A párizsi Concorde téren látható obeliszk eredetileg az egyiptomi Luxorban állt, és diplomáciai ajándékként került Afrikából Franciaországba a 19. század ’30-as éveiben.

Luxori obeliszk
Obélisque de Louxor
Közigazgatási adatok
OrszágFranciaország
TelepülésPárizs
CímConcorde tér
Építési adatok
Készítés idejei. e. 1290
Felállítás ideje1836. október 25.
Felavatás ideje1836. október 25.
Felhasznált anyagokgránit
Alapadatok
Magassága22,8 m[1]
Elhelyezkedése
Luxori obeliszk (Párizs)
Luxori obeliszk
Luxori obeliszk
Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 51′ 55″, k. h. 2° 19′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 55″, k. h. 2° 19′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxori obeliszk témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

1830-ban Muhammad Ali egyiptomi alkirály úgy döntött, hogy X. Károly francia királynak adományozza a luxori templom bejárata előtt álló két ókori obeliszket, amelyet II. Ramszesz uralkodása alatt (i. e. 1279 – 1213) állítottak fel.[1] Az ajándék a két ország közötti barátság jele és a francia tudós, Jean-François Champollion munkájának elismerése volt, amellyel megfejtette az egyiptomi hieroglifákat.[2]

A 220 tonnás gránitoszlop hat év alatt jutott el a Concorde térre (Place de la Concorde). A szállításra külön hajót építettek a touloni dokkban. A lapos fenekű Louxort úgy tervezték, hogy rakományával elférjen a Szajna-hidak alatt. Egyiptomban háromszáz munkás csatornát ásott a Nílustól az obeliszkig. A hajó eredetileg 1831 karácsonyán indult volna el, de a kedvezőtlen vízállás miatt erre csak hat hónap múlva nyílt esély, de 1932 júniusban vérhasjárvány tört ki a legénység soraiban. A bárka végül 1832. augusztus 25-én hagyta el Luxort.[2]

A Louxor 1832. január 2-án érkezett meg Alexandriába, ahol a Sphinx nevű gőzhajó várt rá, hogy a Földközi-tengeren, majd az Atlanti-óceánon Franciaországba vontassa. A két hajó 1833. április 1-jén futott ki, és szeptember 14-én ért Rouenba. A Szajna-torkolatnál ki kellett várni a folyó megfelelő vízállását, így az obeliszk csak december második harmadában érkezett meg Párizsba. Ezt követően hosszú vita bontakozott ki az oszlop talapzatáról és leendő helyszínéről.[2]

Az eredeti talapzaton négy pávián állt a hátsó lábán, mellső mancsát az ég, szimbolikusan a nap felé nyújtva. Testhelyzetük miatt jól látszott a hím majmok ivarszerve, ami sokkolta a puritán párizsiakat. I. Lajos Fülöp francia király obszcénnak találta az építményt. A város vezetése úgy döntött, hogy új talapzatot építtet, az eredetit pedig a Louvre-ban helyezteti el.[2] A király a Concorde teret jelölte ki az oszlop helyszínének.[2][1]

Az obeliszket 1836. október 25-én, kétszázezer érdeklődő előtt állították fel a téren; a király az Hôtel de la Marine erkélyéről nézte végig az eseményt, amelynek fő lebonyolítója Apollinaire Lebas volt. A szerkezetet, amely az oszlopot a helyére emelte, 350 tüzér és tengerész működtette. Az obeliszket rosszul tájolták be, így az eredetileg keletre néző oldal most észak felé fordul.[2] Az oszlop csúcsát feltehetően az i. e. 6. században ellopták, helyére a francia kormány újat készíttetett 1998-ban.[1]

A franciák a második obeliszket nem hozták el Egyiptomból. Hivatalosan 1981-ben került pont az ügy végére, amikor a francia elnök, François Mitterrand országa nevében lemondott az oszlopról.[2]

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d Yale
  2. a b c d e f g World in Paris

Források szerkesztés