Mária-oszlop (Prága)

A prágai Mária-oszlop egy vallási emlékmű, amely egy négy lábú talapzaton álló oszlopból, és az annak tetején álló Szűz Mária-szoborból áll. A szobor Csehország fővárosának, Prágának a történelmi óvárosának közepén, az Óváros téren található a Husz János-emlékmű mellett. Az oszlopot 1650-ben készítették, röviddel a harmincéves háború befejezése után. 1918. november 3-án ledöntötték, amikor a tüntető csehek az Osztrák–Magyar Monarchia bukásakor megszabadultak minden olyan emléktől, amelyet az elnyomó osztrákokhoz kötöttek.[1] Hosszas társadalmi vitát követően 2020-ban az oszlopot újjáépítették.[2]

Mária-oszlop
Mariánský sloup
Mariansky Sloup Staromestske Namesti Praha.jpg
Közigazgatási adatok
Ország Csehország
Település Prága
Hely Óváros tér
Építési adatok
Szobrász

Johann Georg Bendl;

Petr Vána
Készítés ideje 1652
Restaurációk évei 2020
Lebontás ideje 1918. november 3.
Alapadatok
Stílus barokk
Elhelyezkedése
Mária-oszlop (Prága)
Mária-oszlop
Mária-oszlop
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 16″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária-oszlop témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

ElőzményekSzerkesztés

A harmincéves háború harcoló felei 1645 közepén megkezdték a béketárgyalásokat. Ugyanebben az évben, a császári hadsereg veresége után a jankaui csatában, svéd és francia csapatok pusztították Csehország egyes részeit.[3] 1648 májusában az Augsburg melletti zusmarshauseni csatában legyőzték a császári csapatok utolsó kontingensét. Ezután egy svéd hadtest tört előre Prága irányába. 1648. július 26-án a svédek elfoglalták a Kisoldalt, de nem jutottak át a Károly hídon, amelyet a császári zsoldosok, helyi polgárok, alsó klerikusok és diákok keservesen megvédtek. A svédek kitartottak, és a császár számára egyértelmű volt, hogy a védők nem tartják ki sokkal tovább. Amikor 1648 augusztusában megérkezett a hír, miszerint a franciák Nagy Condé herceg irányításával megsemmisítették a Habsburg Lipót Vilmos főherceg vezette spanyol hadsereget a lensi csatában, III. Ferdinánd belátta, hogy a háború elveszett, és utat kellett engednie a béketárgyalásoknak. A vesztfáliai békét 1648. október 24-én írták alá. A prágai futárok kilenc napig voltak úton, hogy eljuttassák a béke hírét. A svédek végül abbahagyták a tüzelést, majd hatvan társzekeret raktak tele az összes olyan értékkel és műkinccsel, amely a Kisoldalban össze tudtak gyűjteni, ezután elvonultak, de a folyó túloldalán elterülő városrészek megmenekültek.

Az oszlop elkészítéseSzerkesztés

Hálából azért, hogy Prágát nem hódította meg teljesen a svéd hadsereg, a császár 1650. április 22-i rendeletével elrendelte egy oszlop felállítását a Szeplőtlen Mária tiszteletére a város megmenekülésének emlékére. Az emlékmű és az Óváros téri installáció alakját maga a császár határozta meg, amely a hasonló bécsi szobor hoz hasonló kialakítású lett.

A prágai Mária-oszlopot Johann Georg Bendl készítette el, akit az ellenreformáció és a jezsuita művészet vezető szobrászának tartanak a 17. század második feléből. Bendlt mint polgárt és háztulajdonost igazolták Prága Óvárosában 1651-ben, majd 1668-tól az Újvárosban. 1655-ben a többi szobrásszal folytatott vita után elhagyta a prágai festők céhét, és megalapította a szobrászok és kőfaragók céhét. Amikor Bendl elkészítette az oszlopot, mindössze körülbelül 20 éves volt, mégis ezt tartják élete fő művének. A minták a müncheni és a bécsi szobrok voltak, csakhogy Bendl nem heroikus puttókkal személyesítette meg az allegóriákat, hanem szinte életnagyságú angyalokkal, és nem bronzból, hanem kőből készítette a figurákat. A megőrzött töredékek arról tanúskodnak, hogy Bendl mestere volt a barokk kompozíciós elrendezésnek. A kettős allegorikus csoportok alakjai nem a modoros, mozdulatlan pozíciókba meredtek, inkább szabadon, dinamikusan egymás melletti ellentétes mozdulatokban lettek ábrázolva.

Az oszlop felépítését a prágaiak adományaiból és a császári koronázáshoz nyújtott hozzájárulásokból fizették ki. Az oszlop felszentelésére 1652. július 13-án került sor a prágai érsek, Harrach bíboros, III. Ferdinánd császár és fia, IV. Ferdinánd jelenlétében.[4] A talapzaton latin feliratot véstek a kártusba: „VIRGINI GENITRICI sIne ORIGINIS Labe CONCeptæ propVgnatæ et LIberatæ VrbIs ergo Cæsar pIVs IVstVs hanC statVaM ponIt.” A feliratban római számokkal jelölt kronogramma az 1650-es évet jelöli.[5] Az elkészült mű Róma (1614), München (1638) és Bécs (1647) szobrai után Európa negyedik legrégebbi Mária-oszlopa volt.[6]

 
A tömeg által ledöntött és összetört szobor 1918. november 3-án

LedöntéseSzerkesztés

1915-ben a csehek Husz János-emlékművet állítottak fel az Óváros téren a Mária-oszlop ellenpontjaként. A Ladislav Šaloun által a reformátor halálának 500. évfordulója alkalmából készített bronz emlékmű tiltakozásokat váltott ki a katolikus oldalról. Miután Csehszlovákia 1918-ban elszakadt az Osztrák-Magyar Monarchiától, az Óváros téren álló Mária-oszlopot a dühös tömeg ledöntötte és megsemmisítette.[7] Az oszlopot ekkor már Csehország fehérhegyi csatát követő erőszakos rekatolicizációjának és a cseh nemzet Habsburgok általi elnyomásának szimbólumaként értelmezték.[8] A Máriás Testvériség vissza tudta szerezni az erősen megrongálódott maradványokat, amelyeket a mai napig megőriztek, és a Cseh Nemzeti Múzeum állományában találhatók.

Az újjáépítés körüli vitákSzerkesztés

Hogy mennyire ellentmondásosak voltak a barokk, az ellenreformáció, a száműzött és titkos protestantizmus témái a mai Csehországban, vagyis az 1989-es bársonyos forradalom után, az különösen nyilvánvalóvá vált az 1918-ban ledöntött Mária-oszlopról szóló viták során. 1990 áprilisában Prágában megalakult a „Társulat a Mária-oszlop újjáépítéséért”nevű egyesület, amelynek 2004-ben mintegy 500 teljes jogú tagja volt. Az 1990 tavaszán a Lidové noviny napilapban megjelent olvasói levelében a szerzők gyakran egyenértékűvé tették az „ellenreformációs totalitarizmust” a modern totalitárius rendszerekkel, és a hagyományos protestáns álláspontot fogadták el, amely szerint a Mária-oszlop a cseh felkelés vezetőinek 1621 júniusában végrehajtott kivégzésének helyével és az 1915-ben leleplezett Husz János-emlékművel való egyidejű létezését élesen el kell utasítani.

1993. november 3-án, a szobor ledöntésének 75. évfordulóján az újjáépítést támogató egyesület az Óváros tér burkolatába táblát helyezett el az alábbi felirattal: „A Mária-oszlop itt állt és állni fog újra.” Az „és állni fog újra” szavakat a prágai bíróság kérésére később törölni kellett. Közben folytatódott Johann Georg Bendl Szűz Mária-szobrának másolása, amely csak torzóként maradtak fenn, valamint a többi szobrászati és építészeti részlet elkészítése Petr Váňa cseh szobrászművész vezetésével. 2017-ben a prágai városi tanács felszólalt az Óváros tér tervezett átépítése ellen.[9]

ÚjjáépítéseSzerkesztés

Petr Vána szobrász 2019 május végén kezdte meg az újjáépítést, az akciót azonban a rendőrség leállította. 2019 júniusában a másolat 60 tonnányi építőanyagát szállították Prágába.[10] 2020. január 23-án az átrendeződött összetételű városi tanács többsége a Mária-oszlop másolatának a régi helyre való felépítése mellett szavazott. Az oszlop építési munkálatai 2020 februárjában kezdődtek. 2020. június 4-én az újjáépítés befejeződött, kivéve a 4 hiányzó allegorikus angyalfigurát.[11] A kész műalkotást Dominik Duka bíboros-érsek 2020. augusztus 15-én ünnepélyesen felszentelte a Týn-templomban megtartott Nagyboldogasszony napi búcsú után.[12] Többen remélik, hogy a két egymás melletti emlékmű az ország történelmi és vallások közti megbékélését fogja szimbolizálni.[13]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Replika mariánského sloupu v Praze má být hotová o měsíc dřív | ČeskéNoviny.cz (cseh nyelven). www.ceskenoviny.cz. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  2. Visszakerült a prágai Óváros térre a Mária-oszlop (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  3. 1648. október 24. A vesztfáliai béke. www.rubicon.hu. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  4. Brně, Moravská zemská knihovna v: Digitální knihovna (cseh nyelven). www.digitalniknihovna.cz. (Hozzáférés: 2021. április 16.)
  5. Brně, Moravská zemská knihovna v: Digitální knihovna (cseh nyelven). www.digitalniknihovna.cz. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  6. televize, Česká: Mariánský sloup se zřejmě vrátí na Staroměstské náměstí. Zastupitelé změnili dřívější zamítavý postoj (cseh nyelven). ČT24 - Nejdůvěryhodnější zpravodajský web v ČR - Česká televize. (Hozzáférés: 2021. április 16.)
  7. 101 Years Ago, the Marian Column Was Torn Down (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 16.)
  8. Visszakerül Prága történelmi központjába a Mária-oszlop (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  9. Prager Stadtrat gegen Mariensäule auf Altstädter Ring (német nyelven). Radio Prague International, 2017. szeptember 15. (Hozzáférés: 2021. április 16.)
  10. Bekommt Altstädter Ring eine Mariensäule? (német nyelven). Radio Prague International, 2019. június 12. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  11. Visszakerült a prágai Óváros térre a Mária-oszlop (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  12. Rommel, Manuel: Die Mariensäule ist zurück (de-DE nyelven). LandesEcho. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  13. Visszakerült a prágai Óvárosi térre a Mária-oszlop (magyar nyelven). TEOL. (Hozzáférés: 2021. április 15.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mariensäule (Prag) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.