Főmenü megnyitása

Mérfalva, (1899-ig Mirolya, szlovákul: Miroľa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 72 lakosából 37 ruszin és 31 szlovák volt.

Mérfalva (Miroľa)
Mérfalva látképe
Mérfalva látképe
Mérfalva címere
Mérfalva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1572
Polgármester Michal Kurečko
Irányítószám 090 05
Körzethívószám 00421 (0) 54
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség58 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság382 m
Terület6,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mérfalva (Szlovákia)
Mérfalva
Mérfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 19′ 45″, k. h. 21° 43′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 45″, k. h. 21° 43′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mérfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Felsővízköztől 20 km-re északkeletre az Alacsony-Beszkidek északi részén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu a 16. században a vlach jog alapján ruszinok betelepítésével keletkezett. 1572-ben említik először Felsso Psztrina néven. 1618-ban Felsö Psztrina alias Mirolya alakban említi oklevél. Makovica várának uradalmához tartozott. 1713 és 1714 között teljesen elpusztult. 1787-ben 25 háza és 188 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1828-ban 27 házában 221 lakos élt. A század második felében sok lakosa kivándorolt. 1918-ig gőzfűrész telep működött a községben.

Vályi András szerint "MIROLYA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Potornyai Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Makoviczai Uradalomban, határja sovány, legelője, és fája van."[2]

Fényes Elek szerint "Mirolya, orosz falu, Sáros vármegyében, a makoviczi uradalomban, Sztropkó fil., 10 rom., 205 gör. kath., 2 zsidó lak. Ut. p. A. Komarnyik."[3]

1910-ben 174, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

2001-ben 85 lakosából 66 szlovák és 17 ruszin volt.

NevezetességeiSzerkesztés

A falu keleti részén áll görögkatolikus fatemploma, mely 1770-ben épült. Ikonosztáza 18. századi, de néhány ikon még a 17. században készült. Szentélyének Keresztrefeszítés domborműve 18. századi.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés