Kovászó
Kovászó (ukránul Квасове (Kvaszove / Kvasove)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
| Kovászó (Квасово) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Nagybereg község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1270 | ||
| Irányítószám | 90264 | ||
| Körzethívószám | +380 03141 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 899 fő (2001) +/- | ||
| Magyar lakosság | 49 | ||
| Népsűrűség | 397,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 120 m | ||
| Terület | 2,26 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 22° 46′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 22° 46′ 13″ | |||
 Kovászó
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kovászó témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése szerkesztés
Beregszásztól 15 km-re délkeletre a Borzsa jobb partján fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
A falu nevére kétféle magyarázat is van: nevét a határában álló Kovas sziklától kaphatta, vagy az ószláv kvasz szóból keletkezett.
Története szerkesztés
Kovászó nevét 1270-ben említette először oklevél Koazou néven, mint királyi birtokot. Később több család nak is volt itt birtoka, így a Jakcs, a Rédey, Lónyay családok is birtokosai voltak.
13. századi várának romja a Borzsa partján egy dombon áll és valószínűleg a tatárjárás után épült. Először kerek lakótornya készült el, majd a magaslat alakját követő várfalak épültek fel. 1564-ben a császár romboltatta le, mivel tulajdonosa rablótanyának használta.
A település timsógyára 1809-ben létesült.
1910-ben 668, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. 1000, többségben ruszin lakosa mellett kevés magyar is lakja.
Nevezetességek szerkesztés
- Kovászói vár - Kovászó vára valamikor a tatárjárás után épülhetett a Borzsa folyó partján emelkedő sziklás magaslatra. Először a kerek lakótorony, később a magaslat alakját követő várfalak készültek el. 1390-ben Zsigmond király Nagymihályi Jánosnak adományozta, ettől kezdve magánvár volt. A török időkben, akkori tulajdonosa, Matuznai Pál, kihasználva az ország megosztottságát rablótanyául használta, gyakran végigrabolva fegyvereseivel a környéket. 1564-ben a rablótanyaként használt várat Schwedli Lázár császári biztos elfoglalta és leromboltatta. Azóta romos állapotában áll.
- Református fatemploma - 1733-ban épült, majd helyette 1895-ben készült el mai temploma.
- Görögkatolikus temploma - 1390-ből való, 1750-ben barokk stílusban építették újjá.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született Gerevich Emil (1854–1902) matematikus, tanár, főreáliskolai igazgató, miniszteri biztos.
