Lutyně
Lutyně (lengyelül: Lutynia, németül: Leuten) Csehország Morva-sziléziai kerületében a Karvinái járásban fekvő Orlová egy része. Régebben önálló település volt, a második világháború előtt Polská Lutyně (lengyelül: Lutynia Polska, németül: Polnischleuten), majd Horní Lutyně (lengyelül: Lutynia Górna, németül: Ober-Leuten) néven volt ismert. Közigazgatásilag 1946-tól tartozik Orlovához. Tőle eltérően a szomszédos Dolní Lutyně a mai napig független falu. Lutyně a város legnépesebb kerülete, lakosainak száma 26 000 fölött van, ami a teljes Orlová lélekszámának a háromnegyede.
| Lutyně | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Orlová |
| Irányítószám | 735 14 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 20 843 fő (2021. márc. 26.)[1] |
| Népsűrűség | 2 644,38 fő/km² |
| Terület | 7,882 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Lutyně
Pozíció Csehország térképén
| |
 é. sz. 49° 52′ 17″, k. h. 18° 25′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 52′ 17″, k. h. 18° 25′ 35″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lutyně témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Lutyně neve először 1305 körül, a wroclawi egyházkerület egyik latin nyelvű dokumentumában, a Liber fundationis episcopatus Vratislaviensisben szerepel, mint item in Luthina LXXI) mansi.[2][3][4] Ez azt jelentette, hogy a falunak 71 nagylan után kellett tizedet fizetnie. A falut az orlovái kolostorban élő bencés szerzetesek alapíthatták.[5] Eredetileg lehet, hogy a később létrejött Felső-Szilézia területén lévő nagyobb település egy része volt. Horní Lutyně önálló településként legrégebbről 1365-ből ismert,[6] majd 1450-ben a mellette lévő településsel közösen szerepel, mint Lutynie utrumque Theutonicum et Polonicum.[7]
Politikailag a falu kezdetben a Lengyelország felosztásakor 1290-ben alapított Tescheni Hercegséghez tartozott, és a Piast-dinasztia helyi ágához tartozott. 1327-ben a hercegség a Cseh Királyság feuduma lett, s így 1526-ban a Habsburg Birodalom részévé vált.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, az első világháború után kitört lengyel-csehszlovák háború, valamint Cieszin Szilézia 1920-as felosztásakor a falu Csehszlovákiához került. A Müncheni egyezmény értemében 1938. októberében a falu Zaolzie régióval együtt Lengyelország Sziléziai Vajdaságának Frysztat megyéjéhez került.[8] A második világháború elején a területet a Náci Németország szállta meg, a településnek pedig új neve lett, Ober-Leuten (Horní Lutyně). A háború után visszakerült Csehszlovákiához, majd 1960-ban Orlová Lutyně nevű kerületét alakították ki belőle. Később a Csehszlovák Kommunista Párt az egyre növekvő számú betelepülő elhelyezésére nagyméretű építkezésekbe fogott. A kerület úgy megnőtt, hogy ez lett a város legnépesebb része.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://www.czso.cz/csu/czso/vysledky-scitani-2021-otevrena-data, 2022. november 1., 2022. szeptember 8.
- ↑ Panic, Idzi. Śląsk Cieszyński w średniowieczu (do 1528) (lengyel nyelven). Cieszyn: Starostwo Powiatowe w Cieszynie, 297–299. o. (2010). ISBN 978-83-926929-3-5
- ↑ Schulte, Wilhelm. Codex Diplomaticus Silesiae T.14 Liber Fundationis Episcopatus Vratislaviensis (német nyelven) (1889)
- ↑ Liber fundationis episcopatus Vratislaviensis (latin nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 13.)
- ↑ I. Panic, 2010, p. 430
- ↑ I. Panic, 2010, p. 305
- ↑ Mrózek, Robert. Nazwy miejscowe dawnego Śląska Cieszyńskiego (lengyel nyelven). Katowice: Uniwersytet Śląski w Katowicach, 108–109. o. (1984)
- ↑ (1938. október 1.) „Ustawa z dnia 27 października 1938 r. o podziale administracyjnym i tymczasowej organizacji administracji na obszarze Ziem Odzyskanych Śląska Cieszyńskiego” (lengyel nyelven). Dziennik Ustaw Śląskich. (Hozzáférés: 2014. július 1.)
