Főmenü megnyitása

A kriogén földtörténeti időszak, amely mintegy 720 millió évvel ezelőtt kezdődött és 635 millió évvel ezelőtt ért véget. A neoproterozoikum földtörténeti idő középső időszaka, amely a toniumot követte és az ediakarát előzte meg.[1]

Kriogén
(850 – 635 millió évvel ezelőtt)
Előző időszak
Következő időszak
Tonium
Ediakara
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)

A kriogén elnevezés, illetve a latin cryogenium és angol cryogenian elnevezések a görög krüosz, „hideg” és geneszisz, „születés” szavakból származnak.

ÉghajlatSzerkesztés

A kriogén idején történtek ismereteink szerint a Föld eddigi legnagyobb eljegesedései. Két olyan periódus is lehetett, amikor a hógolyó-Föld elmélet szerint a bolygó egészét jégpáncél boríthatta.[2] Ezek közül az első a sturti eljegesedés, amely 720 millió évvel ezelőtt kezdődött és 660 millió évvel ezelőtt zárult, a második a marinoi eljegesedés, amely 660 millió évvel ezelőttől 635 millió évvel ezelőttig tartott. Az időszak ezekről az eljegesedésekről, az időszak hideg éghajlatáról kapta a nevét.

Az eljegesedések nyomát az időszakból származó üledékek jelzik, amelyek olyan területeken is előbukkannak, amelyek ebben az időszakban vélhetően az Egyenlítőnél helyezkedtek el.[3] Ez az üledékes kőzet a tillit, amely a finom szemcsés tengeri üledékből és az abba hullott, gleccserek által szállított durva szemcsékből, sőt hatalmas kőtömbökből jött létre. Ehhez hasonló jelenség az úgynevezett dropstone, ami a partokról leszakadó jéghegyekkel a szárazföldtől távol került az üledékbe.

ŐsföldrajzSzerkesztés

A kriogén idején szakadt szét a Rodinia szuperkontinens és kezdett kialakulni a Pannotia szuperkontinens. Ezzel kezdődik az asszinti orogén ciklus, ami hegységképződéssel és vulkanizmussal járt. A kriogénre az asszinti ciklus konkpidi szakasza esik, ausztráliai, dél-amerikai és afrikai kiemelkedésekkel.

ÉlővilágSzerkesztés

A szivacsok[4][5] és a Arcellinida amőbák[6] legrégebbi ismert fosszíliái a kriogénből ismertek.

MeghatározásaSzerkesztés

A kriogén időszak kezdő dátumát a Nemzetközi Rétegtani Bizottság első ízben 1990-ben tette közzé.[7]

A kezdő dátumot eredetileg 850 millió évben állapították meg (időszámításunk előtt)[8] de ezt 2015-ben módosították 720 millió évre.[9]

A legtöbb geológiai időszakkal ellentétben ennek időhatárait nem valamely bizonyítottan szisztematikus globális esemény (például bizonyos élőlények kipusztulása, illetve megjelenése) jelöli, hanem csak kőzetek kormeghatározása. Ez problémát jelent, mivel a kőzetek kormeghatározása nehézkes és ki van téve laboratóriumi hibáknak.[10]

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2010. (Hozzáférés: 2015. április 2.)
  2. Hoffman, P.F. 2001. Snowball Earth theory
  3. Dave Lawrence: Microfossil lineages support sloshy snowball Earth. Geotimes, 2003
  4. Love et al. (2009). „Fossil steroids record the appearance of Demospongiae during the Cryogenian period [1]”. Nature. DOI:10.1038/nature07673.  
  5. Discovery of possible earliest animal life pushes back fossil record, 2010. augusztus 17.
  6. Porter, S.A., and Knoll, A.H. (2000). „Testate amoeba in the Neoproterozoic Era: evidence from vase-shaped microfossils in the Chuar Group, Grand Canyon”. Paleobiology 26 (3), 360–385.. o.  
  7. Plumb, Kenneth A. (1991). „New Precambrian time scale”. Episode 14, 134–140. o. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 7.)  
  8. GSSP Table - Precambrian. Geologic Timescale Foundation. (Hozzáférés: 2013. szeptember 7.)
  9. Chart. International Commission on Stratigraphy. [2017. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 14.)
  10. A fosszíliák segítségével történő kormeghatározás sokkal könnyebb, akár a kőzet fellelésének helyszínén is elvégezhető.