ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet

Csillagászati kutatóintézet
(MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet szócikkből átirányítva)

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet, amely 2012. január 1-jéig, mint A Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete működött. Jelenlegi angol neve: Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences. Az intézet a Földrajztudományi Intézettel, a Földtani és Geokémiai Intézettel és a Geodéziai és Geofizikai Intézettel együtt közösen alkotja a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontját.

MTACSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
Svábhegyi Obszervatórium
A 60 cm-es reflektor kupolája
A 60 cm-es reflektor kupolája
Település Budapest
Cím 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15-17.
Építési adatok
Építés éve 1921-1928.
Megnyitás 1922.
Tervező Sváb Gyula
Építész(ek)
Hasznosítása
Felhasználási terület obszervatórium
Tulajdonos Magyar Tudományos Akadémia
Tszf. magasság474 m
Elhelyezkedése
MTACSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (Budapest)
MTACSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
MTACSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 60″, k. h. 18° 57′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 60″, k. h. 18° 57′ 44″
MTACSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet weboldala

TörténeteSzerkesztés

ElőzményekSzerkesztés

1777-ben a nagyszombati egyetemet Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették, és egyúttal berendeztek egy csillagászati obszervatóriumot is. Mivel ez az obszervatórium a 19. század elejére eléggé leromlott állapotba került, döntés született arról, hogy a Gellért-hegyen, a mai Citadella helyén egy önálló egyetemi csillagdát hozzanak létre. A tudományos munka elősegítésére Pollack Mihály tervei alapján 1815-ben felépült az új és biztonságos Gellért-hegyi Csillagvizsgáló. A "Csillagdát" 1815-ben avatták fel három európai uralkodó – I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király – jelenlétében, akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.[1] A számos létesítményből álló épületegyüttes az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején súlyosan megsérült. A Bach-korszakban a felépítendő Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda[2][3] és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották.

A budapesti Asztrofizikai Obszervatórium a debreceni Napfizikai Obszervatóriummal közösen alkotja a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetét. Az MTA KTM CsKI működteti az ELTE Asztrofizikai Laboratóriumát, és együttműködik a Debreceni Egyetemmel, illetve a Szegedi Egyetemmel.

Az intézet vezetőségeSzerkesztés

Korábbi igazgatóiSzerkesztés

Jelenlegi vezetőSzerkesztés

  • 2019. január 1-jétől: Szabó Róbert (igazgató)

Volt és jelenlegi munkatársakSzerkesztés

Kutatási területekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=ELKH_Csillagászati_és_Földtudományi_Kutatóközpont_Konkoly-Thege_Miklós_Csillagászati_Intézet&oldid=22725703”