MN 44. Harckocsi Ezred

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 11.

A Magyar Néphadsereg 44. Harckocsi Ezred a Magyar Néphadsereg harckocsizó alakulata volt 1950–1987 között.

MN 44. Harckocsi Ezred
Dátum19501987
OrszágMagyarország
Személyzethivatásos, sorozott és közalkalmazotti állomány
TípusHarckocsizó
FeladatMagyarország szuverenitásának és területi épségének védelme.
MéretEzred
DiszlokációJászberény, Abasár

Története

szerkesztés

Az alakulat 1950. november 1-én alakult meg Jászberényben. Az ún. "Kossuth-hadrend" során hozták létre a budapesti 11. Páncélos Hadtest alárendeltségében működő gyöngyösi 18. Páncélos Hadosztály alakulataként, mint 44. Közepes Harckocsi Ezredet. Az ezred az akkori terminológia szerint hosszabb menetkészültségű "B" típusú alakulat volt. Nem rendelkezett a teljes háborús hadrendi személyi és technikai állománnyal. Az ezred feltöltését a tatai Rákosi Mátyás Páncélos Tiszti Iskola frissen végzett tisztjeivel és az esztergomi 33. Közepes Harckocsi Ezred sorozott állományának átvezénylésével próbálták megoldani. Ekkor az alakulat 3 db T-34-es harckocsival rendelkezett. 1951-ben kezdődött meg az akkori rendszer ellenségeivel az abasári laktanya építkezése. A sorozott állomány zöme Miskolcról és Debrecenből érkezett az alakulathoz. A kiképzések nagyon mostoha viszonyok mellett zajlottak.

Az 1954. évi haderőcsökkentés részeként megszűnt a 18. Páncélos Hadosztály, és az ezred átkerült a 4. Gépesített Hadosztály alárendeltségébe. 1957-ben az 1956-os forradalom leverése után a 44. Közepes Harckocsi Ezredet felszámolták. Bázisán létrehoztak egy gépkocsizó lövészezredet.

Az 1961-ben kezdődő konszolidáció és az 5. Hadsereg létrejötte után ismét létrehozták Abasár helyőrségben a 44. Harckocsi Ezredet. Ekkoriban a 7 harckocsis századok alkották a harckocsi ezred erejét. Ez idő tájt főleg összekovácsolási gyakorlatokat végeztek.

A nagy változás 1963. szeptember 1-vel történt, amikor az újonnan felállított keret hadosztály a 15. Gépkocsizó Lövészhadosztály állományába került át és III-as kategóriájú hosszabb menetkészültségű alakulattá alakították. Az ezred feladata az érettségivel rendelkező legénység tartalékos harckocsizó tisztté képzése volt.

1966-ban létrehozták a 3. Hadtestet, ami átvette a két hosszabb menetkészültségű 4. Gépkocsizó Lövészhadosztály és 15. Gépkocsizó Lövészhadosztály feletti parancsnokságot az 5. Hadseregtől.

Az 1970-es és 1980-as években tartalékos harckocsizó tiszteket képeztek legfőképp az ezrednél. 1982-ben "Élenjáró Ezreddé" nyilvánították. Ez idő tájt kapott az elsőlépcsős alakulatoktól lecserélt T-54-es és T-55-ös harckocsikat. Ekkor töltötték fel hadilétszámra az alakulatot 94 db harckocsival. Kapott 2 db T-72-es harckocsit is kiképzési célokra, illetve egy makettet.

Az ún. RUBIN-feladat keretében, 1987-ben, a 44. Harckocsi Ezredet megszüntették. Az ezredből hozták létre a MH 80. Török Ignác Gépesített Lövészdandárt.

Az Abasáron korábban szolgálatot teljesítő tisztekből, tiszthelyettesekből és tartalékos tisztekből 2004-ben megalakult az „Abasári Honvéd Baráti Kör”, ami a katonai hagyományokat ápolja a településen.[1]

Parancsnokai

szerkesztés
  • Kövesdi János százados (1950–1951)
  • Fazekas Imre százados (1951)
  • Drapál Ferenc őrnagy (1951–1953)
  • Iván Gyula őrnagy (1953–1954)
  • Serfőző Gyula alezredes (1954–1974)
  • Verebélyi Géza alezredes (1974–1977)
  • Kováts József alezredes (1977–1986)
  • Mádi János alezredes (1986–1987)