Labrador hadművelet
A Labrador hadművelet (horvátul: Operacija Labrador) a Jugoszláv Légierő Kémelhárító Szolgálata (Kontraobavještajna služba, rövidítve: KOS) által végrehajtott ún. „hamis zászlós hadművelet” volt a horvát fővárosban, Zágrábban a horvátországi háború korai szakaszában. Az akciót terrortámadás sorozatként dolgozták ki abból a célból, hogy Horvátországról, mint fasiszta államról alakuljon ki kép a nemzetközi közvélemény előtt. 1991. augusztus 19-én két robbantást hajtottak végre, az egyiket a Zsidó Közösségi Központban, a másikat pedig a Mirogoj temetőben lévő zsidó sírok közelében. Nem volt áldozat. További támadások az országos vasúthálózatot célozták meg, mellyel a horvát elnököt akarták megvádolni. A Labrador hadműveletet kiegészítette az Opera hadművelet – egy propagandakampány amelyet, hogy félretájékoztassa a médiát a KOS dolgozott ki.
| Labrador hadművelet | |
 | |
| Térkép | |
 Labrador hadművelet
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 48′ 42″, k. h. 15° 58′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 42″, k. h. 15° 58′ 54″ |
A Labrador hadművelettel szeptemberben hagytak fel, miután a horvát hatóságok elfoglalták a Jugoszláv Légierő zágrábi regionális parancsnokságát, és elkobozták a művelettel kapcsolatos dokumentumokat. A hatóságoknak csaknem egy hónapba telt az lefoglalt dokumentumok elemzése, így időt hagyva a robbantásokban részt vevő fő ügynököknek a menekülésre. A támadással kapcsolatban további 15 embert tartóztattak le, de később fogolycserével szabadon engedték őket. A Labrador-hadműveletben részt vevő öt KOS-ügynököt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban terrorizmus vádjával bíróság elé állították, de felmentették őket. A horvát hatóságok elfogtak két KOS-ügynököt, akik részt vettek az akcióban, és hét másik ügynökkel együtt bíróság elé állították őket. Az őrizetbe vetteket felmentették, míg a távollétükben bíróság elé állítottakat elítélték.
A Labrador hadművelet létezését a Slobodan Milošević elleni per során 2002-ben a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszéken egy volt KOS-ügynök, Mustafa Čandić őrnagy vallomása is megerősítette.
Előzmények szerkesztés
1990 augusztusában a szerb kisebbség által kirobbantott felkelés zajlott le Horvátországban, amelynek középpontjában dalmát hátország Knin közelében fekvő, túlnyomórészt szerbek lakta részei,[1] Lika, Kordun és Banovina régiók, valamint Kelet-Horvátország voltak.[2] A területeket ezt követően SAO Krajina (Krajinai Szerb Autonóm Terület) névre keresztelték. Miután a helyi vezetők bejelentették, hogy az SAO Krajinát Szerbiával egyesítik, ezt a horvát kormány lázadásnak nyilvánította.[3] 1991 márciusára a konfliktus Horvátország függetlenségi harcává fajult.[4] 1991 júniusában, amikor Jugoszlávia felbomlott Horvátország kikiáltotta függetlenségét.[5] Három hónapos moratórium következett,[6] amely után a függetlenségi nyilatkozat 1991. október 8-án lépett hatályba.[7] Az 1991. december 19-én Krajinai Szerb Köztársaságra (RSK) átkeresztelt SAO Krajina erre a horvát civilek elleni etnikai tisztogatással válaszolt.[8]
Mivel a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatást nyújtott az SAO Krajina vezetésének, és a horvát rendőrség nem tudott megbirkózni a helyzettel, 1991 májusában megalakult a Horvát Nemzeti Gárda (ZNG).[9] Horvátország haderejének fejlődését, miközben a horvátországi katonai konfliktus tovább eszkalálódott,[10] hátráltatta az ENSZ szeptemberben bevezetett fegyverembargója.[11] A JNA azonban 1991-ben még mindig jelentős erőkkel rendelkezett a horvát fővárosban, Zágrábban.[12]
Az események lefolyása szerkesztés
1991 augusztusában a Jugoszláv Légierő Kémelhárító Szolgálata (KOS) Labrador hadművelet fedőnév alatt egy sor akciót hajtott végre, amelyek célja az új horvát kormány hiteltelenítése volt. A Labrador hadművelet a tervek szerint több olyan terrortámadást is magában foglalt volna, amelyek egy Opera hadművelet nevű propagandakampánnyal együtt, célja a média félretájékoztatása volt. A két akció célja az volt, hogy Horvátországot fasiszta államként mutassák be.[13] Az Opera hadművelet másik neve Opera-Orijentalis hadművelet[[14] volt.
A Labrador hadműveletet Slobodan Rakočević vezérezredes, a KOS zimonyi bázisának vezetője irányította,[15][16] operatív irányítását Zágrábban a Labrador Ivan Sabolović alezredesre[17] és Čedo Knežević őrnagyra bízták.[15] Radenko Radojčić alezredes feladata volt jelentős mennyiségű robbanóanyag tárolása Zágrábban és környező területein, majd ezt követően robbanószerkezetek elhelyezése a kijelölt helyeken.[14][18] A robbanóanyagokat és egyéb lőszereket több helyen tárolták.[19]
A Labrador hadművelet részeként augusztus 19-én a zágrábi Palmotićeva utcai Zsidó Közösségi Központot[20] és a Mirogoj temetőben lévő zsidó sírokat bombatámadás érte.[21] A robbanások anyagi károkat okoztak, de személyi sérülés nem történt. A támadásért nyilvánosan nem vállalták a felelősséget.[22] A két zágrábi robbanáson kívül a Labrador hadművelethez rendelt ügynökökről feltételezték, hogy a Vinkovce közelében lévő Zágráb–Belgrád vasútvonal és a Glina és Vojnić közötti vasútvonal elleni robbantásokért is felelősek.[14] A vasúti támadásokat szintén a hadműveletnek tulajdonítják.[23]
Következmények szerkesztés
A zágrábi merényletek után közvetlenül a horvát titkosszolgálat élére kinevezett Josip Manolić azt állította, hogy horvát jobboldali szélsőségesek a felelősek.[14] Miután 1991. szeptember 15-én a laktanyai csata során a ZNG és a horvát rendőrség elfoglalta a jugoszláv légierő zágrábi főhadiszállását, a Labrador hadművelettel felhagytak. A létesítményben lefoglalt anyagok között szerepeltek a Labrador hadművelettel kapcsolatos kódok és számítógépes lemezek, valamint Sabolović feljegyzései, melyeket közvetlen felettesének a főhadiszálláson tartózkodó Mirko Martićnak adott át, de Martićnak nem sikerült időben megsemmisítenie azokat. Sabolović ezt követően elmenekült Zágrábból. A horvát rendőrségnek csaknem egy hónapba telt a lefoglalt anyagok megfelelő elemzése és a Labrador hadművelet feltárása.[17] Sabolović később azt állította, hogy a Labrador hadművelet hálózatának csak egy részét fedték fel,[24] de Mustafa Čandić KOS őrnagy, akit a KOS zimonyi főhadiszállására helyeztek ki, ellentmondott neki.[15][25]
1991 őszén a horvát hírszerző szolgálatok elindították a Janicsár hadműveletet (Operation Janjičar), amelynek célja a megmaradt horvátországi KOS-hálózat felszámolása volt. A művelet a horvát titkosszolgálatok közös akciója volt, melyet Ivan Vekić és Gojko Šušak, az akkori bel- és védelmi miniszterek engedélyeztek, és kezdetben Josip Perković vezette.[26] 1991 végéig 15 gyanúsítottat tartóztattak le. Ezt követően Perkovićot leváltották, és Anton Kikašt nevezték ki helyette, akit viszont később, miközben egy repülőgép-rakomány fegyvert csempészett Horvátországba a JNA elfogott.[27] A művelet során a feltételezett horvátországi KOS-alkalmazottakról egy listát is készítettek, amely 1789 nevet és fedőnevet tartalmazott.[26]
Rakočevićet, Sabolovićot, Radojčićot és két másik volt KOS-ügynököt 1993-ban állították bíróság elé Belgrádban. Ötüket terrorizmusra való felbujtás és más bűncselekmények vádjával vádolták, de mindannyiukat felmentették.[28] Radojčićot 1993 végén Zágrábban ismét letartóztatták.[26] Radojčić és nyolc másik társa, a Labrador és Opera hadműveletekkel összefüggésben megvádolt gyanúsítottak ellen Zágrábban lefolytatott második per az őrizetben lévő Radojčić és Ratomir Mažibrada felmentésével, valamint a többi vádlott elítélésével ért véget, akiket mindannyian távollétükben ítéltek el.[27]
A volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszéken Slobodan Milošević perében 2002-ben tanúskodó Čandić kijelentette, hogy a Labrador hadművelet összes ügynöke elhagyta Zágrábot, és magával vitte a fennmaradó dokumentumokat. Azt is elmondta, hogy a KOS a horvát titkosszolgálatokon és a kormányzó Horvát Demokratikus Közösségen belül 1991-ben kiterjedt besúgóhálózattal rendelkezett. Čandić azt is vallotta, hogy a Vinkovce melletti vasúti robbantás célja az volt, hogy azzal összefüggésben Franjo Tuđman horvát elnököt vádolják meg.[29]
A Zsidó Közösségi Központban keletkezett bomba okozta károkat 1992 februárja és szeptembere között[20] állami forrásból helyreállították.[30]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The New York Times 19 August 1990.
- ↑ ICTY 12 June 2007.
- ↑ The New York Times 2 April 1991.
- ↑ The New York Times 3 March 1991.
- ↑ The New York Times 26 June 1991.
- ↑ The New York Times 29 June 1991.
- ↑ Narodne novine 8 October 1991.
- ↑ Klemenčič & Žagar 2004, 306. o.
- ↑ EECIS 1999, 272–278. o.
- ↑ UNSC 28 December 1994, Section III.
- ↑ The Independent 10 October 1992.
- ↑ Thomas & Mikulan 2006, 51. o.
- ↑ Armatta 2010, 149. o.
- ↑ a b c d Bilić 2005, 172. o.
- ↑ a b c ICTY 11 November 2002, 12735. o.
- ↑ Gow 2003, 61. o.
- ↑ a b CIA 2002, 55. o.
- ↑ ICTY 11 November 2002, 12816. o.
- ↑ ICTY 11 November 2002, 12737. o.
- ↑ a b JCZ 2012, 14. o.
- ↑ Bilić 2005, 137. o.
- ↑ The New York Times 20 August 1991.
- ↑ ICTY 11 November 2002, 12740. o.
- ↑ CIA 2002, 56. o.
- ↑ Oslobođenje 1 October 2010.
- ↑ a b c Nacional 27 February 2006.
- ↑ a b HRT 13 November 2002.
- ↑ Radojčić 2009, 137. o.
- ↑ Slobodna Dalmacija 12 November 2002.
- ↑ Cvitanic 2011, 47. o.
Források szerkesztés
- Könyvek, tudományos és szakfolyóiratok
- Armatta, Judith. Twilight of Impunity: The War Crimes Trial of Slobodan Milosevic. Durham, North Carolina: Duke University Press (2010). ISBN 978-0-8223-4746-0
- Bilić, Ivan (2005. március 1.). „Kronologija raspada SFRJ i stvaranje Republike Hrvatske do 15. siječnja 1992.” (horvát nyelven). National Security and the Future, Zagreb, Croatia 6 (1–2), 73–184. o, Kiadó: St. George Association. ISSN 1332-4454.
- Central Intelligence Agency, Office of Russian and European Analysis. Balkan battlegrounds: a military history of the Yugoslav conflict, 1990–1995, Volume 2. Washington, D.C.: Central Intelligence Agency (2002). ISBN 978-0-16-066472-4
- Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States. London, England: Routledge (1999). ISBN 978-1-85743-058-5
- Cvitanic, Marilyn. Culture and Customs of Croatia. Santa Barbara, California: ABC-CLIO (2011). ISBN 978-0-313-35117-4
- Gow, James. The Serbian Project and Its Adversaries: A Strategy of War Crimes. London, England: C. Hurst & Co. (2003). ISBN 978-1-85065-646-3
- The Former Yugoslavia's Diverse Peoples: A Reference Sourcebook. Santa Barbara, California: ABC-CLIO (2004). ISBN 978-1-57607-294-3
- The Yugoslav Wars (1): Slovenia & Croatia 1991–95. Oxford, England: Osprey Publishing (2006). ISBN 978-1-84176-963-9
- Újságcikkek, tudósítások
- Bellamy, Christopher. „Croatia built 'web of contacts' to evade weapons embargo”, The Independent , 1992. október 10.. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Engelberg, Stephen. „Belgrade Sends Troops to Croatia Town”, The New York Times , 1991. március 3.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
- „1789 agenata KOS-a u RH”, Nacional (folyóirat) , 2006. február 27.. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (horvát nyelvű)
- „KOS je imao svoje doušnike u redovima HDZ-ovih dužnosnika”, Slobodna Dalmacija , 2002. november 12.. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (horvát nyelvű)
- „Mustafa Čandić potvrdio višegodišnje pisanje Oslobođenja: Radončić je (bio) špijun Beograda”, Oslobođenje , 2010. október 1.. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (bosnyák nyelvű)
- „Roads Sealed as Yugoslav Unrest Mounts”, The New York Times , 1990. augusztus 19.. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Sudetic, Chuck. „Rebel Serbs Complicate Rift on Yugoslav Unity”, The New York Times , 1991. április 2.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Sudetic, Chuck. „2 Yugoslav States Vote Independence To Press Demands”, The New York Times , 1991. június 26.. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Sudetic, Chuck. „Conflict in Yugoslavia; 2 Yugoslav States Agree to Suspend Secession Process”, The New York Times , 1991. június 29.. [2013. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Sudetic, Chuck. „Truce in Croatia on Edge of Collapse”, The New York Times , 1991. augusztus 20.. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Tsur, Batsheva. „Anatomy of a Balkan Frame-up”, The Jerusalem Post , 1993. február 3.. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Zašto je afera Labrador ostala u sjeni? (horvát nyelven). Horvát Rádió és Televízió, 2002. november 13. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
- Nemzetközi, kormányzati, és NGO források
- Final report of the United Nations Commission of Experts established pursuant to security council resolution 780 (1992), S/1994/674/Add.2 (Vol. V). United Nations Security Council, 1994. december 28. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 8.)
- (1991. október 8.) „Odluka” (horvát nyelven). Narodne novine (53), Kiadó: Narodne novine. ISSN 1333-9273.
- Radojčić, Radenko (2009. december 1.). „Izjava” (horvát nyelven). National Security and the Future, Zagreb, Croatia 10 (3–4), 49–222. o, Kiadó: St. George Association. ISSN 1332-4454.
- The Prosecutor vs. Milan Martic – Judgement. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2007. június 12.
- Transcripts of the Trial of Slobodan Milošević pp. 12732–12848. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2002. november 11.
- Židovi i Zagreb – Sinagoga i Zagreb, 1806.-2012.. Jewish Community of Zagreb, 2012. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben az Operation Labrador című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
