Krajiška Kutinica

település Horvátországban

Krajiška Kutinica (1948-ig Kutinica) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Kutenyához tartozik.

Krajiška Kutinica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségKutenya
Jogállásfalu
Irányítószám44320
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség47 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 35′ 08″, k. h. 16° 47′ 23″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 08″, k. h. 16° 47′ 23″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszek városától légvonalban 34, közúton 40 km-re keletre, községközpontjától 13 km-re északra, a Monoszlói-hegység déli lejtőin, a Kutinica-patak partján fekszik.

Története szerkesztés

Amint azt a határában található várromok bizonyítják területe már a középkorban lakott volt. Kutinec várának romjai között számos középkori lelet került elő, de írásos forrás hiányában a vár építése és sorsa ismeretlen.

A falu a 16. század második felében a török hódítókkal érkezett pravoszláv vlachok letelepedésével népesült be. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Kuttinicza” néven szerepel. A településnek 1857-ben 128, 1910-ben 237 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 76%-a szerb, 10%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 73 lakosa volt.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
128 124 142 189 260 237 223 254 202 207 202 159 127 94 85 73

Nevezetességei szerkesztés

  • A falutól északra találhatók Kutinec (Kutinyác) várának csekély maradványai. A Viljenjakról a Vis-Humka jelzett hegyi útra vezető földút mentén álló két szomszédos magaslaton, árokkal és falakkal körülvett kettős erődítmény romjaiból állnak. A régészeti feltárások 1966 és 1996 között folytak, melyek során jellegzetesen középkori leletek (cseréptöredékek, vastárgyak) mellett egy üvegkohó maradványai kerültek elő. A feltárások eredményeként megállapították, hogy a két kúpon, egy-egy kerek torony állhatott, melyek maradványait, ahogy számos más helyen, építési anyagként hasznosították a helybeliek.
  • Szent György vértanú tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma a falutól északra, egy kis magaslaton áll. Egyhajós épület homlokzata előtt álló harangtoronnyal. Bejárata a torony aljából nyílik.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés