Lovčić
Lovčić falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Sztupnokhoz tartozik.
| Lovčić | |
 | |
| A Szent Márton kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Sztupnok |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35253 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 31 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 11″, k. h. 17° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 11″, k. h. 17° 48′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lovčić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bródtól légvonalban 17, közúton 24 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 17, közúton 25 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin fekszik.
Története szerkesztés
Ősi település, mely már a középkorban is létezett. Középkori neve nem ismert, ezért írásos dokumentum ebből az időből nincs róla, de létezésének kétségtelen bizonyítékai kútásás és pinceásás közben talált középkori leletei és a román stílusú Szent Márton kápolna. A környék településeivel együtt 1536-ban szállta meg a török. Török kori népességéről tanúskodik a korabeli leletek mellett a falu feletti „Tursko groblje” nevű magaslat. 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1734-ben az egyházi vizitáció a kápolnát rossz állapotúnak mondja, melynek nincs oltára és falai, valamint teteje javításra szorul. A 18. század közepén az Újgradiska-Bród főút megépülte után lakosságának nagy része az út mellé települt. Az 1780-as katonai leírás az erdőkkel körülvett települést Bučjéhez tartozónak mondja.[2] A 18. század végén a megmaradt lakosság nagy részét egy pestisjárvány kipusztította. A halottakat a temetőbe tömegsírba temették. A temetőnek ezt a részét mai is Kugin grobnak hívják.
Az első katonai felmérés térképén „Lovchichi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lovszka” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lovcsich vel. Lovszka” néven 44 házzal, 229 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 260, 1910-ben 342 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 63 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 260 | 257 | 270 | 316 | 312 | 342 | 307 | 332 | 318 | 320 | 310 | 241 | 180 | 118 | 126 | 63 |
Gazdaság szerkesztés
A lakosság hagyományosan földműveléssel, állattartással, kertészettel és főként szőlőtermesztéssel foglalkozik.
Nevezetességei szerkesztés
Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája[7] 1167-ben épült, 1756-ban megújították. Az épület egyhajós félköríves szentéllyel, körülötte temető található. A régészeti feltárás és az építészeti stílus elemzése alapján a 13. század első felében épült egy régebbi, román stílusú templom alapfalaira. Belülről koragótikus falfestmények borították. A 18. századi barokk átépítés során a román építészeti elemek a nyugati falon, a kapuzaton és a szentélyen maradtak fenn. A kápolnában 1995 nyarán a falakon öt glagolita feliratot találtak. Régészeti feltárása 1998 és 2001 között történt Josip Lozuknak a bródi városi múzeum régészének vezetésével.
Oktatás szerkesztés
A település első iskoláját 1830 körül alapították.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 385. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1283.
Források szerkesztés
Irodalom szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
