Lejtős
Lejtős (1899-ig Szverepecz, szlovákul Sverepec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
| Lejtős (Sverepec) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágbesztercei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1327 | ||
| Polgármester | Maroš Ondráš | ||
| Irányítószám | 017 01 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1404 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 181 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 302 m | ||
| Terület | 6,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 47″, k. h. 18° 24′ 25″49.079722°N 18.406944°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 47″, k. h. 18° 24′ 25″49.079722°N 18.406944°E | |||
| Lejtős weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lejtős témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésVágbesztercétőltól 5 km-re délre, a Nagybiccsei- és az Illavai-medencék határán fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területén már a 9. században szláv település volt. A sírokban talált tárgyak a budatíni várban található Vágmenti Múzeumba kerültek.
1321-ben „Sverepecz” néven említik először. 1327-ben Szverepec a Viszolaji család birtoka, később Vágbeszterce tartozékaként a Podmaniczky és Szúnyogh családok az urai. 1369-ben „Suerepech”, 1396-ban „Zerepecz”, 1519-ben „Sverepec” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1598-ban 21 ház állt a községben. 1720-ban 16 adózója volt, közülük 9 zsellér. 1784-ben 56 házában 55 családban 340 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVEREPECZ. Tót falu Trentsén Várm., Viszelyhez fél mértföldnyire.”[2]
1828-ban 53 háza és 519 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szverepecz, tót falu, Trencsén vmegyében, Viszolaj fiókja; az országutban, 384 kath. lak., gr. Csáky család birja.”[3]
A község pecsétje 1873-ból származik. A trianoni békéig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.
1981-ig önálló község volt, akkor azonban Vágbesztercéhez csatolták. 1990-ben újra visszakapta önállóságát.
Népessége
szerkesztés1880-ban 340 lakosából 322 szlovák, 8 német anyanyelvű és 10 csecsemő volt.
1910-ben 451 lakosából 446 szlovák, 3 német, 1 magyar és 1 más anyanyelvű volt.
2001-ben 1055 lakosából 1047 szlovák volt.
2011-ben 1130 lakosából 1114 szlovák volt.
2021-ben 1356 lakosából (+2) magyar, 1304 (+2) szlovák, 11 egyéb és 41 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
szerkesztés- A Szentháromság tiszteletére szentelt modern, római katolikus temploma 1990-ben épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
szerkesztés
