Lányi Viktor Géza

(1889–1962) zeneszerző, író, műfordító

Lányi Viktor Géza, született Lányi Géza Ernő (Rákosfalva, 1889. augusztus 6.[4]Brüsszel, 1962. október 19.) magyar zeneszerző, író, műfordító. Lányi Ernő zeneszerző fia, Lányi Sarolta testvére.

Lányi Viktor Géza
Lányi Viktor.jpg
Született Lányi Géza Ernő
1889. augusztus 6.[1]
Rákosfalva
Elhunyt 1962. október 19. (73 évesen)[2][3]
Brüsszel
Állampolgársága magyar
SzüleiLányi Ernő
Foglalkozása
Iskolái Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1913–1914)

A Wikimédia Commons tartalmaz Lányi Viktor Géza témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Lányi Ernő és Dombay Erzsébet fia. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen és 1913–14-ben a Zeneakadémián végezte. Az első világháború kitörésekor be kellett vonulnia katonának.

1910-től a Pesti Hírlap zenekritikusa volt, de írásai megjelentek a Nyugat című folyóiratban és a Zenei Szalonban is. A Tanácsköztársaság idején Reinitz Béla mellett dolgozott, ezért a Tanácsköztársaság bukásakor börtönbe került. 1921-ben Nagy Endre kabaréjának zenei vezetője lett. 1924-től a Terézkörúti Színpad zenei vezetője volt. Petőfi Sándor, Vajda János, Csokonai Vitéz Mihály, Arany János verseire írt dalokat. 1926-tól a Városi Színház opera-főrendezője volt. 1931-től ismét a Pesti Hírlap kritikusa lett. A második világháború után az Új Szó munkatársa volt.

Felesége Fodor Erzsébet volt, akit 1916. augusztus 22-én Budapesten vett nőül.[5]

MűfordításaiSzerkesztés

Fordította még Balzac, Louis Aragon, Dumas, Flaubert, Anatole France, André Gide, Hugo von Hofmannsthal, Victor Hugo, Gottfried Keller, Heinrich Mann, Thomas Mann, Maupassant, André Maurois műveit is.

ÍrásaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés