Wikipédia

Liam Miller

ír labdarúgó

Liam William Peter Miller (Cork, 1981. február 13. – 2018. február 9.) ír válogatott labdarúgó. Pályafutása során játszott a Celtic, a Manchester United és a Sunderland csapataiban is. 2004-ben szerződött az angol Premier League-be, miután lejárt a szerződése nevelőklubjánál. A Bosman-szabályt kihasználva szabadon tárgyalhatott a Manchester Uniteddel, akik ingyen szerezték meg a játékjogát.[3] A vörös-fekete csapat első együttesében 22 tétmérkőzésen lépett pályára, majd a Sundrlandhez igazolt.[4]

Liam Miller
Liam Miller a Sunderlandben 2007-ben
Liam Miller a Sunderlandben 2007-ben
Személyes adatok
Teljes névLiam William Peter Miller[1]
Születési dátum1981. február 13.[1]
Születési helyCork, Írország
Halálozási dátum2018. február 9. (36 évesen)[2]
Halálozási helyENG London, Anglia
Halál okahasnyálmirigyrák
Állampolgárságír
Magasság173[1] cm
Testtömeg66 kg
Posztközéppályás
Junior klubok
IdőszakKlub
1997–2000Skócia Celtic
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2000–2004skót Celtic26(2)
2001→ dán Aarhus18(0)
2004–2006Anglia Manchester United9(0)
2005–2006→ Anglia Leeds United28(1)
2006–2009Anglia Sunderland57(3)
2009Anglia Queens Park Rangers13(0)
2009–2011skót Hibernian66(7)
2011–2013ausztrál Perth Glory49(2)
2013–2014ausztrál Brisbane Roar24(3)
2014ausztrál Melbourne City2(0)
2015ír Cork City29(0)
2016USA Wilmington Hammerheads25(1)
Válogatottság
2004–2009ír Írország21(1)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Liam Miller témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az ír válogatottban 2004-ben mutatkozott be. Az ezt követő öt évben összesen 21 alkalommal viselte a címeres mezt. 36 éves korában daganatos betegség következtében hunyt el.

Pályafutása szerkesztés

Korai évek szerkesztés

Miller Corkban született, Írországban.[5] Tanulmányait Coachfordban végezte.[6] Egy videointerjúban elmondta, hogy pályafutására két személy, Martin O’Neill és Alex Ferguson volt a legnagyobb hatással.[7]

Celtic szerkesztés

Miller 1997-ben csatlakozott a Celtic utánpótlás akadémiájához. 2000. május 21-én, a Dundee United elleni mérkőzésen mutatkozott be az első csapatban. A 77. percben állt be Ryan McCann helyére.[8] 2000. augusztus 24-én a luxemburgi Jeunesse Esch ellen pályára lépett az UEFA-kupában is.[9] A Celtic Parkban töltött ideje alatt a 2001-02-es szezonban hat hónapot az Aarhus csapatánál töltött kölcsönben. A dán csapatban tizennyolc bajnokin lépett pályára.[10]

Miller 2003. július 30-án szerezte meg első gólját, a Bajnokok Ligájában volt eredményes a litván FBK Kaunas elleni selejtező mérkőzésen.[11] Két hónappal később a csoportkörben is fontos gólt szerzett, ekkor Martin O’Neill menedzser hosszú távú szerződést kínált neki.[3][12] Első bajnoki gólját október 18-án szerezte a Hearts elleni 5-0-s győzelem alkalmával.[13]

Annak ellenére, hogy a szakmai stáb kulcsemberként számított rá, Miller 2004. január 9-én aláírt a Manchester Unitedhez.[3][14]

Manchester United szerkesztés

Miller 2004. július 1-jén ingyen csatlakozott a Manchester Unitedhez, a Celtickel való szerződése lejártakor.[15] Augusztus 11-én mutatkozott be új csapatában, a 67. percben Darren Fletcher helyére állt be a Bajnokok Ligája harmadik selejtező körében a román Dinamo București elleni 2-1-re megnyert találkozón. Négy nappal később a Chelsea ellen a bajnokságban is bemutatkozott.[16] Október 26-án szerzett első gólját a klub színeiben a Crewe Alexandra elleni Ligakupa találkozón.[17] Manchesteri pályafutása alatt ritkán jutott lehetőséghez a kezdőcsapatban, az itt töltött időszakában összesen 22 tétmérkőzésen viselte a United mezét.[5] Később erről úgy nyilatkozott, hogy bár szívesen szerepelt a klubban, nem bánta meg, hogy eligazolt a több játéklehetőség reményében.[3]

2005. november 4-én három hónapra a Leeds Unitedhez került kölcsönbe.[18] Másnap már be is mutatkozott új csapatában,[19] egyetlen gólját pedig november 19-én szerezte a Southampton ellen.[20] 2006. május 21-én szerepelt a play-off döntőjében, ahol csapata 3-0-ra kikapott a Watfordtól így nem jutott fel az élvonalba.[21] Összesen 28 tétmérkőzésen egy gót szerzett az Elland Roadon.[5]

2006 júliusában a The Daily Telegraph arról számolt be, hogy megfelelő ajánlat esetén elhagyhatja a klubot.[22] 2006. augusztus 31-én a Sunderlandhez írt alá három évre,[23] ahol egykori játékostársa, Roy Keane lett az edzője. A Manchester Unitedben két szezon alatt kilenc bajnokit játszott.[5]

Sunderland szerkesztés

 
Miller a Sunderlandben 2007 júliusában.

A Sunderlandben 2006. szeptember 9-én mutatkozott be a Derby County elleni 2-1-es győzelemkor.[24] Első gólját szeptember 13-án volt csapata, a Leeds United ellen lőtte, a Sunderland 3-0-ra megnyerte a találkozót. 2007. január 6-án a Preston elleni FA-kupa mérkőzésen kiállították, csapata pedig kikapott 1-0-ra.[25] A szezon végén a Sunderland bajnokként feljutott a Premier League-be.[26]

Miller 2007. szeptember 22-én szerezte első Premier League-gólját az északkeleti rivális Middlesbrough elleni győztes bajnokin.[27] A 89.percben húsz méterről lőtt az ellenfél kapujába. December 8-án pályafutása során másodszor is kiállították, ezúttal a Chelsea elleni bajnokin, miután szabálytalankodott Claudio Pizarróval.[28]

2008 februárjában Keane átadólistára tette Millert, aki így el kellett hogy hagyja a Sunderlandet.[29]

Queens Park Rangers szerkesztés

2009 januárjában a Queens Park Rangers érdeklődött iránta, amit a Sunderland menedzsere, Ricky Sbragia is elismert.[30] Január 15-én írt alá a QPR-hoz a szezon végéig.[31]

Hibernian szerkesztés

Miller 2009 nyara után csapat nélkül hazájában, Írországban készült fel a következő szezonra.[3] John Hughes, a skót Hibernian menedzsere szeptember 11-én egy kétéves szerződést ajánlott a középpályásnak.[32] Miller hamar alapember lett, miután a Glasgow Rangers ellen az Ibrox Stadionban játszott 1-1-es döntetlen alkalmával pontot érő szabadrúgás gólt lőtt, Graham Spiers, a The Times újságírója a "a Hibs királyának" nevezte.[33] 2009 októberében a hónap játékosának választották.[3][34] Kisebb visszaesésének ellenére a Hibernian negyedik helyen végzett a 2009-2010-es skót Premier League-ben, és indulási jogot szerzett a következő évi európai kupaküzdelmekre. Millert beválasztották az év csapatába is.

2010-ben formája visszaesett, a 2010-11-es szezon kezdetén csapata is gyengébb eredményeket produkált, a vezetőedzőt, Hughest pedig menesztették.[35][36] December 18-án, a Kilmarnock elleni vesztes bajnokin kiállították, de a fellebbezést követően az eltiltását törölték.[37] 2011 januárjában új menedzser érkezett Colin Calderwood személyében, ő pedig kevesebb lehetőséget adott Millernek, bár elismerte, hogy a csapat legjobbjai közt tartja számon, de jobb teljesítményt vár el tőle.[38] Április 3-án gólt lőtt a 2-2-es Edinburgh-i derbin az Easter Roadon.[39] 2011 márciusában úgy nyilatkozott, hogy szívesen maradna a klubnál, de a szerződése meghosszabbításáról nem tudott megegyezni a klub vezetőségével.[40]

Ausztrália szerkesztés

2011. június 3-án aláírt egy kétéves szerződést az ausztrál Perth Glory csapatához.[41] Október 9-én debütált új csapatában és végigjátszotta az Adelaide United ellen 1-0-ra megnyert bajnokit.[42] November 20-án kiállították a Melbourne Victory elleni bajnokin. Első gólját 2012. január 29-én szerezte Ausztráliában.[43] Április 22-én a 2012-es A-League döntőjében is pályára lépett, de csapata 2-1-re veszített a Brisbane Roar ellen. A Radio Australia egyik híre arról számolt be, hogy Miller és a középpályás társa, Jacob Burns "kiemelkedő szerepet játszott a Glory jól szervezett és szorgalmas védelmének felépítésében, amely elfojtotta a Roar támadásait."[44]

2013. április 17-én bejelentették, hogy a Miller nem fog új szerződést kötni Perthel, annak ellenére, hogy a klub marasztalta a középpályást.[45] Május 22-én kétéves szerződést kötött a Brisbane Roarral. Július 20-án pályára lépett egykori csapata, a Manchester United elleni All-Star gálamérkőzésen.[46] Május 4-én a Lang Parkban megrendezett bajnoki döntőben a Brisbane Roar 2-1-es hosszabbításos győzelmet aratott a Western-Sydney Wanderers ellen.[47]

2014. október 30-án saját kérésére felbontották a szerződését.[48][49] Tizenegy nappal a Roar elhagyása után Miller egy másik A-League klubba, a Melbourne City-be szerződött. Itt együtt játszott honfitársával, Damien Duffal.[50] Miután teljesítményével elégedettek voltak, az év végéig meghosszabbította szerződését,[51] az idény nagy részében pedig a sérült Jonatan Germanót helyettesítette.

Pályafutásának vége szerkesztés

2015. január 15-én Miller aláírt szülővárosának csapatához, a Cork City-hez.[52] Március 7-én mutatkozott be, a szezont pedig 1-1-es döntetlennel kezdték a Sligo Rovers otthonában.[53] Miller rendszeres kezdő volt az itt töltött egyetlen szezonjában, csapatával pedig mind a bajnokságban, mind pedig a kupában második helyen végeztek a Dundalk mögött.[54] 2016. január 19-én úgy döntött, hogy távozik. Február 18-án az amerikai harmadosztályban szereplő Wilmington Hammerheads csapatához szerződött,[55] ahol 27 tétmérkőzésen lépett pályára. Utolsó mérkőzését július 24-én játszotta.

2017-ben asszisztensi feladatot vállalt el a Real Salt Lake csapatánál, de novemberben távozott a csapattól, amikor betegségének kezelései elkezdődtek.[56]

A válogatottban szerkesztés

 
Miller (zöldben) az ír válogatott mezében 2008 februárjában, a brazil válogatott elleni találkozón.

Miller tagja volt annak az ír csapatnak, amely 1998-ban megnyerte az U17-es Európa-bajnokságot.[57] Ebben a korosztályban kilenc alkalommal volt válogatott.[58] Ezt követően az ír U21-es válogatottba is meghívást kapott.[14]

2004. március 31-én a cseh válogatott ellen mutatkozott be az ír felnőtt válogatottban. 2-1-re megnyerték a találkozót, Miller Matt Holland helyére állt be a Lansdowne Roadon.[59]

Egyetlen válogatottban szerzett gólját 2006. március 1-jén szerezte a Svédország elleni 3-0-s győzelem alkalmával, amikor 25 méterről lőtt az ellenfél kapujába.[60] Annak ellenére, hogy Miller 2009 nyarán hosszabb ideig klub nélkül volt, Giovanni Trapattoni szövetségi kapitány továbbra is számított rá a nemzeti csapatnál.[3] Miller később megjegyezte, hogy "Nagyon hálás vagyok a menedzsernek, megmutatta a belém vetett hitét, és én örülök ennek".[3]

Az ír válogatottban összesen huszonegy alkalommal lépett pályára.

Magánélete szerkesztés

Nős volt, feleségével, Clarával két fia és egy lánya született.[61]

Halála szerkesztés

2017. november 17-én hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála az orvosok.[62] 2018. február 9-én hunyt el.[63]

Statisztika szerkesztés

KLub szerkesztés

2014. március 16-án frissítve.[64][65][66]

Klub Szezon Bajnokság Országos kupa Ligakupa Nemzetközi kupa Egyéb Összesen
Pályára lépés Gól Pályára lépés Gól Pályára lépés Gól Pályára lépés Gól Pályára lépés Gól Pályára lépés Gól
Celtic 1999–2000 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0
2000–01 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0
2002–03 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 2 0
2003–04 25 2 1 0 1 0 13 3 0 0 40 5
Összesen 26 2 1 0 2 0 15 3 0 0 44 5
AGF Aarhus 2001–02 18 0 0 0 0 0 0 0 0 0 18 0
Összesen 18 0 0 0 0 0 0 0 0 0 18 0
Manchester United 2004–05 8 0 4 0 2 1 5 0 0 0 19 1
2005–06 1 0 0 0 1 1 1 0 0 0 3 1
Összesen 9 0 4 0 3 2 6 0 0 0 22 2
Leeds United 2005–06 28 1 2 0 0 0 0 0 3 0 33 1
Összesen 28 1 2 0 0 0 0 0 3 0 33 1
Sunderland 2006–07 30 2 1 0 0 0 0 0 0 0 31 2
2007–08 24 1 0 0 1 0 0 0 0 0 25 1
2008–09 3 0 0 0 1 0 0 0 0 0 4 0
Összesen 57 3 1 0 2 0 0 0 0 0 60 3
Queens Park Rangers 2008–09 13 0 0 0 0 0 0 0 0 0 13 0
Összesen 13 0 0 0 0 0 0 0 0 0 13 0
Hibernian 2009–10 33 2 4 0 1 0 0 0 0 0 38 2
2010–11 33 5 2 0 1 0 2 0 0 0 38 5
Összesen 66 7 6 0 2 0 2 0 0 0 76 7
Perth Glory FC 2011–12 25 2 - - - - - - - - 25 2
2012–13 24 0 - - - - - - - - 24 0
Összesen 49 2 - - - - - - - - 49 2
Brisbane Roar FC 2013–14 22 3 - - - - - - - - 22 3
2014–15 2 0 - - - - - - - - 2 0
Összesen 24 3 - - - - - - - - 24 3
Melbourne City FC 2014-15 2 0 - - - - - - - - 2 0
Összesen 2 0 - - - - - - - - 2 0
Cork City 2015 29 0 4 0 - - 2 0 - - 35 0
Összesen 29 0 4 0 - - 2 0 - - 35 0
Wilmington Hammerheads 2016 25 1 2 0 - - - - - - 27 1
Total 25 1 2 0 - - - - - - 27 1
Karrier összesen 346 19 20 0 9 2 25 3 3 0 403 24

Sikerei, díjai szerkesztés

Celtic

Sunderland

Válogatott gólja szerkesztés

Az eredmény mindig Írorszég szemszögéből értendő.
# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény a gólt követően Végeredmény Versenysorozat
1 2006. március 1. Lansdowne Road, Dublin   Svédország 3–0 3–0 Barátságos mérkőzés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d e The PFA Footballers' Who's Who 2009–10. Edinburgh: Mainstream Publishing, 286. o. (2009). ISBN 978-1-84596-474-0 
  2. ↑ Gyász: 36 évesen elhunyt az MU korábbi válogatott játékosa. Nemzeti Sport. (Hozzáférés: 2018. február 10.)
  3. ↑ a b c d e f g h The world's a stage for Miller – Scotsman.com Sport. Sport.scotsman.com. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  4. ↑ Liam Miller. Stretford End. (Hozzáférés: 2008. október 4.)
  5. ↑ a b c d Liam Miller. Soccerbase. [2011. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
  6. ↑ Life after Coachford College - Past Pupils. Coachford College. [2007. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
  7. ↑ Webchat with John O'Shea & Liam Miller. Eircom. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
  8. ↑ „Liam Miller”, Manutd zone. [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 10.) 
  9. ↑ „Celtic hit a magnificent seven”, BBC Sport, 2000. augusztus 24. (Hozzáférés: 2008. április 11.) 
  10. ↑ Alexander, Nick. „Miller makes it five”, Sunderland A.F.C., 2006. augusztus 31. (Hozzáférés: 2008. április 15.) 
  11. ↑ „Celtic ease past Kaunas”, BBC Sport, 2003. július 30. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  12. ↑ „Miller to win new deal”, BBC Sport, 2003. október 1. (Hozzáférés: 2008. április 17.) 
  13. ↑ „Five-star Celtic crush Hearts”, BBC Sport, 2003. október 18. (Hozzáférés: 2008. április 11.) 
  14. ↑ a b „Man Utd clinch Miller deal”, BBC Sport, 2004. január 9. (Hozzáférés: 2008. április 10.) 
  15. ↑ „Slick Giggs helps United to turn the tide”, The Guardian, 2004. augusztus 12. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  16. ↑ „Chelsea 1–0 Man Utd”, BBC Sport, 2004. augusztus 15. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  17. ↑ „United stroll through”, The Guardian, 2004. október 27. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  18. ↑ „Miller makes Elland Road switch”, BBC Sport, 2005. november 4. (Hozzáférés: 2008. április 11.) 
  19. ↑ „Leeds attack feel heat”, The Daily Telegraph, 2005. november 7. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  20. ↑ „Southampton 3–4 Leeds”, BBC Sport, 2005. november 19. (Hozzáférés: 2008. április 11.) 
  21. ↑ „Leeds 0–3 Watford”, BBC Sport, 2006. május 21. (Hozzáférés: 2008. április 11.) 
  22. ↑ Ogden, Mark. „Solskjaer back on target as Ferguson chases Torres”, The Daily Telegraph, 2006. július 18.. [2006. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 11.) 
  23. ↑ „Irish trio make Sunderland switch”, BBC Sport, 2006. augusztus 31. (Hozzáférés: 2008. április 10.) 
  24. ↑ „Derby 1–2 Sunderland”, BBC Sport, 2006. szeptember 9. (Hozzáférés: 2008. április 11.) 
  25. ↑ „Preston 1–0 Sunderland”, BBC Sport, 2007. január 6. (Hozzáférés: 2008. április 11.) 
  26. ↑ „Where are they now? A look back at Roy Keane's Sunderland title winning squad of 2006-07”, Chronicle, 2016. október 13. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  27. ↑ McKenzie, Andrew. „Middlesbrough 2–2 Sunderland”, BBC Sport, 2007. szeptember 22. (Hozzáférés: 2008. április 11.) 
  28. ↑ Mercer, Nathan. „Chelsea 2–0 Sunderland”, BBC Sport, 2007. december 8. (Hozzáférés: 2008. április 11.) 
  29. ↑ „Championship — Miller alerts Championship sides”, Eurosport, 2008. február 27.. [2008. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 10.) 
  30. ↑ Sbragia confirms interest in Miller. Sunderland A.F.C., 2009. január 14. (Hozzáférés: 2009. január 14.)
  31. ↑ Alexander, Nick: Miller signs for QPR. Sunderland A.F.C., 2009. január 15. (Hozzáférés: 2009. január 15.)
  32. ↑ Hibs complete signing of ex-Celtic midfielder Liam Miller. scotsman.com, 2009. szeptember 11. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  33. ↑ Spiers, Graham. „Liam Miller's tale the highlight of a classic encounter”, The Times, 2009. október 26. (Hozzáférés: 2009. november 1.) 
  34. ↑ Hibs' Miller gets monthly award. BBC Sport. BBC, 2009. november 8.
  35. ↑ Bathgate, Stuart. „Hibs v Celtic: Colin Calderwood urges Hibs to stand ground – just like Neil Lennon”, The Scotsman, 2011. január 15.. [2011. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. február 22.) „John Hughes, Calderwood's predecessor, also recognised the need for greater grit, above all in central midfield, Lennon's position. But he failed to come up with a satisfactory answer to the problem. Edwin de Graaf was signed in the summer and has not been impressive. Liam Miller, who is suspended today, has underperformed for much of the season. And Kevin McBride, signed by Hughes after the two had worked together at Falkirk, has faded from the picture.” 
  36. ↑ Manager John Hughes parts company with Hibernian. BBC Sport. BBC, 2010. október 4. (Hozzáférés: 2018. február 10.)
  37. ↑ „Hibs have Liam Miller's red card reduced to a caution”, 2010. december 22. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  38. ↑ Marshall, Alan. „Liam Miller will bounce back and prove his quality, says Hibs boss Colin Calderwood”, Daily Record, 2011. február 22.. [2013. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. február 22.) 
  39. ↑ „Hibernian 2–2 Hearts”, BBC Sport, BBC, 2011. április 3. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  40. ↑ „Liam Miller leaves Hibs for Perth Glory in Australia”, BBC Sport, BBC, 2011. június 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.) 
  41. ↑ „Massive coup for Perth Glory”, Perth Glory, 2011. június 3.. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. június 3.) 
  42. ↑ „Mehmet fires Glory to opening win”, Perth Glory FC, 2011. október 10. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  43. ↑ „Glory crush disappointing Reds”, ABC, 2012. január 29. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  44. ↑ „Brisbane win A-League grand final”, Radio Australia, 2012. április 22. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  45. ↑ „Ex-Sunderland and Celtic midfieler Liam Miller switches Australian clubs to extend Oz star”, Sunderland Echo, 2013. május 22.. [2017. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  46. ↑ „Manchester United thrills Sydney to thrash A-League All-Stars”, ABC, 2013. július 20. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  47. ↑ „A-League grand final: Brisbane Roar leave it late to take title”, The Guardian, 2014. május 4. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  48. ↑ Liam Miller released by Brisbane Roar FC. Football Federation Australia, 2014. október 30.
  49. ↑ „Liam Miller clears air after shock exit from Brisbane Roar and denies ever having a calf injury”, The Courier-Mail , 2014. november 7. 
  50. ↑ Melbourne City FC Sign Liam Miller On Short-Term Contract. Melbourne City . Football Federation Australia, 2014. november 11. [2014. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 10.)
  51. ↑ Miller Signs as Injury Replacement. Melbourne City . Football Federation Australia, 2014. november 21. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 10.)
  52. ↑ LIAM MACKEY: Liam Miller: Homecoming ‘easy decision’. Irish Examiner, 2015. január 30. (Hozzáférés: 2015. január 30.)
  53. ↑ „Cork City struggle at Sligo Rovers”, Irish Examiner, 2015. március 9. 
  54. ↑ „‘He has a few options’ – Liam Miller departs Cork City after just one season”, The 42, 2016. január 19. (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  55. ↑ Archived copy. [2016. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  56. ↑ „Real Monarchs SLC issue statement on Liam Miller”, Real Salt Lake, 2017. november 13. (Hozzáférés: 2018. február 10.) 
  57. ↑ Italy 1 – 2 Ireland Under 16. Soccer Scene. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 21.)
  58. ↑ Liam Miller. Soccer Scene. [2014. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 21.)
  59. ↑ „Rep of Ire 2–1 Czech Rep”, BBC Sport, 2004. március 31.. [2004. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 10.) 
  60. ↑ „Rep of Ireland 3–0 Sweden”, BBC Sport, 2006. március 1.. [2007. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 10.) 
  61. ↑ „Ex A-League champion, Brisbane Roar star Liam Miller diagnosed with cancer: reports”, News.com.au, 2017. november 13. (Hozzáférés: 2018. február 10.) 
  62. ↑ Quinn, Andrew. „Ex-Celtic and Cork City player Liam Miller battling cancer”, Derry Journal, 2017. november 13.. [2017. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. november 13.) 
  63. ↑ „Liam Miller: Former Celtic and Manchester United midfielder dies aged 36”, BBC Sport, 2018. február 9. (Hozzáférés: 2018. február 9.) 
  64. ↑ Liam Miller. ESPNsoccernet. [2009. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 4.)
  65. ↑ Liam Miller pályafutásának statisztikái a Soccerbase oldalon (angolul)
  66. ↑ Liam Miller statisctics. Soccerway . (Hozzáférés: 2018. február 10.)

További információ szerkesztés

  • Liam Miller adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon (angolul)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Liam_Miller&oldid=26450998”