Krétai bezoárkecske

A krétai bezoárkecske vagy kri-kri (Capra aegagrus creticus vagy Capra aegagrus cretica) a házi kecske (Capra aegagrus hircus) visszavadult változata, amely egykor a keleti Mediterráneum több szigetén is előfordult, de ma már csak Krétán, valamint három hozzá közeli apró szigeten (Dou, Thodorou és Agii Pantes) honos.

Krétai bezoárkecske
Bak és nősténye
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Ruminantiamorpha Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Öregcsalád: Bovoidea Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae) Nemzetség: Caprini Nem: Kőszáli kecskék (Capra) Faj: C. aegagrus Alfaj: C. a. creticus
Tudományos név
Capra aegagrus creticus (Schinz, 1838)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Krétai bezoárkecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Krétai bezoárkecske témájú médiaállományokat és Krétai bezoárkecske témájú kategóriát.

Előfordulása

A molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a krétai bezoárkecske ie. 7500-8000 körül vált el az akkor nemrég háziasított házi kecskétől, feltehetőleg a minósziak vagy elődeik vitték be Krétára, ahol elvadult és új „alfajt” alkotott. Tudományos jelentőségét is az adja többek között, hogy a kecske háziasításának egy ma is megfigyelhető, korai szakaszát reprezentálja. Elterjedési területe régen több égei-tengeri szigetre is kiterjedt, de az 1960-as évekre már csak Kréta nehezen megközelíthető, hegyvidéki délnyugati részén maradt kb. 200 példánya. A második világháború idején a német megszállás ellen harcoló, hegyekbe húzódott ellenállóknak a fő húsforrását képezték. 1962-ben az alfajt védelem alá helyezték és megmentésére hozták létre a Szamáriai-szurdok Nemzeti Parkot; mára a létszámuk 2000 fölé emelkedett.

A bezoárkecske több ókori falfestményen is megjelenik, egyes történészek szerint külön kultusza is kialakult. Mára, mint Krétára jellemző endemikus állat, a sziget egyik jelképévé vált.

Megjelenése

A krétai bezoárkecske marmagassága körülbelül 80 cm, testhossza 1,2-1,6 m, testtömege 15-40 kg közötti. Szőrzete világosbarna, homloka sötétbarna, gerincén és lábain ugyanilyen színű sáv húzódik. Szarvai a bak esetében viszonylag nagyok, hátrafelé ívelőek. Többnyire óvatos, visszahúzódó életmódot folytat, de a nagy turistaforgalmú Szamáriai-szurdokban néhány példánya hozzászokott az ember közelségéhez.

Források

• Bar-Gal, G. K. et al. (2002): Genetic evidence for the origin of the agrimi goat (Capra aegagrus cretica). Journal of Zoology 256:369-377. DOI:10.1017/S0952836902000407
• Manceau, V. et al. (1999): Systematics of the genus Capra inferred from mitochondrial DNA sequence data. Molecular Phylogenetics and Evolution 13:504-510

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кри-кри című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kri-kri című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Bezoárkecske a Szamáriai-szurdokban (YouTube)