Lustenau

község Ausztriában

Lustenau város Ausztriában, Vorarlberg tartományban. A város lakói elszigetelt tájnyelvet beszélnek. Legnagyobb kisebbsége a török, kb. 1500 fő.

Lustenau
Szent Péter és Szent Pál templom
Szent Péter és Szent Pál templom
Lustenau címere
Lustenau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Vorarlberg
Kerület Dornbirn
Járás Dornbirni járás
Polgármester Hans-Dieter Grabher
Irányítószám 6890, 6893
Körzethívószám 05577
Forgalmi rendszám DO
Népesség
Teljes népesség23 579 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség909 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság404 m
Terület22,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 38″, k. h. 9° 40′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 38″, k. h. 9° 40′ 16″
Lustenau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lustenau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Közvetlenül a svájci határnál, a Rajna mellett, az Öreg-Rajna (Alter-Rhein) torkolatánál található.

Történelme szerkesztés

Első említése 887-ből való, Lustenouua néven. A város csak 1830-tól tartozik végérvényesen Ausztriához, előtte Svájc, illetve (a Német-Római Birodalmon belül) Bajorország birtoka, illetőleg a napóleoni háborúkat követő zűrzavarban rövid időre (1806 körül) független grófság volt. Ferenc Józseftől "Marktgemeinde"-rangot kapott, ma a legnagyobb ilyen Ausztriában.

Sport szerkesztés

A vorarlbergi labdarúgás bölcsőjének tartják.

Magyar vonatkozás szerkesztés

A konstanzi zsinatra (1414-1418) érkező Zsigmond királyt ötezer magyar huszár kísérte, akiket Svájc nem engedett területére, így ők osztrák oldalon maradtak és évekig a város környékén táboroztak. A legenda szerint táboruk nagy közkedveltségnek örvendett a környék hölgyei körében, innen a város neve (magyarul kb. kéjmező).

Források szerkesztés

  1. Einwohnerzahl-und-Komponenten-der Bevölkerungsentwicklung. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)