Wikipédia

LORTA

ukrán rádióelektronikai vállalat

A LORTA (ukránul: ЛОРТА – Львівське об'єднання радіотехнічної апаратури, magyar átírásban: Lvivszke objednannya ragyiotehnyicsnoji aparaturi, magyarul: Rádiótechnikai Berendezések Lvivi Egyesülése) ukrán állami rádiótechnikai vállalat, amely Lvivben, a repülőtér szomszédságában működik. 1944-ben hozták létre. Napjainkban az UkrOboronProm állami hadiipari holding része. A cég elsősorban katonai, főként a légvédelmi rendszereknél használatos rádióelektronikai és elektronikai berendezések, harjárművek irányítórendszereinek gyártásával és javításával foglalkozik, de 2016 óta 30 mm-es gépágyúkat is előállít.

LORTA
Típusszervezet
Alapítva1944
SzékhelyLviv
Cím79601 Lviv, vul. Patona 1.
AnyavállalataUkroboronprom
LORTA (Lviv)
LORTA
LORTA
Pozíció Lviv térképén
é. sz. 49° 49′ 27″, k. h. 23° 56′ 59″Koordináták: é. sz. 49° 49′ 27″, k. h. 23° 56′ 59″
A LORTA weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz LORTA témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az LVG–30 gépágyú Kijevben 2018-ban a Zbroja ta Bezpeka kiállításon
Az Obolony–A tüzérségi parancsnoki jármű a 2018-as katonai díszszemlén Kijevben
Az 1AR1 Polozsennya–2 akusztikus felderítő rendszer

Története szerkesztés

A Szovjetunióban szerkesztés

Az üzemet 1944–1945-ben hozták létre a lvivi repülőtér két hangárjában, kezdetben repülőgépek futóművének javítására, a Szovjetunió Repülőgépipari Népbiztosságának alárendeltségében. 1956-ban átadták a Szovjetunió Távközlési Ipari Minisztériumának és átállították katonai rádiótechnikai berendezések gyártására. Később a cégnek az Izmerityel nevet adták, a katonai kódja Postafiók 125 volt, majd átnevezték Lenin Termelési Egyesülés névre, végül a napjainkban is használt Rádiótechnikai Berendezések Lvivi Egyesülése (LORTA) névre.

A cég a fénykorát az 1960-as, 1970-es években élte. Ebben az időszakban a dolgozók létszáma tízezer fölött volt, a termelés egyes években 30%-kal is nőtt. 1963–1977 között a vállalat igazgatója Ivan Kocsevih volt.[1] A cég ebben az időszakban kapcsolódott be a szovjet űrkutatási és rakétaprogramokba.

Fő termékei a légvédelmi rendszerekhez készített berendezések, diagnosztika eszközök, rádiólokátorok (Kama-IK), repülőgépekhez, helikopterekhez és űrhajózási eszközökhöz készített telemetriai rendszerek, légvédelmi rendszerek vezérlőberendezései, harckocsik és páncélozott járművek fedélzeti számítógépei, valamint légvédelmirakéta-rendszerek földi diagnosztikai berendezései voltak.

A vállalat nem csak munkaadóként, hanem szociális téren is jelentős szerepet játszott Lviv életében. A cég a szomszédságában felépítette a Szokil stadiont, amelyet 2008-tól az FK Lviv labdarúgócsapat bérel és a csapat edzőpályájaként használnak. Jelentős létesítmény volt a szovjet időszakban az 1982-ben átadott LORTA Művelődési Ház, amelyet a rossz állapota miatt 2006 óta nem használtak, 2008-ban pedig a fűtést is kikapcsolták.[2] Az intézményt az UkrOboronProm átadta a Lvivi Városi Tanács tulajdonába.[3] A cégnek több óvodája és munkásszállója is volt a városban. Ezek később városi tulajdonba kerültek.

A cég a katonai eszközök mellett polgári termékeket is gyártott. Ismertek voltak a hangfalai, erősítői és egyéb akusztikai berendezései is, amelyeket Amfiton márkanéven forgalmaztak.

A cég 1987-től sorozatban gyártotta a PK–01 Lviv típusú mikroszámítógépet, amelyet a Lvivi Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki az 1980-as évek második felében. Ebből összesen 80–90 ezer darab készült, többségük a LORTA-nál, de a számítógépet más vállalatok is gyártották.[4] A cég termékei között megtalálható voltak továbbá a mikrohullámú sütők, telefonkészülékek, kisméretű színes tévékészülékek, és a Maljutka márkanéven gyártott mosógépek is.[5]

1991 után szerkesztés

A Szovjetunió válságával a katonai megrendelések visszaestek. A független Ukrajna létrejöttével a vállalat 1991-ben a Védelmi Minisztérium felügyelete alá került. Az 1990-es években a cég nehéz pénzügyi helyzetben volt. Jelentősen visszaesett a munkatársak létszáma is. Ebben a helyzetben a vállalat további polgári termékek piacra dobásával próbálkozott, így elindították a vízmérőórák, valamint a kompakt fénycsövek elektronikai komponenseinek a gyártását is.[6] Az 1990-es évek elején katonai téren a fő tevékenységet az ukrán légvédelmi rendszerek rádióelektronikai berendezéseinek javítása jelentette.

1999-ben a vállalatot a nem privatizálható, stratégiai fontosságú ukrán vállalatok listájára tették.[7]

A 2000-es évek elején orosz exportra is készültek katonai eszközök (pl. az orosz Sturm-V páncéltörőrakéta-rendszer fedélzeti rádióelektronikai eszközei, valamint az SZ–300 rakétarendszer földi kiszolgáló rendszereinek egyes berendezései). 2005-ben a cégnek 1700 dolgozója volt.[8]

2009-ben az Ukrán Minisztertanács mentesítette az ingatlanadó megfizetése alól a nemzetközi űrkutatási együttműködésben részt vevő 16 céget, köztük a LORTA-t is. Ennek köszönhetően a cég stabilizálni tudta a helyzetét és a következő évben növelni tudta a termelését.[9] 2010-ben a cég az akkor létrejött állami hadiipari holding, az UkrOboronProm irányítása alá került.

A cég életében a 2014-ben kezdődött kelet-ukrajnai háború hozott változást. Egyrészt az ukrán hadiipari termékek orosz piaca megszűnt, másrészt az ukrán hadsereg korszerűsítését célzó hadiipari program nyomán új gyártmányok jelentek meg.

2016 áprilisában indult el a LORTA-nál a lőfegyverek gyártása. A cég a szovjet 2A42 30 mm-es gépágyú másolatát gyártja LVG–30 típusjelzéssel.[10] A BMP–2, BMD–2, BTR–80, BTR–90 és BTR–4 harcjárműveken is alkalmazott gépágyút Ukrajnában a kamjanec-pogyilszkiji Finommechanikai Üzem is gyártja ZTM–1 típusjelzéssel.

2015-ben jelentették be, hogy a 2012 óta gyártásban lévő, az odesszai Bliszkavka tervezőiroda által kifejlesztett 1AR1 Polozsennya–2 típusú akusztikus felderítő rendszer orosz eredetű komponenseit a LORTA által készített berendezésekkel váltják ki és az MT–LBu univerzális lánctalpas alvázra épülő rendszer gyártását is a cégnél akarják megvalósítani. A rendszer tüzérségi felderítésre és alacsonyan repülő pilóta nélküli repülőgépek akusztikus felderítésére alkalmas.[11]

Ugyancsak MT–LBu alvázra telepítették a LORTA által kifejlesztett 1V26–1 Obolony–A automatizált tüzérségi parancsnoki rendszert. Mindkét eszközt a 2018. augusztus 24-i függetlenség napi katonai díszszemlén mutatták be a nyilvánosság előtt.[12]

A cég igazgatója 2016-ig hosszú időn keresztül Volodimir Mihajlovics Csausz volt. Őt 2016-tól Oleh Leontyijovics Pohrebnyak követte, akit viszont 2017-ben sikkasztás miatt leváltottak majd később le is tartóztattak.[13][14]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Герои промпроизводства. www.ukrrudprom.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  2. ↑ Оксана: Депутатський запит щодо передачі Будинку культури «ЛОРТА» у комунальну власність міста Львова (uk-UA nyelven). www.lvivrada.gov.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  3. ↑ Львів бере у свою власність Будинок культури «ЛОРТА» (ukrán nyelven). portal.lviv.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  4. ↑ В. Пуйда, к.т.н., доцент: Історія розробки ПК-01 “Львів”. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  5. ↑ POSTUP/BRAMA - Купуй українське. postup.brama.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  6. ↑ КАЖДЫЙ ДОЛЖЕН УМЕТЬ КОМАНДОВАТЬ СВОЕЙ БАТАРЕЕЙ СУБЪЕКТИВНЫЕ ЗАМЕТКИ С МЕЖДУНАРОДНОЙ ВЫСТАВКИ-ЯРМАРКИ «РЕСУРС-94». Зеркало недели | Дзеркало тижня | Mirror Weekly. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  7. ↑ Про перелік об'єктів права державної власності, що не підлягають приватизації (ukrán nyelven). Офіційний вебпортал парламенту України. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  8. ↑ ЛОРТА відстоює честь колективу : Ліс рубають – тріски летять?.. » Високий Замок. web.archive.org, 2015. január 8. [2015. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  9. ↑ Промышленность Львовщины восстановит утраченную динамику развития (orosz nyelven). Информационное агентство Украинские Национальные Новости (УНН). Все онлайн новости дня в Украине за сегодня - самые свежие, последние.. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  10. ↑ 30-мм автоматична гармата ЛВГ-30. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  11. ↑ Новини України: "ЛОРТА" розпочне виробництво сучасного розвідувального комплексу. Гал-інфо. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  12. ↑ “УКРОБОРОНПРОМ” ПОСИЛЮЄ МІЦЬ УКРАЇНСЬКОЇ АРТИЛЕРІЇ: ПРЕМ’ЄРИ ПАРАДУ ДО ДНЯ НЕЗАЛЕЖНОСТІ УКРАЇНИ – MILITARY NAVIGATOR. web.archive.org, 2018. augusztus 28. [2018. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  13. ↑ Директора львівського заводу ЛОРТА затримали за підозрою в сутенерстві, - ЗМІ. LB.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  14. ↑ Львівський радіотехнічний завод отримав нового керівника (ukrán nyelven). portal.lviv.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=LORTA&oldid=26833401”