ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet, amely 2012. január 1-jéig, mint A Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete működött. Jelenlegi angol neve: Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences. Az intézet a Földrajztudományi Intézettel, a Földtani és Geokémiai Intézettel és a Geodéziai és Geofizikai Intézettel együtt közösen alkotja a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontját.
MTACSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet | |
Svábhegyi Obszervatórium | |
![]() | |
A 60 cm-es reflektor kupolája | |
Település | Budapest |
Cím | 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15-17. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1921-1928. |
Megnyitás | 1922. |
Tervező | Sváb Gyula |
Építész(ek) | |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | obszervatórium |
Tulajdonos | Magyar Tudományos Akadémia |
Tszf. magasság | 474 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 60″, k. h. 18° 57′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 60″, k. h. 18° 57′ 44″ | |
MTACSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz MTACSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet témájú médiaállományokat. |
TörténeteSzerkesztés
ElőzményekSzerkesztés
1777-ben a nagyszombati egyetemet Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették, és egyúttal berendeztek egy csillagászati obszervatóriumot is. Mivel ez az obszervatórium a 19. század elejére eléggé leromlott állapotba került, döntés született arról, hogy a Gellért-hegyen, a mai Citadella helyén egy önálló egyetemi csillagdát hozzanak létre. A tudományos munka elősegítésére Pollack Mihály tervei alapján 1815-ben felépült az új és biztonságos Gellért-hegyi Csillagvizsgáló. A "Csillagdát" 1815-ben avatták fel három európai uralkodó – I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király – jelenlétében, akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.[1] A számos létesítményből álló épületegyüttes az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején súlyosan megsérült. A Bach-korszakban a felépítendő Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda[2][3] és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották.
A budapesti Asztrofizikai Obszervatórium a debreceni Napfizikai Obszervatóriummal közösen alkotja a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetét. Az MTA KTM CsKI működteti az ELTE Asztrofizikai Laboratóriumát, és együttműködik a Debreceni Egyetemmel, illetve a Szegedi Egyetemmel.
Az intézet vezetőségeSzerkesztés
Korábbi igazgatóiSzerkesztés
- 1899-1916 Konkoly-Thege Miklós
- 1916-1936 Tass Antal
- 1936-1938 Móra Károly
- 1938-1943 Lassovszky Károly
- 1943-1974 Detre László
- 1974-1996 Szeidl Béla
- 1997-2009 Balázs Lajos
- 2010-2015 Ábrahám Péter
- 2016-2018 Kiss László
Jelenlegi vezetőSzerkesztés
- 2019. január 1-jétől: Szabó Róbert (igazgató)
Volt és jelenlegi munkatársakSzerkesztés
- Almár Iván csillagász
- Balázs Lajos fizikus, asztrofizikus
- Illés Erzsébet csillagász
- Kolláth Zoltán fizikus, csillagász
- Kulin György
- Paál György fizikus, csillagász
- Sárneczky Krisztián csillagász
- Virághalmy Géza
Kutatási területekSzerkesztés
- Változócsillagok kutatása
- Csillagaktivitás, aktív csillagok,
- Csillagközi anyag, csillagkeletkezés,
- A Naprendszer kis égitestjei,
- Exobolygók,
- Napfizika,
- Gamma-kitörések vizsgálata,
- Csillagászattörténet