Laurence Sterne

angol író, lelkész

Laurence Sterne (Clonmel, Írország, 1713. november 24.London, Anglia, 1768. március 18.) angol író, lelkész. Legismertebb regényei a The Life and Opinions of Tristram Shandy, Gentleman (Tristram Shandy úr élete és gondolatai), és az A Sentimental Journey Through France and Italy of Yorick (Érzelmes utazás Francia- és Olaszországban); de írt prédikációkat, emlékiratokat, és részt vett a politikai életben is.

Laurence Sterne
Joshua Reynolds festménye (1760)
Joshua Reynolds festménye (1760)
Élete
Született 1713. november 24.
Clonmel, Írország
Elhunyt 1768. március 18. (54 évesen)
London, Anglia
Sírhely Coxwold
Házastársa Elizabeth Lumley
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
A Wikimédia Commons tartalmaz Laurence Sterne témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Laurence Sterne 1713. november 24-én született az írországi Clonmelben, szülei hét gyermeke közül a legidősebbként (testvérei közül többen nem élték túl csecsemőkorukat). Apja, Roger Sterne zászlós volt a brit hadseregben, ezredét épp fia születésének napján oszlatták fel, az így rossz anyagi helyzetbe kerülő család fél év múlva visszatért az észak-angliai Yorkshire-be.

Sterne életének első évtizede állandó vándorlással telt Angliában és Írországban, mivel apját más és más egységekhez helyezték; egy évnél tovább egyik helyen sem maradhattak. Tízévesen Halifaxban kezdett el iskolába járni, ekkor látta utoljára apját. Húszévesen a cambridge-i Jesus College-ban tanult tovább; dédapja, az egykori yorki érsek kétszer is igazgatója volt az intézménynek a 17. században. Sterne 1737 januárjában szerzett baccalaureátust (Bachelor of Arts), 1740 nyarán pedig megszerezte a Master of Arts fokozatot.

Sterne egyházi pályára szándékozott lépni, 1737 márciusában diakónus, 1738 augusztusában már lelkész. A yorkshire-i Sutton-on-the-Forestben léphetett szolgálatba. 1741-ben elvette Elizabeth Lumleyt. Közeli kapcsolatban állt nagybátyjával, dr. Jacques Sterne-nel, Cleveland főesperesével és a yorki egyház előénekesével, aki meggyőződéses whig volt, és arra biztatta Sterne-t, hogy politikai témájú cikkeket, leveleket írjon (a York Gazeteer című újságban jelentek meg). Miután ezek közül némelyik botrányt okozott, a két férfi eltávolodott egymástól.

A Tristram Shandy első kötete 1759-ben jelent meg. 1767-ig dolgozik a folytatásokon, közben elveszti anyját, tuberkulózisa súlyosbodik, akárcsak feleségéé. A könyv ismertté és híressé tette, nemcsak Angliában, de a kontinensen is; az év egy részét mindig Londonban tölti, az újabb kötet kiadásának ügyeivel foglalkozik és tisztelői meghívásainak tesz eleget.

A jobbulás reményében 1762-ben Franciaországba utazik egy Torinóba tartó diplomáciai küldöttséggel (ekkoriban dúl a hétéves háború Anglia és Franciaország között). Részben ezen élményeiből születik meg másik ismert műve, az Érzelmes utazás, mely 1768-ban jelent meg. Addigra Sterne egészsége már nagyon megromlott. Kevesebb, mint egy hónappal a könyv kiadása után meghalt.

MűveiSzerkesztés

Sterne első irodalmi jellegű művei levelek és prédikációk voltak, és megpróbálkozott a politikai szatírával is (swifti mintákat követve): első hosszabb írása a yorki egyház belső ügyeivel foglalkozó A Political Romance (1759; más címen: The History of a Good Warm Watch-Coat). Szintén ebben az évben írhatta a halála után megjelent A Fragment in the Manner of Rabelais című munkát, mely a prédikáció művészetével foglalkozik.

Legismertebb műve a Tristram Shandy úr élete és gondolatai (1759-67, kilenc kötetben, fordította Határ Győző), amely meglehetős hírnevet hozott neki hazájában és Európa más országaiban is. Már a kötetek megjelenésével párhuzamosan elkezdték lefordítani a nagyobb európai nyelvekre, hatása pedig Denis Diderot-tól és a német romantikusoktól napjaink posztmodern irodalmáig terjed.

Kevésbé nagy hatású, de legalább annyira ismert regénye az Érzelmes utazás Francia- és Olaszországban (fordította Kazinczy Ferenc Érzékeny utazások Francia- és Olaszországban címen,[1] illetve – az ő fordításának felhasználásával – Határ Győző). A történet elbeszélője a Tristram Shandy egyik szereplője, Yorick.

Vallásos írásai (Sermons, két kötetben) még életében jelentek meg, posztumusz adták ki többkötetes levelezését, a Journal to Eliza című, más műveinél jóval szentimentálisabb és kevésbé humoros leveleit, mely ahhoz a nőhöz szól, akinek élete utolsó éveiben udvarolt. Összességében – s különösen más századbeli írókhoz viszonyítva – Sterne életműve nem túl nagy, de meghatározó jelentőségű az európai irodalomban.[2]

Első magyarítója Verseghy Ferenc volt, a Tristram Shandyből rövid töredék maradt fönt Az én kedves Uram Bátyámnak Sándi Gábor úrnak Élete és Vélekedései, ammint részenkint saját szájából hallottam címmel (lásd Gálos Rezső: Verseghy és a Tristram Shandy).[3] Korai magyarországi hatását Hartvig Gabriella dolgozta föl doktori disszertációjában.[4]

MagyarulSzerkesztés

  • Érzékeny Útazások Franczia- és Olaszországban; in: Kazinczy Ferencz’ Munkáji, Szép Literatúra, IV., Pesten, Trattner János Tamásnál, 1815, 87-346. p.
  • Yorick és Eliza levelei; ford. Döbrentei Gábor; Trattner Ny., Pest, 1828; XIV., 15-110. p.
  • Sterne érzékeny utazásai; Kazinczy Ferenc, bev. Berki Miklós; Franklin, Bp., 1907, 212 p. (Olcsó könyvtár, 1489-1494.)
  • Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai; ford. Határ Győző, bev. Szentkuthy Miklós, jegyz. Kemény Ferenc, ill. Cruikshank; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 (A világirodalom klasszikusai)
  • Laurence Sterne: Érzelmes utazás Francia- és Olaszországban. Regényes útirajz; Kazinczy Ferenc fordításának figyelembevételével ford. Határ Győző, utószó Kéry László, ill. Rogán Miklós; Európa, Bp., 1957
  • Laurence Sterne: Érzékeny útazások Francia- és Olaszországban; ford. Kazinczy Ferenc, sajtó alá rend. Belia György, utószó Wéber Antal, ill. Gyulai Líviusz; Magyar Helikon, Bp., 1976
  • Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete és gondolatai; ford. Határ Győző, utószó Kiss Zsuzsa, Európa, Bp., 1989 (A világirodalom klasszikusai)
  • Laurence Sterne: Érzékeny utazás Francia- és Olaszországban; ford. Határ Győző; Édesvíz, Bp., 1997 (Aranyág)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kazinczy Ferenc művei. deba.unideb.hu. [2016. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 19.)
  2. The Reception of Laurence Sterne in Europe; szerk. Peter de Voogd, John Neubauer; Continuum, London, 2004.
  3. Irodalomtörténeti Közlemények, 1938/48. évf. 4. füzet, 372-375. old.
  4. Hartvig Gabriella: Laurence Sterne Magyarországon, 1790-1860; Argumentum, Bp., 2000 (Irodalomtörténeti füzetek, 146.)

További információkSzerkesztés