak.
  • Hadi exercitium, vagyis gyalog remenetnek gyakorlási, mely Kevenhiller fő generalis alkotmányábul magyar tiszt uraimék kedveért nyelvünkre fordíttatott, úgy némely mathematikai observatiókkal megvilágosíttatott nemes hazájának javát kivánó … által. Pozsony, (1746.)
  • Mappa comitatus Mosoniensis, é. n., metszette Nieloai J.
  • Stadtmauern und Graben. (kézirat)

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/magyar_nyelvu_terkep_1738bol.html Archiválva 2011. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar nyelvű térkép 1738-ból

ForrásokSzerkesztés

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.   1269-1270. p.
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  . 989. p.
  • Slovenský biografický slovník. Martin, 1989. III. 205
  • Prikrye, Ľ. V.: Spolupracovníci Mateja Bela v oblasti geografie. Geografický časopis, 36, 1983. 65-65. l.
  • Horváth, Pavol: Erby šľachtických rodín z Turca od Jána Kováča. Vlastivedný časopis, 30, 1981/2, 92-92. l.

További információkSzerkesztés