Lyon–Torino nagysebességű vasútvonal

vasútvonal Olaszországban

A Lyon–Torino nagysebességű vasútvonal a francia Réseau Ferré de France (RFF) és az olasz Rete Ferroviaria Italiana (RFI) vasúti infrastruktúrát üzemeltető vállalatok közös vállalkozása, mely a jövőbeli Lyont Torinóval összekötő kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nagysebességű vasútvonal megépítésével foglalkozik. A tervezett vonal legjelentősebb műtárgya az 52–57 km hosszúságú Mont d’Ambin-bázisalagút lenne a Mont d'Ambin alatt, Saint-Jean-de-Maurienne és Bruzolo között.

Lyon–Torino nagysebességű vasútvonal
A Lyon–Torino nagysebességű vasútvonal útvonala
Hossz:235 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
A Wikimédia Commons tartalmaz Lyon–Torino nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat.
Lyon–Torino nagysebességű
vasútvonal
LGV Rhône-Alpes
tovább LGV Sud-Est és Párizs felé
Lyon Saint-Exupéry TGV Lyon tcl logo-tram-full.svg Airport interchange
tovább Gare de Lyon-Perrache felé
LGV Rhône-Alpes
tovább LGV Méditerranée és Marseille felé
Avressieux
Culoz–Modane-vasútvonal
Culoz felé
Chambéry-Challes-les-Eaux
Saint-Jean-de-Maurienne Arvan
Culoz–Modane-vasútvonal
Modane felé
Mont d'Ambin bázisalagút
Franciaország
Olaszország
Susa
Torino Porta Nuova
Torino–Milánó nagysebességű vasútvonal
tovább Milano Centrale felé

Az a terv, hogy Olaszország, és Franciaország között új vasútvonalat építenek, az infrastruktúra miniszter Antonio Di Pietro szerint bizonytalanná vált a kormány bukása következtében. A miniszter szerint áldozatául eshet annak a felelőtlen politikának, mely végül Prodi miniszterelnök lemondásához vezetett. A projekt közmű státuszban van Franciaországban, és az EU 670 millió euró biztosítását vállalta, mivel a vonal része a transzeurópai vasúthálózatnak. Kutatóalagutakat már fúrtak, és az építkezést 2011-ben szerették volna megindítani, hogy a vonal 2020-ban megnyílhasson.

A mélyépítési munkálatok 2002-ben kezdődtek a megközelítési pontok építésével és a geológiai felderítőalagút építéssel.[1]

A 2016 és 2019 között a Saint-Martin-de-la-Porte-tól Olaszország felé vezető 9 km hosszú alagutat felderítő munkaként mutatták be, de azt az alagút déli csövének tengelye mentén, annak végleges átmérőjén ásták ki, és az alagút végleges hosszának első 8%-át teszi ki.[2][3]

A vasútvonalon egyaránt fognak teher- és személyszállító vonatok is közlekedni. 2020-ban csak a bázisalagút építésén dolgoztak, a csatlakozó vasútvonalakon még nem. Jelenlegi tervek alapján a vonal 2030 előtt nem fog elkészülni.

Az építés előtti tanulmányokSzerkesztés

A próbafúrások során a francia portál közelében találtak néhány töredezett és nyírt széntartalmú palát, amely nem alkalmas egy alagútfúró gép számára, ezért a megfelelő 5 km-es szakaszon régimódi fúrás és robbantást alkalmaztak.[4][5]

Az építkezés előrehaladásaSzerkesztés

A mélyépítési munkálatok 2002-ben kezdődtek a megközelítési pontok kiépítésével és a geológiai felderítő alagútépítéssel.[1] Magának az alagútnak az építését akkoriban 2014-2015-re tervezték,[6] de a projektet csak 2015-ben hagyták jóvá 25 milliárd eurós költséggel, amelyből 8 milliárd euró az alapalagútra vonatkozik. 2017. január 26-án a francia szenátus szavazásával zárult a két ország parlamentje által a vonatkozó nemzetközi szerződés ratifikálása.[7]

2016-tól kezdődően, tehát még a szerződés ratifikálása előtt, Saint-Martin-de-la-Porte-tól Olaszország felé, az alagút déli csövének tengelye mentén, annak végső átmérőjénél egy 9 km hosszúságú felderítő alagutat építettek.[2] 2016 végén ez a felderítő alagút egy geológiailag nehéz, vízzel átitatott, töredezett, kőszéntartalmú széntartalmú kőzettestből álló zónába ütközött, és több hónapon keresztül csak nagyon lassan haladt rajta keresztül.[8] Az alagútépítés 2017 tavaszán 30 tonna erősítőgyanta befecskendezése után áthaladt ezen a zónán,[9] és névleges sebességgel folytatódott.[10] Ez a tárna 2019 szeptemberében készült el, időben és a költségvetésen belül,[3][11] és az alagút első 9 kilométerét fogja alkotni.[3]

Az alagútépítés nagy részére vonatkozó szerződéskötést ezután késleltették a Torino-Lyon projekt érdemeit érintő mély nézeteltérések az olasz kormánykoalíción belül az Öt Csillag Mozgalom és a Lega pártok között, és 2019 márciusában Giuseppe Conte olasz miniszterelnök hivatalosan kérte a TELT-et, hogy állítsa le a további építési munkákra vonatkozó tenderek kiírását.[12] Néhány hónappal később, és éppen mielőtt a további késedelmek veszélyeztették volna a projekt uniós finanszírozását, az olasz kormány végül beleegyezett a francia[13][14] és az olasz oldalon a fő alagútépítési munkákra vonatkozó pályázati felhívások közzétételébe.[15] 2020 júniusáig 2,8 milliárd euró értékű építési szerződést írtak alá,[16] és 2021 júliusában további 3 milliárd euró értékű szerződést tulajdonítottak a francia oldalon található alagút 80%-ának kiásására, amelyet 2021 szeptemberében írtak alá.[17][18][19] Folyamatban van a fúrás és robbantás a francia portálhoz közeli, törött és nyírt széntartalmú palás sziklák 5 km-es szakaszán, amely alagútfúró gép számára kevéssé alkalmas.[4][5] 2021-től az alapalagút várható befejezési időpontja 2032.[18]

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lyon Turin Ferroviaire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Close-up on works. LTF. [2012. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 2.)
  2. a b Manuel Valls inaugure le tunnelier Federica au chantier du Lyon-Turin à Saint-Martin-La-Porte. LTF. (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)
  3. a b c "Telt annonce le percement de la section du tunnel de base entre Saint-Martin-la-Porte et La Praz ". (Hozzáférés: 2019. szeptember 18.)
  4. a b Progressing the Lyon-Turin base rail link. www.tunneltalk.com
  5. a b Covid-19 : retour à la normalité sur les chantiers du Lyon-Turin • TELT Lyon-Turin
  6. Archivált másolat. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  7. L'accord franco-italien pour la ligne ferroviaire Lyon-Turin définitivement adopté, 2017. január 26.
  8. SMLP : en route !. LTF. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
  9. "A SMP4 la faille a ete franchie". LTF. (Hozzáférés: 2017. július 5.)
  10. "SMP4: Federica creuse avec des pics de 15/19 m par jour". LTF. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  11. Realisation des 9 premiers Km du tunnel de base du Lyon-Turin. LTF. (Hozzáférés: 2019. szeptember 24.)
  12. Italy's prime minister halts project to build train line to France”, Euronews, 2019. március 9. (Hozzáférés ideje: 2019. május 2.) 
  13. "Ligne ferroviaire Lyon-Turin : malgré les tensions, Rome valide le lancement des appels d'offres". (Hozzáférés: 2019. március 11.)
  14. "Avis de marchés lancés pour la construction du tunnel de base en France". (Hozzáférés: 2019. május 21.)
  15. "Lyon-Turin : les avis de marché publiés pour le tronçon italien" (french nyelven). (Hozzáférés: 2019. július 17.)
  16. Attribution de marchés pour plus de 250 millions d'euros • TELT Lyon-Turin
  17. THE LYON-TURIN LINE: €3 BILLION WORTH OF WORK FOR THE BASE TUNNEL BETWEEN FRANCE AND ITALY
  18. a b Lyon-Turin : les marchés du tunnel de base attribués
  19. Les entreprises signent les 3 milliards de contrats pour le creusement du tunnel de base

IrodalomSzerkesztés

  • Quaderno 1: Linea storica - Tratta di valico [Book 1: Old line - upper section]. Osservatorio Ministeriale per il collegamento ferroviario Torino-Lione, Rome, May 2007
  • Quaderno 2: Scenari di traffico - Arco Alpino [Book 2: Traffic scenarios - Alps passes]. Osservatorio Ministeriale per il collegamento ferroviario Torino-Lione, Rome, June 2007
  • Quaderno 3: Linea storica - Tratta di valle [Book 3: Old line - lower section]. Osservatorio Ministeriale per il collegamento ferroviario Torino-Lione, Rome, December 2007

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés