Lőrinczi Ferenc (botanikus)

Lőrinczi Ferenc (Kissolymos, 1924. január 1. – 1994. május 27.) erdélyi magyar biológus, botanikus, tudományos kutató, egyetemi oktató.

Lőrinczi Ferenc
Született	1924. január 1. Kissolymos
Elhunyt	1994. május 27. (70 évesen)
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	biológus, botanikus, egyetemi oktató
Iskolái	Bolyai Tudományegyetem (–1949)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

A székelykeresztúri Unitárius Főgimnázium elvégzése (1943) után a Bolyai Tudományegyetemen természetrajz-biológia szakos tanári diplomát szerzett (1949); Péterfi István növényélettani és Csík Lajos genetikai előadásai határozták meg érdeklődési körét. Pályáját az egyetemen kezdte mint a növénytani tanszék gyakornoka, utóbb tanársegédje (1949–52); a Pedagógiai Főiskola adjunktusa (1952–55), majd az egyetem biológiai fakultásának előadó tanára (docense)(1955–59). A kolozsvári Botanikus Kert tudományos kutatója (1959–74), majd főbotanikusa 1974-től, a dísznövény-részleg és a talajbiológiai laboratórium vezetője nyugalomba vonulásáig. 1975-ben doktorált.

Tudományos munkássága

Tudományos közlései a Contribuții Botanice Cluj, Igiena, Clujul Medical, Studia Universitatis Babeș-Bolyai és más szaklapokban jelentek meg, ismeretterjesztő írásával A Hétben jelentek meg. Témái: a talajlakó mikroszkopikus gombák elterjedése, hatóanyagaik, kapcsolatuk a virágos növényekkel. Kőből és fából készült műemlékek gombakárosodásainak és a használható növényvédő szereknek a kutatója; a Botanikus Kert magkatalógusának anyaggyűjtő munkatársa.

Egyetemi jegyzetei

• Általános növénytan (a kétéves Pedagógiai Főiskola hallgatói részére, Kolozsvár, 1954);
• Növénytan (növénymorfológia, növényélettan, növényrendszertan a földrajz-biológia szak hallgatói részére, Kolozsvár, 1958).

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  
• Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Lőrinczi Ferenc szócikkét lásd 367. p. ISBN 973-97980-0-4