Lusztig Gábor

(1925–1991) magyar orvos, patológus, egyetemi tanár

Lusztig Gábor (Gyula, 1925. szeptember 9.Kecskemét, 1991. április 3.) orvos, patológus, az orvostudományok kandidátusa (1962), doktora (1978).

Lusztig Gábor
Született1925. szeptember 9.
Gyula
Elhunyt1991. április 3. (65 évesen)
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
HázastársaSibalin Éva
(h. 1953–1991)
SzüleiLusztig István
Sebők Etelka
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiSzegedi Tudományegyetem (–1951)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Lusztig István (1886–1958)[1] ügyvéd és Sebők Etelka (1899–1944) gyermekeként született zsidó polgári családban.[2] Középiskolai tanulmányait szülővárosa Katolikus Főgimnáziumában végezte, 1943-ban tett érettségi vizsgát. A numerus clausus rendelkezései miatt nem vették fel a szegedi Ferenc József Tudományegyetem orvosi karára, ezért egy évig a kolozsvári egyetem joghallgatója lett. A következő évben behívták munkaszolgálatra, ahonnan megszökött és hetekig a Fertő-tó körüli mocsarasban bujkált. Miután előmerészkedett rejtekhelyéről, a szovjet katonák fogságába került, akik a sopronkőhidai gyűjtőtáborba vitték, azonban hamarosan szabadon engedték. Édesanyja és öccse a holokauszt során életüket vesztették. 1945-ben felvették a Szegedi Tudományegyetemre, ahol hat évvel később doktorált "cum laude" minősítéssel. Már orvostanhallgatóként dolgozni kezdett a Kórbonctani Intézetben és ekkor jelentek meg első dolgozatai is. 1952-től gyakornok, 1953-tól tanársegéd, 1954–1956-ban adjunktus volt. Időközben kórbonctani és szövettani szakorvosi képesítést nyert.

1956-ban kinevezték a kecskeméti Megyei Kórház patológiai osztályának főorvosává. Újjászervezte a második világháború során elpusztult kórházi osztályt és a Megyei Kórház Tudományos Bizottságának vezetője lett. Megalapította a kórházi könyvtárat és 1961-ben Benedikt János belgyógyásszal megszervezte az első Bács-Kiskun Megyei Orvosnapokat. 1962-től szerkesztette az általa elindított Bács-Kiskun Megyei Kórház Évkönyvet. 1963-ban az Adatok a dextran cholesterin sclerosist gátló hatásához című disszertációja alapján kandidátusi címet kapott. Az 1960-as évek közepétől rendszeresen tartott előadásokat a szegedi József Attila Tudományegyetem Kórbonctani tanszékén és 1968-ban megkapta a címzetes egyetemi docens kinevezést. 1970 és 1971 között ösztöndíjasként a montreali McGill Universityn dolgozott. Miután hazatért, az Országos Kórbonctani Intézet szakkollégiuma tagjai közé fogadta. 1973-ban a Szegedi Tudományegyetemen címzetes egyetemi tanárra nevezték ki. A következő időszakban pedig a kórház tudományos és oktatási főigazgatójaként irányította Bács-Kiskun megye orvosainak továbbképzését. 1974 júliusától az Egészségügyi Minisztérium IX. Tudományos Főosztálya szaktanácsadói feladatok ellátásával bízta meg. Két évvel később az Egészségügyi Tudományos tanács tagja lett. 1978-ban elnyerte az orvostudományok doktora címet Az atherosclerosis kórfolyamatának és az aorta adventiciának a kapcsolata című értekezésével. Elsőnek fedezte fel az adventicia szerepét az érelmeszesedés kórtanában. 1981 és 1990 között a Magyar Patológusok Társaságának elnöke volt. Munkásságáról 160 tudományos közlemény és 250 előadás tesz tanúbizonyságot.

Házastársa Sibalin Éva gyógyszerész volt, akit 1953-ban Szegeden vett nőül.

Főbb művei szerkesztés

  • Adatok a dextrán cholesterinsclerosist gátló hatásához (Kecs­kemét, 1962)
  • Blood Coagulation Factors and Atherosclerosis (Acta Morphologica, 1965)
  • Az emberi aorta-fal vízkötő-kapacitásának változása atherosclerosisban (Hesz Á.-val, Kecskemét, 1974)
  • Az aorta-adventitia vastagságának, valamint a vér és aorta-fal choles­terin és lipoid tartalmának kapcsolata (Mák L.-lel, Morphologiai és Igazságügyi Orvosi Szle, 1975)
  • Az atherosclerosis kórfolyamatának és az aorta-adventitiának kapcsolata (Kecskemét, 1978)

Tagságai szerkesztés

  • European Pathological Society
  • International Academy of Pathology
  • International Sudy Group for Research in Cardiac Metabolism
  • Magyar Tudományos Akadémia

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Kiváló Orvos (1975)[3]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1987)
  • Baló József-emlékérem (1990)

Emlékezete szerkesztés

A Kecskeméti Megyei Kórházban 1996. február 1-jén emléktáblát és domborművet avattak emlékére.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés