Főmenü megnyitása

Magyar Nemzeti Filmarchívum

A Magyar Nemzeti Filmarchívum (rövidítve: MNFA) Magyarország egyetlen filmes közgyűjteménye. Működésének célja, hogy a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, megőrzésével, felújításával és archiválásával, valamint kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar filmkultúra fejlődéséhez. 2017. január 1. óta a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működik. Mai nevét ekkor vette fel újra.

Magyar Nemzeti Filmarchívum
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
 Magyarország
Cím H-1021 Budakeszi út 51/E
Alapítva 1957
Igazgató Ráduly György
Fenntartó Magyar Nemzeti Filmalap
Elhelyezkedése
Magyar Nemzeti Filmarchívum (Budapest)
Magyar Nemzeti Filmarchívum
Magyar Nemzeti Filmarchívum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 18° 58′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 18° 58′ 33″
A Magyar Nemzeti Filmarchívum weboldala
A Magyar Nemzeti Filmarchívum / Hungarian National Film Archive főépületének bejárata a Budakeszi úton.

Történet és tevékenységSzerkesztés

 
A FIAF szórólapja: Ne dobj el filmet!

1945-ben Szőts István, 1946-ban Balázs Béla tett javaslatot egy „nemzeti filmtéka” létrehozására, ám ez a törekvés az irodalomközpontú magyar kulturális életben csak lassan és viszonylag későn valósult meg. Amikor – elsősorban a filmtörténész Lajta Andor által összegyűjtött anyagra támaszkodva, a színházi szakember Hont Ferenc szervezőmunkájának köszönhetően – 1957. január 1-én létrejött a Magyar Színház és Filmtudományi Intézet, már 56 év telt el az első magyar film, A táncz (1901) elkészülte óta. A közben eltelt évtizedek alatt a némafilmek 90 százaléka, a háború előtti hangosfilmek 40 százaléka megsemmisült. 1957-től utólag kellett összegyűjteni, ami az elmúlt fél évszázad filmterméséből megmaradt. 1959-ben különvált a színházi és filmes ág, megalakult az önálló Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (FITU), amely a következő évtizedekben különböző néven látta el sokrétű feladatait.

Összegyűjtötte az addig több helyen, sokszor szakszerűtlenül tárolt magyar filmanyagot és a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF) elvi és technikai iránymutatása alapján megkezdte a gyúlékony nitrofilmek átmentését biztonsági kópiára. Állományát köteles kópiákkal, archívumközi cserével és vásárlás útján bővítette, amit elősegített, hogy megalakulásától tagja a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF) és rendszeres kapcsolatot tart fenn a világ vezető archívumaival. Gyűjtőkörébe a magyar játék-, dokumentum-, animációs és híradófilm tartozik, de külföldi filmeket is őriz: a Magyarországon forgalmazott alkotások feliratos vagy szinkronizált kópiáit. A filmekhez tartozó dokumentációt, fotó-, plakát- és könyvanyagot is gyűjti, az ország egyetlen filmes szakkönyvtára mellett jelentős plakát- és fotógyűjteménnyel rendelkezik.

Az 1960-as, 1970-es években minden téren lerakták e szerteágazó tevékenység alapjait. Az archiválás mellett fontos szerepet játszott a tudományos kutatás és a könyvkiadás is. A filmterjesztés a Tanács körúti Filmmúzeumban és az akkoriban virágzó filmklub-hálózaton keresztül valósult meg (az 1970-es években közel 350 filmklub működött országszerte.) Az Archívum működése ezekben az évtizedekben önfinanszírozáson – a Filmmúzeum jegybevételén és a filmklubokban vetített kópiák kölcsönzési díjain – alapult. E téren csak a rendszerváltás hozott fordulatot.

A Magyar Filmintézet (MFI) 1992-ben kapta meg a nemzeti közgyűjteményi státuszt. A fenntartó és felügyeleti szerv a kulturális minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) lett, amely fedezte a költségvetés egy részét (a bérköltséget és az épületek fenntartását), a költségek további részét pályázatokból és szolgáltatásokból kellett kigazdálkodni. Összességében az archívum fenntartása biztonságosabbá, tevékenysége tervezhetőbbé vált. Ugyanebben az évben nyílt meg az Örökmozgó Filmmúzeum speciális, európai színvonalú archívumi programmal. Az ezredforduló környékén megkezdődött a nemzeti filmkincs tervszerű és szisztematikus felújítása, először hagyományos, majd digitális módszerekkel. 2010 óta a felújított filmek DVD-n is megjelennek, a filmtörténeti DVD-sorozat első darabja az első magyar színes film, az 1949-es Lúdas Matyi volt.

2011-től 2016-ig az Archívum a magyar kulturális örökség egészének digitalizálását célul kitűző Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) részeként működött. A MaNDA megszüntetése után, 2017-től az Archívum a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. igazgatóságaként, közgyűjteményi formában folytatja működését, ismét a filmszakmai tevékenységre koncentrálva. Az új működési keretben – a forrásokat is biztosítva – hosszútávú filmfelújítási programot dolgoztak ki, ennek során évi 15 klasszikus magyar film újul meg. Folytatódik a restaurált anyagok DVD-kiadása. Korszerűsítik a régi magyar filmek külföldi és belföldi fesztiváloztatását és értékesítését. A tervek között szerepel az archív filmek kutatási, oktatási és értékesítési célokat is szolgáló online elérhetővé tétele, valamint egy új budapesti cinémathèque létrehozása is.

Fontos évszámokSzerkesztés

 
A Filmarchívum létrehozását Balázs Béla kezdeményezte
  • 1946 Balázs Béla javaslatot tesz a nemzeti filmarchívum megalapítására
  • 1957 Létrejön a Színház- és Filmtudományi Intézet
  • 1959 A színházi és filmes ág különválik: az önálló Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (FITU) megalakulása
  • 1992 Az Archívum elnyeri a nemzeti közgyűjteményi státuszt
  • 2011 A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) részeként működik
  • 2017 Az Archívum a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. felügyelete alatt, annak igazgatóságaként, közgyűjteményként folytatja működését

NévváltozásokSzerkesztés

 
Hont Ferenc, az archívum első igazgatója
  • 1957-1959 Színház- és Filmtudományi Intézet
  • 1959-1984 Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (FITU)
  • 1984-2000 Magyar Filmintézet (MFI);
  • 2000-2011 Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA)
  • 2011-2016 Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA)
  • 2017- Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA)

IgazgatókSzerkesztés

Fájl:Üvegablak az Archívumban 2.jpg
Üvegablak a Budakeszi úti épületben

ÉpületSzerkesztés

 
A "FITU" a Stefánia úton

Az intézet első székhelye 1957-től a Stefánia (akkor: Vorosilov, majd Népstadion) út 97., korábban a Színház- és Filmművészeti Főiskola kollégiuma. A ma is használt budai főépületet (Budakeszi út 51/E) 1976 végén adták át, tervezője az a Siklós Mária volt, aki a mai Nemzeti Színházat is tervezte. Az épület dísze egy színes üvegablak, Z. Gács György iparművész munkája. A raktározási gondok enyhítésére 1994-ben a Stefánia úti épületet elcserélték egy, a Magyar Filmlaboratórium területén található épületre, amelyet felújítottak és átépítettek: újabb raktárak létesültek, a Stefánia útról pedig ide költözött a könyvtár. Jelenleg az Archívum 1725 négyzetméter klimatizált raktárral rendelkezik, a mintegy 810 tonna összsúlyú tekercsek 14 km-nyi polcrendszert töltenek meg.

GyűjteményekSzerkesztés

Filmgyűjtemény

  • 70 000 filmtétel
  • 260 000 tekercs
  • 65 000 35mm-es film
  • 3900 nitrofilm

Országos Szakkönyvtár

  • 20 000 kötet könyv
  • 3200 kézirat
  • 572 folyóirat 3000 kötetben
  • 4400 forgatókönyv
  • 5700 alkotói dosszié
  • 15 000 játékfilmes dosszié
  • 18 000 nem játékfilmes dosszié
  • 1200 dosszié a magyar és nemzetközi fesztiválokról és filmhetekről

Különgyűjtemények

  • 500 000 fotó
  • 26 ezer filmplakát
  • 300 film díszlet- és jelmeztervei

FilmfelújításSzerkesztés

 
A Körhinta című film negatívjai

Az Archívum kiemelt feladata a magyar filmkultúra fennmaradt értékeinek megőrzése és hozzáférhetővé tétele. Ennek előfeltétele a filmek rendszeres felújítása és restaurálása. Az 1955 előtt készült filmek felújítását, mentését sürgeti, hogy bomlékony, tűz- és robbanásveszélyes nitro-nyersanyagra készültek. A filmfelújítási program 1989 óta tervszerűen folyik: ekkor hozta létre az Archívum a Magyar Film Múltja és Jövője Alapítványt, amelynek keretében állami támogatással kezdte meg a magyar filmállomány szisztematikus felújítását. Az ezredfordulót követően az analóg technikákat a digitális eszközök váltották fel. A közelmúltban számos jelentős filmtörténeti alkotás teljeskörű restaurálására és újra bemutatására került sor. Köztük volt Kertész Mihály (Michael Curtiz), a Casablanca rendezőjének legkorábbi fennmaradt filmje, A tolonc (1914), valamint Jancsó Miklós Szegénylegények és Makk Károly Szerelem című alkotása is. Utóbbi két film digitálisan restaurált változatának premierje a cannes-i filmfesztivál klasszikus szekciójában volt. 2017-től a Nemzeti Filmalap beépítette a filmarchívum éves működésébe a filmörökség digitális restaurálásának hosszú távú programját. Ennek keretében évente 15 kiemelt filmtörténeti érték teljeskörű 4K restaurálása és 20 játékfilm broadcast minőségű (2K) digitalizálása is megkezdődik.

FilmterjesztésSzerkesztés

A felújított filmeket az Archívum kül- és belföldön egyaránt terjeszti. A Filmarchívum és a Magyar Nemzeti Filmalap korábban is sikerrel mutatott be a Magyar Filmlaborral együttműködésben felújított klasszikus magyar filmeket. Az elmúlt években a Lumière Festival, a Cannes Classics, a Toronto International Filmfestival tűzte műsorára nagy sikerrel Kertész Mihály korai filmjét (A tolonc, 1914), Jancsó Miklós Szegénylegények című klasszikusát, vagy Makk Károly Szerelem című remekét. Utóbbi két film nemzetközi mozibemutatójára is sor került, többek között Franciaországban. Az Archívum filmtörténeti DVD-sorozata már több mint száz darabot számlál.

KiállításSzerkesztés

 
Kép a potsdami Szabó István kiállításról
  • 1995 100 éves a mozi kiállítás (Ludwig Múzeum)
  • 1999 A Frankfurti Könyvvásáron díszvendég Magyarország: kapcsolódó filmprogram a Deutsches Filmmuseumban, kiállítás a Frankfurti Filmmúzeumban
  • 2002 Magyar elme, magyar siker (Millenáris): 60 órányi vizuális anyag összeállítása
  • 2003 Közép-Európai sorstörténetek - Szabó István-kiállítás Potsdamban: koncepció és vizuális anyag
  • 2008 A magyar film 100 éve (Kogart Ház): a magyar filmgyártás története a némafilm kezdeteitől napjainkig

KonferenciaSzerkesztés

 
Gyürey Vera igazgató az V. Filmemlékezet Fesztivál megnyitóján

1997-2011 között minden évben Cinèmemoire, majd Filmemlékezet néven nemzetközi fesztivált rendeztek a filmfelújítás, restaurálás, megőrzés és terjesztés témáiban, tendenciákról, technikai és elvi kérdésekről, a társarchívumok és -intézmények képviselőinek előadásaival. A programot az Örökmozgó vetítéssorozata kísérte, ahol a nagyközönség is megnézhette a filmritkaságokat, amelyet a neves előadók hoztak el Budapestre.

MoziSzerkesztés

Fájl:Vetítőgép.jpg
Vetítőgép az Örökmozgóban

1959-1989: Filmmúzeum - A legendás Tanács körúti Filmmúzeum (volt Ady mozi, ma: Belvárosi Színház) sikere azon alapult, hogy mint FIAF-tag, az archívum az állományába tartozó, de nyilvános terjesztési joggal nem rendelkező filmeket saját mozijában levetíthette. A Filmmúzeum a felújított Meseautóval nyitotta meg kapuit 1959 februárjában. Az első évben az 569 férőhelyes moziterembe 916 000 néző váltott jegyet. A 60-as, 70-es években a modern filmművészet legértékesebb alkotásait mutatta be, Buñuel, Truffaut, Chabrol, Pasolini, Kazan filmjeiért tömegek álltak sorba. Népszerűek voltak a háború előtti filmeket bemutató bérletes előadások is. 1989-ig 20 millió nézője volt a Filmmúzeumnak. A rendszerváltás környékén azonban gyökeresen megváltoznak a mozibajárási szokások, a Filmmúzeum már nem tudott olyan egyedi forgalmazási szerepet betölteni, mint korábban. Nagy terme kihasználatlanná vált, az épület vizesedett, így az Archívum nem tudta tovább vállalni üzemeltetését.

1991-2015: Örökmozgó Filmmúzeum - Az Erzsébet körúti Mátra Mese és Ifjúsági Mozi helyén 1991. október 3-án nyílt meg a felújított Örökmozgó Filmmúzeum, amely a következő évtizedekben a legkedveltebb budapesti art-mozik egyike lett. A 124 férőhelyes mozi naponta változó három vetítéssel várta a filmrajongókat. Filmhetekbe rendezve mutatta be a filmarchívum állományába tartozó alapműveket és ritkaságokat. Egyedi vetítéseivel elhozta Magyarországra a kortárs film legizgalmasabb alkotásait és alkotóit. A filmtörténet olyan nagyságai fordultak meg itt, mint Volker Schlöndorff, Margarethe von Trotta, Michael Haneke, Hanna Schygulla, Lucien Pintilie, Dušan Makavejev, Vera Chytilová, Claude Lanzmann vagy Jirí Menzel. Az ezredfordulón az Örökmozgó "folyamatos filmfesztiválként" üzemelt, amit a pályázati rendszer, a kultúrintézetek, követségek szoros együttműködése és támogatása, valamint a kiváló nemzetközi kapcsolatrendszer tett lehetővé. A tematikus rendezvények gyakran kisebbségi témákkal és a történelem vitatott kérdéseivel foglalkoztak. A filmeket eredeti nyelven (felirattal vagy választható szinkrontolmácsolással), eredeti formátumban (főként kópiáról) vetítették. 2015. augusztusában az Archívum a mozi üzemeltetési jogát elvesztette. A jelenlegi tervek között szerepel egy európai nagyvárosokban működő cinémathèque – egy filmmúzeumként, kutatóhelyként, közösségi térként működő filmcentrum létesítése.

KönyvtárSzerkesztés

Az ország egyetlen filmes szakkönyvtára közel 20 ezer könyvet, mintegy 3200 kéziratot, több mint 3000 kötetben 570 különböző folyóiratot és periodikumot, illetve 4267 forgatókönyvet őriz. 2010-ig 19 külföldi folyóiratot is előfizettek. A magyar és idegen nyelvű könyvállomány számos értékes ritkaságot foglal magába, ezek közül különösen fontosak a hazai filmkönyv- és -folyóiratkiadás korai termékei. Dokumentációs gyűjteményében 15000 filmre és 5600 alkotóra vonatkozó dossziét találunk.

OktatásSzerkesztés

Különféle felsőoktatási intézményekkel, kutatókkal együttműködésben (mint például Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Metropolitan Egyetem Kaposvári Egyetem) az Archívum lehetőséget biztosít filmjeinek megtekintésére, fotótárának, a plakáttárának, könyvtárának megismerésére. Tematikus iskolai sorozatokban mutatja be a magyar filmtörténet alkotásait. Készülő oktatási programja az általános iskolák és középiskolák számára kínál magyar filmtörténeti tartalmakat, melyek segítik a mozgókép-, az irodalom- és a történelemoktatást.

KiadványokSzerkesztés

Könyvek: Egyes filmtörténeti korszakokat, műfajokat bemutató kiadványok: Szilágyi Gábor: Tűzkeresztség (1992), Életjel (1994); Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban (1996), Balogh Gyöngyi - Király Jenő: „Csak egy nap a világ” – A magyar film műfaj és stílustörténete 1929-36 (2000), Sándor Tibor: Őrségváltás (1992), Őrségváltás után (1997), Magyar rendezők könyve (1999), Magyar filmográfia: Játékfilmek 1931-1998 (1999), Magyar Filmlexikon 1-2. (2005), A magyar filmtörténet képeskönyve (2007, Ozirisz Kiadóval közösen). Filmtörténeti, esztétikai alapművek magyar fordításai: Siegfried Cracauer: Caligaritól Hitlerig (1993); David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben (1996), François Truffaut – Alfred Hitchcock (1996).

Sorozatok:

  • Filmművészeti Könyvtár 1960-1983 (73 kötet)
  • Filmművészeti Könyvtár / Film és ifjúság (5 kötet)
  • Filmbarátok kiskönyvtára: Kortársaink a filmművészetben 1974-1991 - Kiadó: NPI/MFI/Múzsák (55 alkotóról kötet)
  • Filmbarátok kiskönyvtára-sorozat (14 kötet)
  • Filmkultúra-könyvek (3 kötet)
  • Film és közönség (5 kötet)
  • Filmek és alkotók (15 füzet, kiadó: Mokép)
  • Filmtechnika-filmgazdaság (8 kötet)

Filmkalauz/mozi:

  • A Filmmúzeum barátai – ismertető füzetek (244 füzet)
  • Örökmozgó műsorfüzet 1989-2003
  • Filmkalauz: amerikai/francia/szovjet filmművészet (3 kötet)

Filmográfiák/filmévkönyvek:

 
Lajta Andor, a két háború közötti Filmévkönyvek szerkesztője
  • Kovács Ferenc-Pór Irén: Magyar Filmográfia I-VI. (6 kötet)
  • Magyar Filmográfia (12 kötet)
  • Magyar Filmográfia : játékfilmek 1931-1997, Magyar Filmintézet 1998 (1024 p.)
  • Filmográfiai közlemények 1965-1974 (10 kötet)
  • Filmévkönyv (1979-2009, 30 kötet; 2010-ben már csak online)
  • [Lajta Andor / Filmművészeti évkönyv 1920-1949 (29 kötet)]

Folyóiratok:

 
A Filmkultúra első száma
  • Filmtudományi Szemle 1972-1983 (41 szám)
  • Filmspirál 1992-2004 (33 szám)
  • Filmbarát 1958-1959 (3 db)
  • Filmtechnikai és gazdasági tájékoztató : beszámolók, kivonatok, külföldi folyóiratokból, könyvekből; művelődéstudományi kérdések külföldön és itthon 1957-1961 (33 db)
  • Film és Ifjúság 1961-1963 (7 db)
  • Nemzetközi Filmtájékoztató 1962-1984
  • [A] Színháztudományi és Filmtudományi Intézet Szemléje 1957-1958 (20 lapszám)
  • Moveast : international film periodical 1991-2003 (9 kötet)
  • Filmkultúra 1960-1995 (241 db)
  • [Lajta Andor / Filmkultúra (120 db)]

A Filmarchívum ma is működő online folyóirata a Filmkultúra, az első magyar internetes kulturális folyóirat. Elsősorban kritikákat, interjúkat, elméleti és történeti, technikai jellegű cikkeket publikál. Fő témája a magyar filmtörténet, kitekintéssel az egyetemes filmművészetre és külföldi trendekre, alkotókra. Kiemelten foglalkozik a mozgókép fejlődésének lehetséges irányaival. Az 1996-ban indult online verzió őse az 1960-tól 1995-ig nyomtatásban megjelenő Filmkultúra folyóirat volt.

MozgóKépTár

 
A MozgóKépTár CD-ROM sorozat

Az 1996-óta megjelenő, magyar és angol nyelvű MozgóKépTár cd-rom sorozat európai viszonylatban is az első olyan digitális kiadvány, amely mozgóképrészleteket használt fel szemléltetőanyagként. 2008-ig hat lemezen ad átfogó képet a magyar filmgyártás egyes korszakairól és műfajairól. Minden lemez egyórányi elemzett mozgóképet tartalmaz; ezen kívül korabeli cikkek, újonnan írt elemző tanulmányok, filmográfia, bibliográfia, eseménytár, filmdalok, több száz fotó, életrajz és tanulmány elevenítik meg az adott korszakot. A magyar animációról szóló kiadvány anyaga elkészült, de fizikai hordozón már nem jelent meg. A cd-romok készítése során 1996-tól 2013-ig kiépült egy 16 adatbázisból álló integrált adatbázis, amelynek online változata még nem készült el.

  • MozgóKépTár 1. Játékfilmek a kezdetektől 1944-ig (1996)
  • MozgóKépTár 2. Dokumentumfilmek a kezdetektől 1920-ig (2004)
  • MozgóKépTár 3. Játékfilmek 1945-1962 (2002)
  • MozgóKépTár 4. Dokumentumfilmek 1920-1944 (2009)
  • MozgóKépTár 5. Játékfilmek 1963-tól napjainkig (1999)
  • MozgóKépTár 6. Dokumentumfilmek 1945-től napjainkig (2008)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés