Wikipédia

Lakner Zoltán (szociológus)

(1952–) szociológus, helyettes államtitkár
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Lakner Zoltán Lehel (Veszprém, 1952. október 21. –) magyar történész szociológus, magyar–történelem szakos tanár, szociálpolitikus, a Szociálpolitikai Tükör főszerkesztője, tanszékvezető főiskolai docens, egyetemi oktató. 1990–1994 között a szociális válságkezelő programok kormánybiztosa, 1998–2002 között szociálpolitikáért, majd családpolitikáért felelős helyettes államtitkár, 2010–2012-ben az EMMI politikai főtanácsadója, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elkészítésének szakpolitikai koordinátora.

Lakner Zoltán
SzületettLakner Zoltán Lehel
1952. október 21. (71 éves)[1]
Veszprém[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • szociológus
  • szociálpolitikus
Tisztsége
  • önkormányzati képviselő (1990–1994, Budapest III. kerülete)
  • kormánybiztos (1990. november 12. – 1994. július 20.)
  • helyettes államtitkár (1993–1993, Szociális és Családügyi Minisztérium)
  • helyettes államtitkár (1998–2002, Szociális és Családügyi Minisztérium)
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

2015-től a névrokonokkal való összetévesztés elkerülése érdekében a Lehel utónévvel kiegészítve (eredetileg is így volt anyakönyvezve) használja a teljes születési nevét.

Tanulmányai szerkesztés

[2]1971-ben érettségizett a Szentendrei Ferences Gimnáziumban. 1974 és 1984 között Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerzett népművelő (művelődésszervező) és könyvtár szakos, majd történelem és magyar szakos tanári diplomát. 1990-ben szerezte meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán a szociológus, szociálpolitikus végzettséget (MSc). Hungarológia PhD-fokozatot szociológia-filológia tudományágban 2010-ben Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Intézetének Hungarológia Doktori Iskolájában szerzett „Nők, munka család az ötvenes évek magyar folyóirataiban”' című értekezésével.

Szakmai pályafutása szerkesztés

1978–1990 között általános iskolai nevelői és tanári munkát előbb Budakalászon, majd Óbuda-Békásmegyeren a Bárczi Géza Általános iskolában végzett. Utóbbiban négy éven keresztül igazgatóhelyettesként működött. Munkatársaival együtt a nevéhez fűződik az ország első iskolai mentálhigiénés programjának a kidolgozása és működtetése.

1990–1994 között a szociális válságkezelő programok kormánybiztosaként elindította és koordinálta a több szintű hazai hajléktalanellátó rendszer kiépítését és a kistérségi válságkezelő programokat. Nevéhez fűződik a szociális földprogramok kidolgozása, bevezetése és elterjesztése, valamint a falugondnoki szolgálatok bevezetése, rendszerbe szervezése, szakmai és szabályozási kereteinek kidolgozása. Kormánybiztosi feladatai mellett 1992-94-ben szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkári feladatokat is végzett, melynek során munkacsoportjának vezetőjeként kidolgozta az ország első szociális törvényét (1993. évi törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról). Feladatkörét a Népjóléti Minisztériumban látta el.

1994–1998 között az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán (VJRKTF) főiskolai docens, majd tanszékvezetőként a szociálpedagógus képzés vezetője.

1998–2002 között a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként nevéhez köthető az első családok támogatásáról és a fogyatékossági támogatásról szóló hazai törvény kidolgozása, amelyek korszerű alapokra helyezve rendszeralkotó szabályozásként láttak napvilágot.

2002-től 2011-ig a VJRKTF, majd betagozódás után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának tanszékvezetője (Szociális Képzési és Neveléstudományi Tanszék). (A szociológia, a társadalom- és szociálpolitika etc. tanára.) 2007-től projektmenedzser Esztergomban, a városi drogmegelőzési program vezetője.

2015-től a Szociálpolitikai Szemle, majd 2019-től a Szociálpolitikai Tükör[3] főszerkesztője.

2019-től az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia tanulmányi vezetője, a Keresztény közéleti mediátor szak kidolgozója.

Közéleti tevékenysége szerkesztés

A szerveződő földalatti ellenzék egyik képviselőjelöltjeként indult az 1985-ös választásokon. Konspiratív körülmények között (Kovács Miklós néven) társszerkesztője az 1981-ben elindult, és hat számot megélt Magyar Figyelő[4] szamizdat folyóiratnak. (A lap vezető szerkesztője Bába Iván volt.)

A nyolcvanas években rendszeresen szállított (csempészett) könyveket, folyóiratokat erdélyi értelmiségieknek, lelkészeknek, tudósoknak.

A nyolcvanas évek végétől aktív közéleti szervező tevékenységbe kezdett. Negyedmagával kezdeményezte a Nagycsaládosok Országos Egyesületének megalapítását 1987-ben. 1988-ban alapítója az egyik első keresztény alapú civil szervezetnek, a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének, amelynek tíz éven át az elnöki feladatait is ellátta. Kezdeményező alapítója a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének 1988-ban.

Elindítója az ország első iskolaszékkel is rendelkező keresztény iskolakezdeményezésnek Békásmegyeren, a Mustármag Keresztény óvodának, általános-és középiskolának.

Már államtitkárként létrehozta a Mocsáry Lajos Alapítványt (1992) és Kárpátok Szociális Alapítványt (1994) a határon túli magyarok szociális kezdeményezéseinek támogatására. 2005-ben a szociálpedagógus képzés és a képzőhelyek megerősítése és összetartása céljából létrehozta a Szociális Szakemberek Fóruma egyesület.

1990–1994 között Budapest III. kerületi önkormányzati képviselő[forrás?] az MDF színeiben, melynek két évig a kerületi elnöki tisztségét is ellátta.

1994–1998 között már a FIDESZ tagjaként a Fővárosi Önkormányzat képviselője[forrás?], a Lakásügyi és Szociális Bizottság alelnöke.}}

Díjak szerkesztés

Közéleti tevékenysége elismeréseként megkapta:

  • a Széchenyi Társaság Díja a határon túli magyarokért végzett munkáért, 1991[5]
  • Pro Schola díj (A Szentendrei Ferences Gimnázium alapította elismerés a ferences diákközösségért, 1999)[pontosabban?]
  • Bocskai-díj (Bocskai Szövetség, 2005)[6]
  • A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2016).

Művei szerkesztés

  • Lakner Zoltán Lehel: Modernizációs jelek és szempontok a roma felzárkózás kérdéseihez. Kapocs 2023. 1.
  • Lakner Zoltán Lehel (szerk.): Árpádházi Szent Erzsébet Nemzeti Szociálpolitikai Gyűjtemény. SZIME 2020.
  • Lakner Zoltán: A nő és az "antinő" - avagy a teremtett világ fölszámolása. Szociálpolitikai Tükör 2021. 1-2.
  • Lakner Zoltán Lehel: Széttört családpolitika - Zavar a handbookban, avagy reflexiók egy kézikönyvre. Szociálpolitikai Tükör 2020.1.
  • Lakner Zoltán Lehel: Romák felfelé. Kapocs 2020. 1. sz.
  • Lakner Zoltán Lehel: Szegények mindig lesznek köztetek ... Máltai Tanulmányok 2019. 3-4.
  • Lakner Zoltán Lehel: A családpolitika szemlélete. Kapocs 2018.1.
  • Lakner Zoltán Lehel - Kovács Ibolya,: (szerk.) Rendszer és váltás. A szociális törvény 25 éve. Szemle Könyvek 4. SZOSZAK 2018.
  • Lakner Zoltán Lehel, Gulyásné Kovács Erzsébet, Csókay László (Szerk.) "Nem csak szív kell, de kell tudás is" ... 20 éves a gyermekvédelmi törvény. Szemle Könyvek 4. SZOSZAK 2017.
  • Lakner Zoltán Lehel: Id. Antal József a magyar menekültügyben. Szociálpolitikai Szemle 2016. 1.
  • Lakner Zoltán Lehel. A szegénység keresztény értelmezése. Szociálpolitikai Szemle 2015. 2-3.
  • Lakner Zoltán: Keresztény társadalometika I. Egyház és társadalom. A tanítás forradalma. PPKE - Szent István Társulat. Budapest, 2012. 200 p.
  • Lakner Zoltán: Szociálpolitika. PPKE - Szent István Társulat. Budapest, 2012. 200 p.[7]
  • Lakner Zoltán (sorozatszerkesztő): Pázmány Szociális Tanulmányok 1 - 7. Szent István Társulat - PPKE 2012.
  • Lakner Zoltán: Romák Magyarországon. Helyzetkép a 21. század második évtizedének küszöbén. Magyarország politikai évkönyve. DKMKKA Budapest, 2011.
  • Lakner Zoltán: Távolodás a szociális államtól. Magyarország politikai évkönyve. DKMKKA Budapest, 2010.
  • Lakner Zoltán: Szociálpolitika. Magyarország politikai évkönyve. DKMKKA Budapest, 2009.
  • Lakner Zoltán (szerk.): Munkaügyi, foglalkoztatási tanácsadás és kommunikáció. PPKE Esztergom, 2008.
  • Lakner Zoltán: A keresztény emberképre épülő családpolitika. In. A világ útja az egység felé. VJRKTF Esztergom, 2007.
  • Lakner, Zoltán: A posztmodern jelenség. In: Tordainé, Vida Katalin (szerk.) Múlt és jövő - hagyományos és új trendek az ismeretszerzés formáiban. VJRKTF Esztergom, 2007.
  • Lakner Zoltán: Gyakorlatorientált szociális képzés európai szinten. In. A magyar felsőoktatás jövője az Európai unióban. VJRKTF Esztergom, 2006.
  • Lakner Zoltán: A családpolitika rendszere. Védtelenek. In. Esély 2006. 3. sz. 85-109.
  • Lakner Zoltán: Családpolitika – rendszer – prevenció. In. Fejlesztő Pedagógia 2005.
  • Lakner Zoltán: Kis magyar népesedéstörténet. In. Ifjúság, munka, kultúra VJRKTF Esztergom 2005.
  • Lakner, Zoltán - Tordainé, Vida Katalin: Gyakorlatorientált szociális képzés európai szinten. In: Magyar, György (szerk.) A magyar felsőoktatás jövője az Európai Unióban. VJRKTF Esztergom 2004.
  • Lakner Zoltán: Utak és töréspontok a hazai szociálpolitika utolsó évtizedeiben. In. Utak és lehetőségek a szegénység visszaszorítására I. SZCSM Budapest, 2001.
  • Lakner Zoltán (szerk.) : Gyermekbántalmazás I-II. Kalendart Kiadó, Budapest, 1997.
  • Lakner Zoltán: A hajléktalanellátás négy éve Magyarországon. Pro Domo Budapest, Periféria Füzetek 1993/3.

Kéziratok, kutatási jelentések szerkesztés

  • Lakner Zoltán: A tű foka. Nemzet és újjászületés. (kézirat 2023.)
  • Lakner Zoltán: Magyar vagyok, magyarnak születtem. Identitáskutatás. Szociálpolitikai Tükör 2021. 3-4.
  • Lakner Zoltán: Gender és policy. 2009. Budapest.
  • Lakner Zoltán: Családbarát város. Hódmezővásárhely 2008.
  • Lakner Zoltán: Antiszegregációs tervek: Törökszentmiklós, Monor, Szob, Budapest X. kerület, Budapest, XVII. kerület, Budapest XII. kerület, Berettyóújfalu, Mezőkovácsháza.
  • Lakner Zoltán: Veszprém város szociális ellátórendszerének vizsgálata, tartalmi, szakmai és módszertani, valamint szerkezeti javaslatok kidolgozása. 2007.
  • Lakner Zoltán: Nemzet – nemzetiség – etnikum – cigánykérdés. Cigány Kulturális Központ. 1990. Budapest

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2024. április 23.)
  2. ↑ Komzsik, Attila: Közép-európai areális tanulmányok (hu-HU nyelven). www.fss.ukf.sk. (Hozzáférés: 2023. május 3.)
  3. ↑ Kiadványaink (magyar nyelven). Szociálpolitikai Tükör. (Hozzáférés: 2023. április 21.)
  4. ↑ „Budapesti Negyed 1994. 3. sz. Csizmadia Ervin: A szamizdat”.  
  5. ↑ https://szechenyitarsasag.hu/szechenyi-tarsasag-dija/?v=b7b82d2dc218
  6. ↑ https://udvardy.adatbank.ro/?action=honap&ev=2005&honap=5&kezd=601
  7. ↑ https://docplayer.hu/3152171-Lakner-zoltan-szocialpolitika.html 

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lakner_Zoltán_(szociológus)&oldid=27082300”