A laboratórium (köznapi rövidítése labor)[1] különböző dolgok tudományos vizsgálatára szolgáló hely (intézmény, épület, helyiség, asztal stb.).A laboratóriumok a működésüket nemzetközi szinten és országonként is jogszabályok alapján végzik. A laboratórium a köztudatban az orvosi vizsgálatokhoz kötődő helyiség, a valóságban ennél bonyolultabb a helyzet. Jellemzően laboratóriumnak nevezzük azokat a műhelyeket, amelyekben vegyszerekkel dolgoznak.

Egy laboratórium belseje 2005-ben

Története

szerkesztés
 
Rézkarcon megörökített középkori vizeletvizsgálat (de Corbeil, 1903)

A kémia történetével a laboratóriumi jellegű vizsgálatok kora visszanyúlik az ókorba, hiszen kezdetleges üvegedényeket, valamint kerámiát gyártottak és használtak már azokban az időkben is.[2] Tény, hogy Kleopátra különböző kémiai párlatokat használt fürdője és így teste illatosításához, amit nyilván egyszerű laboratóriumi módszerekkel, mint lepárlás, sűrítmény készítése, áztatás segítségével nyertek a különböző növényi alapanyagokból.

Laboratóriumnak elsőként az alkimisták kísérleteinek színhelyét nevezték. Az alkimisták műhelyeiben főleg kémiai, fizikai eljárásokkal vizsgálták az anyagokat, s értéktelennek tartott dolgokból (vasból, kőből) próbáltak előállítani értékes dolgokat (aranyat).

Történelmi feljegyzésekből, különböző irodalmi és képzőművészeti művekből tudjuk, hogy orvosi laboratóriumi jellegű vizsgálatot végeztek már a középkorban is az orvostudorok és a borbélyok. A vizeletet történetesen felrázták és átlátszó üvegedényben vizsgálták az üledék leszállását (a vesekövességet, gyulladásos folyamatot, vérzést észlelhették), valamint ízleléssel meg tudták állapítani, hogy tartalmaz-e cukrot a vizelet. A megfigyeléseik és tapasztalataik alapján gyógykezelési eljárást tudtak előírni.

 
Modern biológiai laboratórium 2015-ben

A 17. században a személyes tapasztalat megszerzését tartotta a kísérletes természettudomány a legfontosabbnak, ezért a laboratóriumi kutatások erőteljes fejlődésnek indultak mind a morfológia (biológia), mind a mikroszkópos vizsgálatok területén.([3] A gyógyszerészet új hatóanyagokkal vette fel a küzdelmet a fertőző betegségek ellen a 19. században (pl. himlő oltóanyag felfedezése, új elemek felfedezése, mint urán, Edison találmányai, amelyeket elektrotechnikai laboratóriumában fejlesztett ki). A modern laboratóriumok, köztük a bűnügyiek is, a 20. században alakultak ki a korszerű laboratóriumi eszközökkel, mint: munkaasztalok, kémcsövek, lombikok, desztilláló felszerelés, elektronmikroszkóp, centrifuga. Ebben a században jött el a műanyag korszak, amikor is a vegyészet segítségével teljesen új típusú anyagokat ismerhetett meg az emberiség.

A laboratóriumok csoportosítása

szerkesztés

A laboratóriumokat csoportosíthatjuk

  • fenntartásra kötelezettek,
  • szakmai felügyeletük,
  • hatáskörük (szakmákhoz kapcsolásuk) szerint.

A köztudatban és a valóságban is léteznek fizikai, kémiai, bűnügyi, elektrotechnikai, mechanikai, biológiai stb. laboratóriumok.

A laboratóriumi helyiségekre vonatkozó előírások

szerkesztés

A laboratóriumi helyiségekről is rendelkező részletes jogszabály a 42/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelet "A helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről".[4] A hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete többek között meghatározza a laboratóriumi helyiségekkel szemben támasztott követelményeket:

  • Általános követelmények

A vizsgáló intézménynek az adott vizsgálat által megkövetelt előírásoknak megfelelő méretűnek, szerkezetűnek, elhelyezésűnek és elhelyezkedésűnek kell lennie, amely minimálisra csökkenti azon zavaró tényezőket, amelyek a vizsgálat érvényességét befolyásolhatják. A vizsgáló intézmény helyiségeit úgy kell megtervezni, hogy a különböző tevékenységek - amennyiben ez szükséges - egymástól elválasztásra kerüljenek.[5]

  • Vizsgálati helyiségek
     
    Laborvizsgálati anyag, emberi vizelet
  • Az archiválás céljára szolgáló helyiségek
  • Hulladékeltávolítás

A rendelet 1. sz. melléklete az előbbiek mellett meghatározza

  • a szervezetet és a személyi felelősséget,
  • a minőségbiztosítási program rendszerét,
  • a helyiség mellett a készülékek, anyagok és reagensek használati előírásait,
  • a vizsgálati rendszereket,[6]
  • a kísérleti és összehasonlító anyagokkal összefüggő eljárásokat,
  • a szabványműveleti előírásokkal kapcsolatos teendőket,
  • a vizsgálat lefolytatásának szabályait,
  • a vizsgálat eredményéről szóló jelentés követelményeit,
  • a kapcsolódó dokumentumok megőrzésével kapcsolatos intézkedéseket.

A rendelet 2. sz. melléklete a felülvizsgálati, ellenőrzési követelményeket és eljárásokat fogalmazza meg részletesen.

Képgaléria

szerkesztés