Lurdusaurus

dinoszaurusz, fosszilis hüllőnem

A Lurdusaurus (nevének jelentése 'súlyos gyík') a nagyméretű ornithopoda dinoszauruszok egyik neme, amely a kora kréta kor apti korszakában élt, mintegy 121–112 millió évvel ezelőtt.

Lurdusaurus
Evolúciós időszak: kora kréta, 112 Ma
A Lurdusaurus rekonstrukciója

A Lurdusaurus rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Ornithopoda
Alrendág: Hadrosauriformes
Nem: Lurdusaurus
Taquet & Russell, 1999
Fajok
  • Lurdusaurus arenatus Taquet & Russell, 1999 (Típusfaj)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lurdusaurus témájú kategóriát.

Felfedezés és elnevezés szerkesztés

1965-ben Philippe Taquet Nigerben, a Tenere területén felfedezte egy euornithopoda részleges maradványait. 1988-ban Souad Chabli a disszertációjában az állat számára megalkotta a „Gravisaurus tenerensis” nevet.[1] Ez a nomen ex dissertatione azonban érvénytelen név maradt mindaddig, amíg nem publikálták leírással együtt. Mivel Chabli elhagyta az őslénytan területét, a típusfajt, a Lurdusaurus arenatust Taquet és Dale Russell nevezte el 1999-ben. A nem neve a latin a gravisszal azonos jelentésű lurdus (nehéz) szóból származik. A fajnév, az arenatus jelentése 'homokos' (a tenerensishez hasonlóan), a Tenere sivatagra utalva.[2]

A MNHN GDF 1700 katalógusszámú holotípus a késő apti–kora albai alkorszakok idején keletkezett Elrhaz-formáció rétegeiből került el. Egy részleges csontvázból áll, amihez egy töredékes koponya tartozik.

Anatómia szerkesztés

 
A Lurdusaurus mellső lába a Természettudományok Belga Királyi Intézetében (Institut Royal des Sciences naturelles de Belgique)
 
A Lurdusaurus arenatus hüvelykujj tüskéje

A Lurdusaurus igen nehéz felépítésű állat volt. Taquet a testhosszát 9 méterre, az addig ismert leghosszabb húsevő dinoszauruszénál, a Spinosaurusénál 40%-kal rövidebbre becsülte, bár a tömege hasonló 5,5 tonna körüli lehetett. 2010-ben Gregory S. Paul kisebb értékeket, 7 méteres testhosszt és 2,5 tonnás tömeget valószínűsített.[3] A rövid hátsó lábak miatt az állat törzse jellegzetesen alacsonyan helyezkedett el, a gyomra a talajtól 0,71 méterre lehetett, a mellkasa rendkívül kiszélesedett, a nyaka meglehetősen hosszú volt, elérte az 1,6 métert, míg a farka aránylag rövidebb volt, mint a többi euornithopodáé. Sok más nagytermetű bazális iguanodontiához hasonlóan a mellső lábai igen erőteljesek voltak, a legbelső ujjukon egy kúpos karom helyezkedett el, ami feltehetően védekezésre szolgált. A széles, megrövidült kézfejek az állat tömegének szállításához adaptálódtak. A lábfejek szokatlan felépítésűek voltak, a lábközépcsontok között a lábujjaikat szétterpeszteni képes állatokra jellemzően hiányzott a szilárd kapcsolat, ez az elrendezés, ami egy talppárna jelenlétét is jelzi, meggátolta a gyors futást.

Emiatt a testfelépítés a többi ornithopodához hasonlítva meglehetősen szokatlan, a leírást elkészítő Taquet és Russell kijelentették, hogy az állat felszínesen egy ankylosaurusra hasonlít.[2] Thomas R. Holtz, Jr. a zömök testfelépítés, a rövid lábak és a szétterpeszthető lábujjak alapján vízi vagy félig vízi, vízilószerű életmódra következtetett.[4]

Ősbiológia szerkesztés

Védelem szerkesztés

Erős és nyilvánvalóan esetlen felépítése miatt a Lurdusaurus nagy valószínűséggel lassú mozgású, nem a sebességhez alkalmazkodott állat volt, amely valószínűleg nem volt képes gyorsan visszavonulni a ragadozók elől. Bár alacsonyan elhelyezkedő törzse meggátolta a nagy sebességű futásban, mélyen levő tömegközéppontja lehetővé tette, hogy gyorsan szembeforduljon a támadójával. Hüvelykujj karma félelmetes fegyver lehetett, végzetes sérülést okozhatott egy ragadozó számára, ha az állatot a csapás a nyakán vagy az oldalán találta el.

Kortárs dinoszauruszok szerkesztés

A Lurdusaurus kortársa volt a különös nagyméretű theropoda, a Suchomimus, amely egyesek szerint a valamivel korábban, Angliában élt Baryonyx szinomimája és a szimpatrikus magas tövisnyúlványú csigolyáiról nevezetes Ouranosaurus. Az allosauroidea theropodák közé tartozó Eocarcharia és az abelisauroidea Kryptops maradványai szintén megtalálhatók Niger apti korszakbeli rétegeiben.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Chabli 1988: Chabli, S.. Étude anatomique et systématique de Gravisaurus tenerensis n. g., n. sp. (Dinosaurien, Ornithischien) du gisement de Gadoufauoua (Aptien du Niger). Ph.D. dissertation, 164. o. (1988) 
  • TaquetRussell 1999: Taquet, P., =D. A. Russell (1999). „A massively-constructed iguanodont from Gadoufaoua, Lower Cretaceous of Niger”. Annales de Paléontologie 85 (1), 85–96. o.  
  • Paul 2010: Paul, G.S.. The Princeton Field Guide to Dinosaurs. Princeton University Press, 288. o. (2010) 
  • Holtz 2008: Holtz, Thomas R. Jr.. Winter 2010 Appendix, Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages (PDF) (2011). Hozzáférés ideje: 2011. november 14. 

További információk szerkesztés

  • Iguanodontia. Thescelosaurus!. [2009. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 14.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lurdusaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.