Lajtos Nóra

Lajtos Nóra (Püspökladány, 1977. április 26.–) magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, tanár.

Lajtos Nóra
Élete
Született	1977. április 26. (46 éves) Püspökladány
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, kritika, tanulmány
Első műve	A tiszta beszéd varázsa (tanulmányok, 2014)
Kiadói	Hungarovox, Cédrus, Magyar Napló, Orpheusz

Életpályája

Gyermek- és ifjúkorát Nádudvaron töltötte. 1995-ben érettségizett a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnáziumban. 1995–1999 között a Nyíregyházi Főiskolán tanult magyar–ének-zene, zongoraoktató szakon. 1999–2002 között a Debreceni Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet, majd ugyantt 2013-ban PhD (doktori) oklevelet summa cum laude minősítéssel (doktori témája Sánta Ferenc rövidprózája).

1999–2002 között a debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskolában tanított, s mellette zongorát oktatott a Muzsikáló Egészség Alapítvány magánzeneiskolájában. 2002-től 2018-ig a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium magyartanára volt.

2011-ben megalapította az Irodalom21 – A debreceni magyartanárok lapja című negyed-, később féléves kiadványt, amelyet 2016-ig egyedül szerkesztett.

2016-ban és 2021-ben NKA alkotói ösztöndíjas.

2018-ban a Debrecen Város Kultúrájáért Alapítvány ösztöndíjasa.

Állandó szereplője a Versmaratonnak. Művei jelentek meg Az év versei, Az év novellái, illetve A századelő novellái című antológiákban. A hetedik online folyóirat szerkesztője.

Versei, novellái, drámája, kritikái, tanulmányai, esszéi, recenziói, tárcái jelentek meg számos belföldi és külföldi folyóiratban. Publikációi száma eléri a 300-at. (Hitel, Irodalmi Jelen, Tiszatáj, Tiszatáj Online, Forrás, Kortárs Online, Alföld Online, Előretolt Helyőrség, Kulter, Prae, Eső, Napút, Napút Online, Magyar Napló, Olvasat, Irodalmi Szemle, A Vörös Postakocsi, Bárka, Pannon Tükör, Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, A Hetedik, kolozsvári Helikon, Ezredvég, Magyar Múzsa, Újvárad, Szépirodalmi Figyelő, Irodalomtörténeti Közlemények, Agria Archiválva 2022. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Partium, Palócföld.)

2018 óta szabadfoglalkozású.

Családja

Szülei: Lajtos Lajos (1955) szerviztechnikus, Ludman Mária (1955) mérlegképes könyvelő. Testvére: Lajtos Melinda (1983) tüdőgyógyász szakorvos. Gyermeke: Zima Marcell (2007).

Szervezeti tagságok

• 2006-tól a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagja
• 2015-től a Magyar Írószövetség tagja
• 2022-től a Magyar PEN Club rendes tagja

Munkássága

Méltatások

„	Lajtos Nóra kötetének fő érdeme, hogy újabban elhanyagolt (Sánta Ferenc több évtizede, Szilágyi Domokos csak néhány éve), feledésre ítélt szerzők műveit érinti, s ezzel új és régi egyoldalúságok orvosolásához járul hozzá. Markánsan foglal állást a nemzeti értékek és a népi irodalomhoz kapcsolódó irodalmi hagyomány dolgában. (Imre László: A tiszta beszéd varázsa c. kötetről, 2014)	”

„	A költőnő lírájának visszatérő motívuma a nagy elődök megidézése, a lírai hagyományok, s azok „lámpásai” előtt való tisztelgés. Mindezt tudatos építkezéssel ágyazza be a költőnő az egyéni emlékezet világába és a jelen megélésébe. Sursum coda ad Dominum!” – hallatszik ki a versekből a valódi ima. Ez a költészet nem hangos és nem hivalkodó, annál inkább totális egész világszemlélet. (M. Fehérvári Judit a Sorsszimfóniákról, 2015)	”

„	A Debrecenben élő költő számára nincs határ hétköznapi és isteni szféra között, élet és halál szűk mezsgyéjén, mindenütt ott ül az Isten. Megszenvedett ez az isten-élmény, a keresés kínjától terhes. Az olvasó számára mégsem nyomasztó ezen a kereső, tapogatózó úton végigmenni, mert a plasztikus, láttató erejű képek, egy-egy telitalálatszerű megfogalmazás, a forma öröme kárpótol. (Lakatos-Fleisz Katalin A tölcsérjázmin éneke c. kötetről, 2021)	”

„	Összességében Lajtos Nóra első gyermekverskötetében is megmutatta, amellett, hogy a magyar (gyermek)irodalmi hagyományok ismeretének birtokában van, rutinosan alkalmazza a különböző poétikai eszközöket, de mindenekelőtt kitűnően tud gyermeknyelven szólni. (Farkas Gábor a Cserbókáról, 2022)	”

„	Lajtos Nóra versgyűjteménye egyszerre tényszerű, s a költészet erejével ható alkotás. A szerző egy olyan írói formát dolgozott ki gyermekkora bemutatásához, amely egyszerre próza és vers is. Az alcím – versszociográfia – szerint szoció-lenyomat, amely teljes egészében lefedi a költő szándékának lényegét. (Serfőző Simon A gyermekkor tenyerén c. kötetről, 2022)	”

„	Lajtos Nóra kötetében gyermekélményeket ír le a rá nagyon is jellemző transzcendentális szférákba is betekintő lírai érzékenységgel, s ez a retrospektív líra szinte adatszerű pontossággal jeleníti meg a gyermekkorban megélt tapasztalatokat. A kötet egyfajta önéletrajzi írás is egy olyan életszakaszra fókuszálva, mely jelentősen hozzájárul a személyiségfejlődéshez, s a költői életmű teljesebb megértéséhez. (Csontos Márta A gyermekkor tenyerén c. kötetről, 2022)	”

Kritikai visszhang

• A tiszta beszéd varázsa (2014)
• Szénási Miklós: Sorsszimfóniák (2015)[1]
• M. Fehérvári Judit: A hiányoktól megperzselt lélek, s a relatív igazságok költője (2017)[2]
• Példázat és etika (2018)[3]
• A Szerzőbe oltott tisztelet jogán (2019)[4]
• A tölcsérjázmin éneke (2021)[5]
• Csontos Márta: A szent és a profán pipacsmezején (2022)
• B. Tóth Klára: Szívben fészkelő fájás. Lajtos Nóra haikukötetéről (2022)
• Kondás Krisztina: Hazaúton Isten lábnyomában (2022)[6]
• Cserbóka (2022)[7]
• Farkas Gábor: "Egy szívecske dobog bennem..." (2022)[8]
• A gyermekkor tenyerén (2022)[9]
• Csontos Márta: Vörös és fekete. Lajtos Nóra versszociográfiájáról (Magyar Nemzet, 2023. január 28.)

Interjúk

• Nem lehet megvásárolni, mégis sokan szeretik az Irodalom21 című folyóiratot (2013)[10]
• Szénási Miklós beszélgetése Lajtos Nórával (Partium, 2019. tél)[11]
• Vámosi Kira: Nádudvarhoz kötődő szív, debreceni sikerek: dr. Lajtos Nórával beszélgettünk (2020)[12]
• Walzer Patrik: Lajtos Nóra nőiségről, irodalomról (2020)[13]
• Geréné Sárga Mónika: Isten mindig a szíveden ül. Dr. Lajtos Nóra író, költő, irodalomtörténész, zenetanárral beszélgetünk a betegek világnapja alkalmából (2022)
• Lakatos-Fleisz Katalin interjúja: kitöltöttem a csöndem... (Magyar Napló, 2023. január)

Rádiófelvételek, szavalatok

• Kossuth Rádió, 2020. július 31., Együtt a versben – Kubik Anna előadásában
• Kossuth Rádió, 2022. január 14., Vers napról napra
• Női táska és egyebek, 2022. febr. 23. – a szerző előadásában
• Kossuth Rádió, 2022. május 24., Vers napról napra

Főbb művei

Kötetek

• A tiszta beszéd varázsa. Tanulmányok, recenziók, kritikák; Hungarovox, Budapest, 2014
• Sorsszimfóniák, versek; Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2015
• Példázat és etika. Sánta Ferenc rövidprózája; monográfia, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2018
• A Szerzőbe oltott tisztelet jogán. Tanulmányok, recenziók, kritikák; Hungarovox, Budapest, 2019
• Szívben fészkelő. 140 haiku; Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2020
• A tölcsérjázmin éneke. Istenes versek; Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2021
• Cserbóka. Gyermekversek; Hungarovox, Budapest, 2022
• Tarisznyaversek, ballagási versek, 2022
• A gyermekkor tenyerén, versszociográfia, Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2022
• Fehér szektor, novellák, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2022

Online publikációk

• „Az én hitem az, hogy az ember jó...”. Mitopoétika és medialitás Sánta Ferenc rövidprózájában (PhD.-értekezés, Debrecen, 2013)
• Sánta Ferenc-novellák a televízióban (tanulmány, 2017)
• Képleírások és művészsorsok. Móricz és a festészet (tanulmány, 2019)
• Fehér szektor. Kamaradarab két ülésben (dráma, 2020)[14]
• A 6-os számú (novella, 2020)
• A tölcsérjázmin éneke (vers, 2020)
• „gyengébb fénnyel ég a mécs”. Elmúlásköltészet Ágh István Szélcsend című kötetében (kritika, 2021)
• Válladról a zsákot én cipeljem (tárca, 2022)
• Kiragyog a költők közül. Alanyi költészet és közéleti-közérzeti líra Tóth Erzsébet Kínai legyező című kötetében (kritika, 2022)
• Vénusz könnyei a pipacsmezőn (tárca, 2022)

Díjai

• Litera.hu, kritikaíró pályázat I. díja, 2018
• Magyar Nemzeti Levéltár, Márai levélíró pályázat II. díja, 2019
• Cédrus, haikupályázat díjai (2018, 2019, 2020, 2021)
• Irodalmi Jelen, novellapályázat I. díj, 2019
• Napút-nívódíj, dráma kategóriában, 2020
• Bella István-díj (2023)

Források

• https://holdkatlan.hu/index.php/szerzok/569-
• http://olvasat.hu/lajtos-nora/
• https://www.kulter.hu/author/lajtosnora/

További információk

• Idegen szövetdarabok egy Sánta-szövegkorpuszban (előadás az Olvasható kép, látható szöveg c. konferencián, Debrecen, 2012)
• Versmaraton, 2021. nov. 10.
• Versmaraton, 2022. ápr. 11.
• Akvarell (interjú a Katolikus Rádióban, 2022. dec. 26.)