Loránfi Antal

(1856–1927) magyar szobrászművész

Loránfi Antal, születési néven Wielnberger Antal[4] (Kecskemét, 1856. szeptember 5.[5]Budapest, Erzsébetváros, 1927. április 16.)[6] magyar szobrász.

Loránfi Antal
SzületettWielnberger Antal
1856. szeptember 5.[1]
Kecskemét
Elhunyt1927. április 16. (70 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszobrász
IskoláiBécsi Képzőművészeti Akadémia (–1882)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[3]
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Wielnberger Károly és Schubert Amália (1823–1902)[7] fiaként született. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte. 1879-től 1882-ig művészi ösztöndíjasként[8] Edmund von Hellmer és Caspar von Zumbusch tanítványa volt a Bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd hazatérve az Iparművészeti Iskolában a kisplasztika tanára lett. Növendéke volt például Beck Ö. Fülöp szobrász. Plaketteket, portrészobrokat, kisplasztikai munkákat készített. 1900–1901-ben a Képzőművészeti Főiskolán Gulácsy Lajos festő mestere volt.

Felesége Lipp Irén volt.

Irodalom szerkesztés

  • Simay Imre: Loránfi Antal (1856–1927) – a magyar kisplasztika megteremtője (Képzőművészet, 1927. 2. sz.)
  • Lyka Károly: Loránfi Antal (Magyar Művészet, 1927)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  2. Antal Loranfi, http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00111570
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 22595/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 21. oldal 29. sor
  5. Születési bejegyzése a kecskeméti római katolikus keresztelési akv. 507/1856. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
  6. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 614/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
  7. Wielnberger Károlyné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 2077/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
  8. Budapesti Közlöny, 1879. november 1. (13. évfolyam, 253. szám)

Források szerkesztés