Főmenü megnyitása

Kustos Lajos (Kemenesmagasi, 1929. március 14.Zalaegerszeg, 2009. november 24.) Zalaegerszeg Városi Tanácsának elnöke 1967 és 1990 között.

Kustos Lajos
Zalaegerszeg tanácselnöke
Hivatali idő
1967 1990
Előd Nátrán János (1958–67)
Utód Bogár Imre (polgármester 1990–94)

Született 1929. március 14.
Kemenesmagasi
Elhunyt2009. november 24. (80 évesen)
Zalaegerszeg
Párt MDP (?–1956), MSZMP (1990-ig)

Házastársa Kiss Piroska (1949–†);
Simonffy Zsuzsanna pedagógus (1986-tól végig)
Gyermekei Lajos (1950), Katalin (1951), László (1953) (mindhárman az 1. házasságból)
Foglalkozás tanácselnök (korábban főelőadó, majd osztályvezető és párttitkár)

Tartalomjegyzék

PályájaSzerkesztés

Dr. Kustos Lajos 1929. március 14-én a Vas megyei Kemenesmagasiban született. Apja Kustos György ipari munkás, anyja Szényi Jolán kiskereskedő volt. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában és Celldömölkön végezte. A Pápai Református Kollégiumban érettségizett 1948-ban. 1949-től a Zala megyei ÁÉV főelőadójaként, majd 195265 között – rövid megszakításokkal – a Zalaegerszegi Ruhagyárban dolgozott, ahol a számviteli osztály vezetője és a vállalat párttitkára[1] volt. 195556-ban az MDP Zala Megyei Bizottságának osztályvezetőjeként önálló pártfunkciót is betöltött.[2] 1965-ben megválasztották a Zalaegerszegi Városi Tanács elnökhelyettesévé, 1967-ben pedig elnökévé, mely tisztséget 23 éven át töltötte be. 1979-ben elvégezte az Államigazgatási Főiskola államvezetéstan-szakát, 1982-ben ugyanitt a politikai tudományokból doktorált. Tanulmányai során kiváló német nyelvtudásra is szert tett.

Zalaegerszeg Városi Tanácsának elnökeként, az 1967-tel kezdődő időszakban Kustos Lajosnak főszerepe volt az addig meglehetősen elhanyagolt, provinciális zalai megyeszékhely modernizálásában, európai szintre történő fejlesztésében. Elnöksége idején a város lélekszáma 25 ezerről 60 ezer fölé nőtt, s lakásállományában, intézményrendszerében, kultúrájában, gazdaságában, iparában, országos és nemzetközi kapcsolataiban egyaránt látványosan gyarapodott. Kustos Lajos pályájának fontos éve volt 1969, amikor tíz környékbeli községet Zalaegerszeghez csatoltak, és átadták a városi fedett fürdőt. Vezetése alatt újult meg mindenekelőtt a városközpont, ahol rengeteg korszerű lakás került átadásra, de ekkor épült fel a skanzen, a Hevesi Sándor Színház, a bazitai TV-torony a kilátóval és a városi sportcsarnok is. 1985. március 7-én a „Szivárvány” kulturális vetélkedő egerszegi győzelemmel zárult, s ugyanebben az évben ünnepelték a megyeszékhely rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100. évfordulóját. 1989-ben Kustos Lajos kezdeményezésére jött létre a testvérvárosi kapcsolat Zalaegerszeg és a karintiai Klagenfurt között.

Kustos Lajosnak a városért és a megyéért végzett áldozatos munkáját több kitüntetéssel ismerték el: 1975-ben Hild Emlékérmet kapott, 1978-ban átvehette a Zala Szolgálatáért Emlékérem arany fokozatát, 1985-ben a Pro Urbe Zalaegerszegért díjat, 1989-ben a Zala Megyei Alkotói Díjat, 2000-ben a Zala Megye Díszpolgára címet. A város vezetőjeként tagja volt Zala megye Tanácsának – ilyen minőségében is mindenekelőtt Egerszeg érdekeit képviselte –, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségének, a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának (1988), valamint – 1980-tól tíz éven át – betöltötte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Településpolitikai Bizottságának elnöki tisztét. Tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett a modern Zalaegerszeg megteremtésében, melynek során a városközpont teljesen új arculatot kapott, nívós lakóházegyüttesekkel, terekkel, üzletekkel, szórakozási lehetőségekkel, továbbá létrejött a korszerű egészségügyi, oktatási és szociális intézményrendszer a szükséges infrastruktúrával, felvirágzott a város kulturális és sportélete, megteremtődött a gazdaságélénkítést és a további ipartelepítést lehetővé tevő ösztönző környezet – mindezzel együtt pedig Zalaegerszeg országos hírnévre, jelentőségre és tekintélyre tett szert.

Kustos Lajos a rendszerváltáskor, 1990-ben nyugállományba vonult, de utána még majdnem két évtizedig aktívan részt vett az egerszegi közéletben, különböző egyesületek és alapítványok munkáját támogatva. 2009. november 24-én hunyt el.

2016-ban a városi közgyűlés posztumusz díszpolgári cím adományozásával tisztelgett az egykori tanácselnök emléke előtt. A kitüntetést özvegye, dr. Kustosné Simonffy Zsuzsanna vette át.

MűveiSzerkesztés

  • Zalaegerszeg fejlődése 1945–1960 között. In: Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. Zalaegerszeg Városi Tanácsa VB, 1970
  • Zalaegerszeg közlekedési helyzete és közlekedés-fejlesztési terve. In: Városi Közlekedés, 1975/6
  • Köszöntő A nő az irodalomban. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zalaegerszegi Vándorgyűlése (1984. május 4–6.) c. kiadvány elé. Zala Megyei Könyvtár, 1984
  • Előszó a Zalaegerszeg – Dokumentumok a város történetéből c. kiadványhoz. Zalaegerszeg Városi Tanácsa VB, 1985

Publikációi jelentek meg a Budapesti Fórum, Magyar Építőipar, Városépítés, Zalai Tükör c. lapokban.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés