Kalapácsfejű tyúk
A kalapácsfejű tyúk (Macrocephalon maleo) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és az ásótyúkfélék (Megapodiidae) családjába tartozó Macrocephalon nem egyetlen faja.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Macrocephalon maleo (S.Müller, 1846) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kalapácsfejű tyúk témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kalapácsfejű tyúk témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésA Kalapácsfejű tyúk az Indonéziához tartozó Celebesz szigetén őshonos. A sziget síkvidéki és hegyi esőerdeiben egyaránt előfordul.
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 55 centiméter. Testének java része fekete, hasa azonban világos színű. Arca toll nélküli, csupasz és sárgás színű. Jellemző bélyege, melyről nevét is kapta a fején levő kék vagy fekete bőrkinövés, melytől feje kalapács alakúnak néz ki. Csőre narancssárgás. A két ivar megjelenése nagyon hasonló, a tojó valamivel kisebb, mint a kakas és tollazata némileg fakóbb.
Életmódja
szerkesztésMonogám párkapcsolatban élő faj. A pár életük végéig együtt marad. Inkább mag- és virágevő, de elfogyasztja a rovarokat és kisebb gyíkokat is.
Szaporodása
szerkesztésA madarak a költési időszakban elhagyják erdei otthonukat és levonulnak a tengerpartra. Ott olyan nemzedékek óta használt szaporodótelepekre vonulnak, ahol állandó a napsütés vagy a terület alatt aktív vulkáni tevékenység zajlik. Itt a tojók minden egyes tojásukat külön-külön lyukba helyezik és azok kiköltését a Nap melegére vagy a föld alatt dolgozó láva melegítő tevékenységére bízzák. Tojása sokkal nagyobb, mint egy tyúktojás, bár a madár nagyjából házityúkméretű. A nagy tojásban sokkal több tápanyag van, amire később szüksége is lesz a kikelő csibéknek. A tojásrakást követően a tojók a hímekkel együtt, melyek őrködtek a tojásrakás ideje alatt, visszatérnek esőerdei otthonukba. A kikelő fiókáknak önállóan kell kiásni magukat a föld alól. A kikelt fiókák kiássák magukat a fészekből, melyből kifejlett tollazattal jönnek elő és szüleikkel nem is találkozva, azonnal önálló életet kezdenek. A kikelést követően igen hamar röpképesek is lesznek.
A kalapácsfejű tyúk nagyszerűen alkalmazkodott az otthonában zajló vulkanikus tevékenységhez, így lényegesen leegyszerűsítette azt a bonyolult feladatot, amit a rokon fajok, így a talegallatyúk és a homoki lábastyúk is alkalmaz. Azokkal ellentétben a kalapácsfejű tyúk kakasának nem kell költődombot építenie és hónapokig gondozni azt, hogy állandóan megfelelő legyen a hőmérséklet. A kakas feladata mindössze annyi, hogy ügyel a tojó biztonságára, amíg az lerakja tojásait.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésA kalapácsfejű tyúkot az indonéz hatóságok 1972-ben védett fajjá nyilvánították. Állományai jelentősen csökkentek elsősorban az élőhelyüket jelentő esőerdők irtása és a vadászat miatt. Mivel a madarak viszonylag kisszámú alkalmas szaporodótelepre járnak tojni és ott olykor nagyszámú tojó rak le tojásokat, korábban igen komoly volt a helyi lakosok tojásgyűjtő tevékenysége, mellyel komoly károkat okoztak. A föld alatt levő tojásokra sokféle ragadozó is rájár. A frissen kikelt csibéknek is nagy hányada lesz valamilyen ragadozó áldozata. Mindezen tényezők együttes hatása miatt csökkent le nagyon a faj állománya. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a "veszélyeztetett" kategóriában van a faj és szerepel a vadon élő állatok kereskedelmét szabályozó CITES egyes függelékében is.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Hammerhuhn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 15.)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 15.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. augusztus 15.)
- EUR-Lex – magyar neve
