Főmenü megnyitása

Lukács László (piarista szerzetes)

magyar piarista szerzetes

Lukács László (Budapest, 1936. július 31.) magyar piarista szerzetes, teológus, irodalomtörténész, szerkesztő, középiskolai és főiskolai tanár

Lukács László
LukacsLaszloFotoThalerTamas.JPG
Született 1936. július 31. (83 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása piarista szerzetes,
teológus,
irodalomtörténész,
szerkesztő,
pedagógus

ÉletútjaSzerkesztés

Apai ágon erdélyi örmény eredetű, katolikus családból származik, amely 1762-ben Mária Teréziától kapott nemességet. Édesapja gyermekorvos volt. Tanulmányait 1946-tól, az általános iskola 5. osztályatól a budapesti piarista iskolában folytatta, amelyhez akkortól általános iskolai tagozat is tartozott. Két éven át Kovács Mihály, a kiváló fizikus és cserkészvezető volt az osztályfőnöke. 1948-ban az iskolát államosították, majd amikor 1950-ben négyosztályos gimnáziumként megnyílt, az I. gimnáziumi osztályt ismét Kovács Mihály alatt kezdte meg. Az érettségi után, 1954. augusztus. 27-én lépett be a piarista rendbe. Felsőfokú tanulmányokat a Kalazantinum piarista hittudományi főiskolán, a Hittudományi Akadémián, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett, ahol 1963-ben magyar-angol szakos középiskolai tanári oklevelet, majd 1965-ben irodalomtudományi doktorátust szerzett. 1959. augusztus 28-án tett szerzetesi örökfogadalmat, és 1961. március 18-án pappá szentelték.

KecskemétenSzerkesztés

Így érett meg bennem az érettségi előtt az a felismerés, hogy követni akarom a hármas piarista hivatást: tanárként nevelni a fiúkat, papként közvetíteni számukra Isten örömhírét, tehát paptanárként bevezetni őket a keresztény életbe, mindezt pedig egy élő szerzetesközösségben.
– Piarista hivatások – Lukács László SP, 2016[1]

1963-tól a kecskeméti piarista gimnáziumban tanított és diákotthoni nevelőtanárként működött. 1967-tól a diákotthon igazgatóhelyettese, 1975-től pedig a gimnázium igazgatója lett. Több mint két évtizedes kecskeméti tevékenysége során jelentős szerepe volt abban, hogy a kommunista hatóságok által szigorúan ellenőrzött, zárt oktatási intézményből pezsgő szellemi központ lett.

1971-ben személyes vezetésével, nyugati pénzadományokból, a tanárok és a diákok saját munkájával épült föl az iskola ebédlője, amelynek különálló épülete színházi és egyéb előadásoknak is otthont adhatott. Később nagyrészt az ő érdeme volt a gimnázium és a diákotthon berendezéseinek megújítása. Utóbbit 1983-ban Perczel Dénes tervezte.

Fiatal tanártársaival, Borián Tiborral és Takáts Ervinnel együtt irányították az iskola irodalmi színpadát, és új, modern felfogású előadások sorát mutatták be. Ő állította össze, illetve írta az 1966-ban bemutatott modern passiójátékot, az 1968-as „A modern ember és Krisztus szenvedése” című nagyböjti ájtatosságot, valamint azt a népi játékot, amelyet 1974. május 2-án a Kecskemétre látogató Ángel Ruiz piarista generális előtt játszottak.

Az iskolán kívül is sokfelé mondott szentbeszédeket, vezetett lelkigyakorlatokat. Fölkészültsége és igényessége hamar közkedveltté tette. Az 1970-es évek végén már nemcsak templomokba vagy papi továbbképzésekre hívták, hanem a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központban is tartott irodalmi előadásokat. Az 1980-as évek elején – bár a Piarista Diákszövetség hivatalosan nem működhetett – a gimnázium volt diákjai havonta (minden hónap 15-én) összegyűltek, hogy meghallgassák egy-egy előadását. Ugyanakkor megszervezte a „Piarista Húsvétot” is, amely azt jelentette, hogy a Szent Három Nap három napra akár 100-200 fiatal gyűlt össze (1988-ban 270-en voltak) a húsvéti szünet miatt üresen álló piarista diákotthonba. Esténként a templomban együtt vettek a liturgián, napközben pedig lelki ráhangoló előadásokat hallgattak piarista teológusoktól és meghívott vendégektől (Fila Béla, Bartha Dénes, stb.). A nyári szünet elején, júniusban is rendszeresen szervezett ifjúsági lelkigyakorlatokat, hasonlóan nagyszámú résztvevővel. 1989-ben meghívására Jean Vanier tartott lelkigyakorlatot 350 bejelentett résztvevővel.[2]

Igazgatóként a rendtartomány vezetésébe is bekapcsolódott. Az 1976-ban (33 évnyi szünet után) ismét megtartott tartományi káptalanon asszisztenssé választották. Később még négyszer választották újra erre a tisztsége, amelyet 1976–1988, valamint 1995–1999 között töltött be. 1979-ben a magyar rendtartomány képviseletében, vokálisként vett részt a rend Rómában tartott egyetemes káptalanján.

Eközben egyre komolyabban foglalkozott a teológiával. A katolikus gimnáziumok számára ő állította össze az Alapvető hittan jegyzetet, amely az 1975-től engedélyezett tankönyvsorozat második darabja volt, és 1979-ben jelent meg. 1983/1984-ben a Hittudományi Akadémián hallgatott órákat (miközben a gimnáziumban Ruppert József rendtársa helyettesítette) és teológiai doktori fokozatot szerzett.

BudapestenSzerkesztés

1984 áprilisában Lékai László bíboros megbízta a Vigilia folyóirat szerkesztésével, amelynek tulajdonosa akkor az Actio Catholica volt. A bíboros kérésének megfelelően a piarista rendtartomány vezetése fölmentette kecskeméti igazgatói tisztségéből, és a budapesti piarista gimnázium tanárának nevezte ki.

Budapesten öt évet (1989-ig) tanított a gimnáziumban (elsősorban angol nyelvet), miközben a teológia tanításába is bekapcsolódott a Kalazantinum Hittudományi Főiskolán. 1985-ben Jelenits István tartományfőnök megbízásából átvette rendtársától és egykori tanárától, Előd Istvántól az alapvető hittan (theologia fundamentalis) tanítását, majd 1987-ben az intézmény igazgatását is, és ugyanakkor a dogmatika tanára lett.

Az 1989/1990. évi rendszerváltozás mind a teológia tanításában, mind a katolikus sajtóban fontos változásokat hozott számára. A Kalazantinum diákjainak létszáma megnőtt, mert több újraindult szerzetesrend is oda küldte növendékeit, majd pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a megfelelő tudományos színvonal fönntartása csak az addigi szerzetesi teológiai főiskolák egyesítésével lehetséges. Végül a bencés, ferences és a piarista rend vezetői 2000-ben együtt lérehozták a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolát. A tanítás 2000 szeptemberében a piaristák Duna-parti épületének néhány tantermében kezdődött, majd 2003 januárjától ugyanott, az erre a célra felújított épületrészben folyt tovább. A főiskola első főigazgatója Lukács László lett. 2008-ig vezette az intézményt, a felsőoktatási törvény változása miatt 2006-tól már rektorként. Ugyanakkor 2003 és 2009 között a Dogmatika Tanszéket is vezette, és folyamatosan tanított, egészen 2015-ig. Azóta a főiskola emeritus professora.

A Vigilia a kommunista diktatúra évei alatt mindvégig a hatalomtól független, katolikus vagy a katolikus egyházzal szimpatizáló gondolkozók menedékhelye volt, majd Lukács László szerkesztésében egyre inkább az új teológiai, filozófiai és irodalmi gondolatok kísérleti műhelye lett. Emiatt a rendszerváltás idején ő maga további fontos feladatokat kapott az átalakuló katolikus sajtó vezetésében. 1989-től irányítása alá került szinte az összes katolikus sajtótermék. Az Új Ember hetilapnak 1999-ig felelõs szerkesztõje és kiadója, a Magyar Kurír hírszolgáltatásának 1998-ig felelős kiadója volt. Ugyanebben az időben, egészen 2000-ig ő vezette Magyar Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodáját is, így többek között kulcsszerepe volt II. János Pál pápa 1991. évi magyarországi látogatásának kommunikációs előkészítésében és megszervezésében.

Egyéb tisztségekSzerkesztés

  • 1988–1993 a Nem Hívőkkel Folytatott Párbeszéd Pápai Bizottságának konzultora
  • 1989–1996 a Katolikus Újságírók Nemzetközi Egyesülete (International Federation of Catholic Journalists, IFCJ) Európa Régiójának elnöke, 1998. jan. 1-tõl a Szentszék megbízásából egyházi asszisztense
  • 1990–1993 a Nemhívõk Pápai Tanácsának konzultora
  • 1990-től a Világiak Pápai Tanácsának konzultora
  • 1992–2010 között az Europäische Gesellschaft für Katholische Theologie és a Német Dogmatikusok és Fundamentálteológusok Társaságának tagja
  • 1995–2007 a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsának konzultora
  • 1994-tõl a Magyar Akkreditációs Bizottság Teológiai Szakbizottságának tagja, 1997-tõl 2000-ig elnöke
  • 2009-2012 között a La Comisión Permanente de las Escuelas Pías Europeas elnökségi tagja

Tudományos fokozatokSzerkesztés

Díjak, elismerésekSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

Önálló kötetekSzerkesztés

  • Alapvető hittan: Jegyzet a katolikus gimnáziumok használatára, Budapest, Katolikus Középiskolai Főhatóság, 1979.
  • Boldogok, akik házadban laknak: Szerzetesrendek Magyarországon, Szebeni András felvételeivel, Budapest, Corvina, 1987.
  • „Szívbéli szókkal”: Válogatás Lukács László Vigiliában megjelent írásaiból húszéves főszerkesztői jubileuma alkalmából, Vigilia 68(2004):június (különszám)
  • Bozsóky Pál Gerő OFM–~~, De l'oppression à la liberté: L'Eglise en Hongrie, 1945 - 1992, Paris, 1993.
  • Bozsóky Pál Gerő OFM–~~, Az elnyomatásból a szabadságba: Az egyház Magyarországon 1945–2001, Budapest, 2005. (Lukács László a mű második, 1986 utáni korról szóló részét írta.)
  • Az Ige asztalánál: Szentírási elmélkedések a vasárnapi mise-olvasmányokról, Budapest, Vigilia Kiadó, 2009.
  • Az idők jelei nyomában: Jegyzetek, 1992-2010, Budapest, Kairosz, 2011.
  • Megismertem Isten szeretetét: Lukács László piaristával beszélget Juhász Ferenc, Budapest, Kairosz, 2014 (Miért hiszek?).
  • Az igazság munkatársa: Joseph Ratzinger – XVI. Benedek pápa élete és műve, Budapest, Szent István Társulat, 2016.

SzerkesztésekSzerkesztés

  • Innen és túl: Versek az Isten-kereső emberről szerk. ~ ~, Dékány Endre, Rónay László, kísérő tanulmány Sőtér István, Budapest, Vigilia, 1984.; 2. kiad. 1990; 3. kiad. 2005. – 795 pp.
  • Virrasztók: A Vigilia ötven éve, szerk. ~ ~ és Rónay László, Budapest, Vigilia, 1985 (Vigilia-könyvek). - 638 pp.
  • Öröktűz: Elbeszélések az Isten-kereső emberről szerk. ~ ~, Pomogáts Béla, Rónay László, Budapest, Vigilia, 1986 (Vigilia-könyvek). - 607 pp.
  • Fohászok és vallomások: A világ legszebb imái összeáll. Christoph Einiger, a magyar változatot szerk. ~ ~, Budapest, Vigilia, 1988 [!1989] 543 pp.
  • Antalóczi Lajos, Seregély István et al., Máriával Jézushoz, szerk. ~ ~, Budapest, Új Ember Kiadó, 1994. – 55 p.
  • A katolikus dogmatika lexikona, szerk. Wolfgang Beinert, a magyar kiadást szerk. Görföl Tibor, ~ ~, Budapest, 2004.
  • Karácsony titka: A teológia és az irodalom tükrében, szerk. Puskás Attilával, Budapest, Vigilia, 2015.

FordításokSzerkesztés

  • Thomas Merton, Hétlépcsős hegy, Budapest, Szt. István Társulat, 1981; 2. kiad. 1991; 3. kiad. 2004.
  • A Megnemismert felhője – Titkos tanácsok könyve, Budapest, Vigilia, 1987.
  • Thomas Merton, A csend szava: Válogatás műveiből, Budapest, Szt. István Társulat, 1983; 2. kiad. 1991; 3. kiad. 2001; 4. kiad. 2009. – 471 pp.
  • C. S. Lewis, Viták és vallomások, Budapest, Szt. István Társulat, 1985.
  • Endó Súszaku, Némaság, Budapest, Szt. István Társulat, 1987.
  • Kathryn Spink, Roger testvér, Taizé alapítója, Budapest, Szent István Társulat, 1989.
  • C. S. Lewis, A fájdalom, Budapest, Harmat, 1992; 2. kiad. 2016. – 139 pp.
  • C. S. Lewis, Az öröm vonzásában: Fiatalkorom, Budapest, Harmat, 1993; 2. kiad. 2007; 3. kiad. 2013. – 318 pp.
  • Thomas Merton, A szemlélődés magvai, ford. Malik Tóth Istvánnal, Budapest, Ursus Libris, 2008. 2. kiad. 2014. – 277 pp.
  • C. S. Lewis, Esszék a kereszténységről, Budapest, Harmat, 2014. – 70 pp.

Fontosabb cikkek, tanulmányokSzerkesztés

  • Csináld magad! [önnevelési cikksorozat], in Új Ember 34(1978):1-51 passim. = Csináld magad!, Budapest, Vigilia, 2005 (Sapientia családpedagógiai füzetek, 3). - 157 pp.
  • Az egyház útkeresése a magyar válaszúton, in Katolikus szemle 41(1989)2/3. 140-150 = Földindulás Magyarországon?: Nézetek és elemzések: 31. Magyar Pax Romana Kongresszus, 1989 március 27 - április 1., Reichenau - Németország, szerk. Békés Gellért és Horváth Árpád, Róma, 1989, 52-62.
  • Keresztény szemmel, in Pulitzer-antológia (1989/1999), 175-182.
  • Egyházunk a rendszerváltás után, in A katolikus egyház Magyarországon, szerk. Somorjai Ádám és Zombori István, Budapest, 1991, 83-89.
  • Milyennek láthatott minket a pápa?, in Vigilia 57(1992), 486-492.
  • Közösségben Istennel, egymással, in Theologia 29(1995):4, 200-208.
  • A „Sapientia”: Régi-új teológiai főiskola szerzeteseknek, in Távlatok 47(2000), 109-113.
  • A lelkipásztorkodás szakrális és spirituális alapjai, in Útjaidon: Ünnepi kötet Jelenits István 70. születésnapjára, szerk. Bazsányi Sándor et al., Budapest, 2002, 117-124.
  • Szakramentális kommunikáció az üdvrendben, in A Szent Titok vonzásában: A hetvenéves Fila Béla köszöntése, szerk. Puskás Attila, Budapest, 2003, 189-207.
  • A nevelés lehetőségei és feladatai a 21. századi Európában, in Szétosztott teljesség: A hetvenöt éves Boór János köszöntése, szerk. Mártonffy Marcell és Petrás Éva, Budapest, 2007, 317-328.
  • Adalékok a mai keresztény nevelés feladataihoz, in Heggyel az ég egybemosódik: Ünnepi kötet Korzenszky Richárd 70. születésnapjára, Tihany, 2011, 163-178.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Piarista hivatások – Lukács László SP, Magyar Kurír, 2017.01.28.
  2. Kozicz János, A kecskeméti piarista plébánia hetven éve: 1948–2018, Budapest–Kecskemét, 2018 (Magyarország piarista múltjából, 12), 195-273 passim.
  3. Pro Urbe Budapest díjat kapott Lukács László, Piarista.hu, 2011-11-21.

ForrásokSzerkesztés