Móczár Miklós

(1884–1971) magyar biológus, entomológus, pedagógus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 3.

Móczár Miklós (Kiskunfélegyháza, 1884. december 3.[6]Budapest, 1971. január 16.[7]) tanítóképző-intézeti igazgató, tanügyi főtanácsos, a Természettudományi Múzeum Állattára volt munkatársa, a Magyar Rovartani Társaság alapító tagja és éveken át választmányi tagja, a Fridvalszky Imre emlékérem ezüst fokozatának tulajdonosa.[8]

Móczár Miklós
Született1884. december 3.[1][2][3]
Kiskunfélegyháza[3]
Elhunyt1971. január 16. (86 évesen)[1][2][3]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (Hv18-2-81)[4][5]
SablonWikidataSegítség

Magyar biológus, pedagógus.

Életpályája

szerkesztés

1903-ban Kiskunfélegyházán tanítói oklevelet szerzett. 1906-ban polgári iskolai tanítói képesítést szerzett. Ezután Budapesten tanítóképző intézeti tanári oklevelet szerzett. 1909–1919 között Kassán, majd Kiskunfélegyházán (1919–) tanítóképző intézeti tanár. 1912-től folyamatosan jelentek meg állattani, növénytani, mezőgazdasági tankönyvei, értekezései, cikkei. 1930–1942 között a Jászberényi Tanítóképző Intézet igazgatója volt. 1937-ben tanügyi főtanácsosi címet kapott. 1951-től a Természettudományi Múzeum Állattárában mint nyugdíjas tudományos kutató a múzeum gyűjteményének feldolgozásában vett részt.

Alapító tagja volt a Magyar Rovartani Társaságnak és az Entomológiai Társaságnak.

Szülei: Móczár István (1839–1895) és László Mária (1846–1929) voltak.[7] Tizen voltak testvérek: Móczár István (1865–1924), Móczár Lajos (1866–1941), Móczár Imre (1870–1907) tanító[9], Móczár Ferenc (1872–1943), Móczár Sándor (1874–1943), Móczár Franciska (1880–1966), Móczár Antal (1886–1955), Móczár János (1888–1965) és Móczár Kálmán (1890–1948). Felesége, 1911-től Kövér Irén (1890–1978) volt.[7] Két gyermekük született; az egyik Móczár László (1914–2015) biológus, entomológus volt.[10]

Sírja a Farkasréti temetőben található (Hv18-2-81).[8]

  • A rovarok száraz úton való kikészítése gyűjtemények számára (Budapest, 1909)
  • Vezérkönyv a természetrajz, gazdaságtan és háztartástan tanításához (Budapest, 1926)
  • Méhfélék (Budapest, 1957)
  • Művészméhek (Budapest, 1958)
  • Ős- és földiméhek (Budapest, 1960)
  • Karcsuméhek (Budapest, 1967)

Emlékezete

szerkesztés

2004-ben Krasznai János elkészítette domborműves emléktábláját, amely a Jászberényi Tanítóképző Főiskola folyósóján található.[12]

További információk

szerkesztés