Lejtős
Lejtős (1899-ig Szverepecz, szlovákul Sverepec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Lejtős (Sverepec) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Vágbesztercei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1327 |
Polgármester | Maroš Ondráš |
Irányítószám | 017 01 |
Körzethívószám | 042 |
Forgalmi rendszám | PB |
Népesség | |
Teljes népesség | 1356 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 181 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 302 m |
Terület | 6,23 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 04′ 47″, k. h. 18° 24′ 25″49.079722°N 18.406944°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 47″, k. h. 18° 24′ 25″49.079722°N 18.406944°E | |
Lejtős weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lejtős témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésVágbesztercétőltól 5 km-re délre a Nagybiccsei- és az Illavai-medencék határán fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területén már a 9. században szláv település volt. A sírokban talált tárgyak a budatíni várban található Vágmenti Múzeumba kerültek.
1321-ben "Sverepecz" néven említik először. 1369-ben "Suerepech", 1396-ban "Zerepecz", 1519-ben "Sverepec" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1327-ben Szverepec a Viszolaji család birtoka, később Vágbeszterce tartozékaként a Podmaniczky és Szúnyogh családok az urai. A község pecsétje 1873-ból származik. 1598-ban 21 ház állt a községben. 1720-ban 16 adózója volt, közülük 9 zsellér. 1784-ben 56 házában 55 családban 340 lakos élt. 1828-ban 53 háza és 519 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "SVEREPECZ. Tót falu Trentsén Várm., Viszelyhez fél mértföldnyire"[2]
Fényes Elek szerint "Szverepecz, tót falu, Trencsén vmegyében, Viszolaj fiókja; az országutban, 384 kath. lak., gr. Csáky család birja."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott. 1981-ig önálló község volt, akkor azonban Vágbesztercéhez csatolták. 1990-ben újra visszakapta önállóságát.
Népessége
szerkesztés1880-ban 340 lakosából 322 szlovák, 8 német anyanyelvű és 10 csecsemő volt.
1910-ben 451 lakosából 446 szlovák, 3 német, 1 magyar és 1 más nemzetiségű volt.
2001-ben 1055 lakosából 1047 szlovák volt.
2011-ben 1130 lakosából 1114 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés- A Szentháromság tiszteletére szentelt modern római katolikus temploma 1990-ben épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.