Lajtos Nóra
Lajtos Nóra (Püspökladány, 1977. április 26.–) magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, tanár.
Lajtos Nóra | |
Élete | |
Született | 1977. április 26. (47 éves) Püspökladány |
Nemzetiség | magyar |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers, kritika, tanulmány |
Első műve | A tiszta beszéd varázsa (tanulmányok, 2014) |
Kiadói | Hungarovox, Cédrus, Magyar Napló, Orpheusz |
Kitüntetései | Bella István-díj (2023) |
Életpályája
szerkesztésGyermek- és ifjúkorát Nádudvaron töltötte. 1995-ben érettségizett a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnáziumban. 1995–1999 között a Nyíregyházi Főiskolán tanult magyar–ének-zene, zongoraoktató szakon. 1999–2002 között a Debreceni Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet, majd ugyantt 2013-ban PhD (doktori) oklevelet summa cum laude minősítéssel (doktori témája Sánta Ferenc rövidprózája).[1]
1999–2002 között a debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskolában tanított, s mellette zongorát oktatott a Muzsikáló Egészség Alapítvány magánzeneiskolájában. 2002-től 2018-ig a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium magyartanára volt.
2011-ben megalapította az Irodalom21 – A debreceni magyartanárok lapja című negyed-, később féléves kiadványt, amelyet 2016-ig egyedül szerkesztett.
2016-ban és 2021-ben NKA alkotói ösztöndíjas.
2018-ban a Debrecen Város Kultúrájáért Alapítvány ösztöndíjasa.
Állandó szereplője a Versmaratonnak. Művei jelentek meg Az év versei, Az év novellái, illetve A századelő novellái című antológiákban. A hetedik online folyóirat szerkesztője.
Versei, novellái, drámája, kritikái, tanulmányai, esszéi, recenziói, tárcái jelentek meg számos belföldi és külföldi folyóiratban. Publikációi száma eléri a 300-at. (Hitel, Irodalmi Jelen, Tiszatáj, Tiszatáj Online, Forrás, Kortárs Online, Alföld Online, Előretolt Helyőrség, Kulter, Prae, Eső, Napút, Napút Online, Magyar Napló, Olvasat, Irodalmi Szemle, A Vörös Postakocsi, Bárka, Pannon Tükör, Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, A Hetedik, kolozsvári Helikon, Ezredvég, Magyar Múzsa, Újvárad, Szépirodalmi Figyelő, Irodalomtörténeti Közlemények, Agria Archiválva 2022. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Partium, Palócföld.)
2018 óta szabadfoglalkozású.
Családja
szerkesztésSzülei: Lajtos Lajos (1955) szerviztechnikus, Ludman Mária (1955) mérlegképes könyvelő. Testvére: Lajtos Melinda (1983) tüdőgyógyász szakorvos. Gyermeke: Zima Marcell (2007).
Szervezeti tagságok
szerkesztés- 2006-tól a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagja
- 2015-től a Magyar Írószövetség tagja
- 2022-től a Magyar PEN Club rendes tagja
Munkássága
szerkesztésMéltatások
szerkesztésLajtos Nóra kötetének fő érdeme, hogy újabban elhanyagolt (Sánta Ferenc több évtizede, Szilágyi Domokos csak néhány éve), feledésre ítélt szerzők műveit érinti, s ezzel új és régi egyoldalúságok orvosolásához járul hozzá. Markánsan foglal állást a nemzeti értékek és a népi irodalomhoz kapcsolódó irodalmi hagyomány dolgában. (Imre László: A tiszta beszéd varázsa c. kötetről, 2014)
A költőnő lírájának visszatérő motívuma a nagy elődök megidézése, a lírai hagyományok, s azok „lámpásai” előtt való tisztelgés. Mindezt tudatos építkezéssel ágyazza be a költőnő az egyéni emlékezet világába és a jelen megélésébe. Sursum coda ad Dominum!” – hallatszik ki a versekből a valódi ima. Ez a költészet nem hangos és nem hivalkodó, annál inkább totális egész világszemlélet. (M. Fehérvári Judit a Sorsszimfóniákról, 2015)
A Debrecenben élő költő számára nincs határ hétköznapi és isteni szféra között, élet és halál szűk mezsgyéjén, mindenütt ott ül az Isten. Megszenvedett ez az isten-élmény, a keresés kínjától terhes. Az olvasó számára mégsem nyomasztó ezen a kereső, tapogatózó úton végigmenni, mert a plasztikus, láttató erejű képek, egy-egy telitalálatszerű megfogalmazás, a forma öröme kárpótol. (Lakatos-Fleisz Katalin A tölcsérjázmin éneke c. kötetről, 2021)
Összességében Lajtos Nóra első gyermekverskötetében is megmutatta, amellett, hogy a magyar (gyermek)irodalmi hagyományok ismeretének birtokában van, rutinosan alkalmazza a különböző poétikai eszközöket, de mindenekelőtt kitűnően tud gyermeknyelven szólni. (Farkas Gábor a Cserbókáról, 2022)
Lajtos Nóra versgyűjteménye egyszerre tényszerű, s a költészet erejével ható alkotás. A szerző egy olyan írói formát dolgozott ki gyermekkora bemutatásához, amely egyszerre próza és vers is. Az alcím – versszociográfia – szerint szoció-lenyomat, amely teljes egészében lefedi a költő szándékának lényegét. (Serfőző Simon A gyermekkor tenyerén c. kötetről, 2022)
Lajtos Nóra kötetében gyermekélményeket ír le a rá nagyon is jellemző transzcendentális szférákba is betekintő lírai érzékenységgel, s ez a retrospektív líra szinte adatszerű pontossággal jeleníti meg a gyermekkorban megélt tapasztalatokat. A kötet egyfajta önéletrajzi írás is egy olyan életszakaszra fókuszálva, mely jelentősen hozzájárul a személyiségfejlődéshez, s a költői életmű teljesebb megértéséhez. (Csontos Márta A gyermekkor tenyerén c. kötetről, 2022)
Kritikai visszhang
szerkesztés- A tiszta beszéd varázsa (2014)[2]
- Szénási Miklós: Sorsszimfóniák (2015)[1]
- M. Fehérvári Judit: A hiányoktól megperzselt lélek, s a relatív igazságok költője (2017)[2]
- Példázat és etika (2018)[3]
- A Szerzőbe oltott tisztelet jogán (2019)[4]
- A tölcsérjázmin éneke (2021)[5]
- Csontos Márta: A szent és a profán pipacsmezején (2022)[3]
- B. Tóth Klára: Szívben fészkelő fájás. Lajtos Nóra haikukötetéről (2022)[4]
- Kondás Krisztina: Hazaúton Isten lábnyomában (2022)[6]
- Cserbóka (2022)[7]
- Farkas Gábor: "Egy szívecske dobog bennem..." (2022)[8]
- A gyermekkor tenyerén (2022)[9]
- Csontos Márta: Vörös és fekete. Lajtos Nóra versszociográfiájáról (Magyar Nemzet, 2023. január 28.)
Interjúk
szerkesztés- Nem lehet megvásárolni, mégis sokan szeretik az Irodalom21 című folyóiratot (2013)[10]
- Szénási Miklós beszélgetése Lajtos Nórával (Partium, 2019. tél)[11]
- Vámosi Kira: Nádudvarhoz kötődő szív, debreceni sikerek: dr. Lajtos Nórával beszélgettünk (2020)[12]
- Walzer Patrik: Lajtos Nóra nőiségről, irodalomról (2020)[13]
- Geréné Sárga Mónika: Isten mindig a szíveden ül. Dr. Lajtos Nóra író, költő, irodalomtörténész, zenetanárral beszélgetünk a betegek világnapja alkalmából (2022)[5]
- Lakatos-Fleisz Katalin interjúja: kitöltöttem a csöndem... (Magyar Napló, 2023. január)[6]
Rádiófelvételek, szavalatok
szerkesztés- Kossuth Rádió, 2020. július 31., Együtt a versben – Kubik Anna előadásában[7]
- Kossuth Rádió, 2022. január 14., Vers napról napra[8]
- Női táska és egyebek, 2022. febr. 23. – a szerző előadásában
- Kossuth Rádió, 2022. május 24., Vers napról napra[9]
Főbb művei
szerkesztésKötetek
szerkesztés- A tiszta beszéd varázsa. Tanulmányok, recenziók, kritikák; Hungarovox, Budapest, 2014
- Sorsszimfóniák, versek; Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2015
- Példázat és etika. Sánta Ferenc rövidprózája; monográfia, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2018
- A Szerzőbe oltott tisztelet jogán. Tanulmányok, recenziók, kritikák; Hungarovox, Budapest, 2019
- Szívben fészkelő. 140 haiku; Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2020
- A tölcsérjázmin éneke. Istenes versek; Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2021
- Cserbóka. Gyermekversek; Hungarovox, Budapest, 2022
- Tarisznyaversek, ballagási versek, 2022
- A gyermekkor tenyerén, versszociográfia, Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2022
- Fehér szektor, novellák, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2022
Online publikációk
szerkesztés- „Az én hitem az, hogy az ember jó...”. Mitopoétika és medialitás Sánta Ferenc rövidprózájában (PhD.-értekezés, Debrecen, 2013)
- Sánta Ferenc-novellák a televízióban (tanulmány, 2017)[10]
- Képleírások és művészsorsok. Móricz és a festészet (tanulmány, 2019)[11]
- Fehér szektor. Kamaradarab két ülésben (dráma, 2020)[14]
- A 6-os számú (novella, 2020)[12]
- A tölcsérjázmin éneke (vers, 2020)[13]
- „gyengébb fénnyel ég a mécs”. Elmúlásköltészet Ágh István Szélcsend című kötetében (kritika, 2021)[14]
- Válladról a zsákot én cipeljem (tárca, 2022)[15]
- Kiragyog a költők közül. Alanyi költészet és közéleti-közérzeti líra Tóth Erzsébet Kínai legyező című kötetében (kritika, 2022)[16]
- Vénusz könnyei a pipacsmezőn (tárca, 2022)[17]
Díjai
szerkesztés- Litera.hu, kritikaíró pályázat I. díja, 2018
- Magyar Nemzeti Levéltár, Márai levélíró pályázat II. díja, 2019
- Cédrus, haikupályázat díjai (2018, 2019, 2020, 2021)
- Irodalmi Jelen, novellapályázat I. díj, 2019
- Napút-nívódíj, dráma kategóriában, 2020
- Bella István-díj (2023)[18]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=12188
- ↑ Archivált másolat. [2023. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
- ↑ https://www.hitelfolyoirat.hu/wp-content/uploads/2022/11/17-csontos.pdf
- ↑ B. Tóth Klára: Szívben fészkelő fájás (hu-HU nyelven). Napút Online. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
- ↑ https://www.dnyem.hu/2022/02/11/isten-mindig-a-sziveden-ul-dr-lajtos-nora-iro-kolto-irodalomtortenesz-zenetanarral-beszelgetunk-a-betegek-vilagnapja-alkalmabol/
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=_rkZrdMmOLU
- ↑ https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2020/07/02/egyutt-a-versben/
- ↑ https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2022/01/10/vers-naprol-napra-2-het/
- ↑ https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2022/05/23/vers-naprol-napra-21-het/
- ↑ https://www.hitelfolyoirat.hu/sites/default/files/pdf/16-lajtos.pdf
- ↑ http://www.forrasfolyoirat.hu/upload/articles/2387/lajtos.pdf
- ↑ https://helyorseg.ma/rovat/novella/lajtos-nora-a-6-os-szamu
- ↑ https://tiszatajonline.hu/irodalom/lajtos-nora-a-tolcserjazmin-eneke/
- ↑ https://www.hitelfolyoirat.hu/2021/12/10/lajtos-nora/
- ↑ http://olvasat.hu/valladrol-a-zsakot-en-cipeljem/
- ↑ https://www.hitelfolyoirat.hu/2022/06/02/lajtos-nora-3/
- ↑ https://www.irodalmijelen.hu/2022-okt-10-1445/venusz-konnyei-pipacsmezon
- ↑ https://kultura.hu/dr-lajtos-nora-kolto-iro-irodalomtortenesz-kapta-a-bella-istvan-dijat/
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Idegen szövetdarabok egy Sánta-szövegkorpuszban (előadás az Olvasható kép, látható szöveg c. konferencián, Debrecen, 2012)
- Versmaraton, 2021. nov. 10.
- Versmaraton, 2022. ápr. 11.
- Akvarell (interjú a Katolikus Rádióban, 2022. dec. 26.)