Magyarok Nagyasszonya-templom (Tisztviselőtelep)

A tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom klasszicizáló empire stílusban épített 20. századi templom, mely Budapesten, a VIII. kerületben, a tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya téren (korábbi nevén: Rezső tér) található.

Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-templom
Tisztviselotelepi-Magyarok-Nagyasszonya-rk-Plebaniatemplom-P5020655.jpg
Vallás kereszténység
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Esztergom-Budapesti
Pesti-Déli espereskerület
Egyházközség Budapest-Tisztviselőtelepi
Védőszent Magyarok Nagyasszonya
Pap(ok) Vargha Miklós Péter
Építési adatok
Építése 19201931
Stílus klasszicista építészet
Felszentelés 1931. október 8.
Felszentelő Serédi Jusztinián
Elérhetőség
Település Budapest
Hely 1089 Budapest, Bláthy Ottó utca 22.
Elhelyezkedése
Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-templom (Budapest)
Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-templom
Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 44″, k. h. 19° 05′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 44″, k. h. 19° 05′ 46″
A Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-templom témájú médiaállományokat.
A Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom oldalhomlokzata

TörténeteSzerkesztés

A ma Tisztviselőtelep néven ismert városrészt a Tisztviselők Házépítő Egyesülete alapította az 18851887 közötti években az ún. Örömvölgy-dűlőben.

A telepieknek vasár- és ünnepnapokon 1897-től az 1885-ben emelt Golgota-kápolnában mondtak szentmisét. A hívek számának megnövekedése miatt kicsinek bizonyult a kápolna, és a kolónián új templom építése vált szükségessé. Ennek előmozdítása érdekében 1900. augusztus 20-án megalakult a templomépítésre adományokat gyűjtő Szent István Fillér-egyesület. Ferenc József király is jelentős adománnyal segítette a gyűjtést.

1918-ban egyházközséggé szervezték a Tisztviselőtelepet, majd 1919. június 29-én plébániává alakult a kőbányai plébánia területéből. A szűkös Golgota-kápolna helyett istentiszteleti célokra megkapták a Golgota tér közelében lévő barakkiskola tornatermét (Simor utca 33.).

Az első pályázatot Lechner Ödön neoromán stílusú templomtervével nyerte meg, a háborús viszonyok azonban nem kedveztek a templomépítésnek. Az első világháború után a pénz elértéktelenedett, ezért újrakezdték a gyűjtést. Az új terveket unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő készítette, klasszicizáló empire, ún. palatinusz stílusban. 1924-ben tették le a 600 m²-es templom alapkövét, és 1931. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás (ezt az ünnepet XIII. Leó pápa ajándékozta a magyaroknak a millennium alkalmából). Ekkor még Ferenc József-emléktemplom volt a neve, amely elnevezés lassan elmaradt.

1930-ban a szomszédságában épült fel a MÁVAG-kolónia.

A második világháborúban megsérült a kupola és az orgona, a háború után a templomot kívülről renoválták.

A szecessziós stílusban épült Golgota téri kápolna és stációi a második világháború alatt és az idők folyamán súlyosan megrongálódtak (az 1960-as években fel is robbantották). Lebontásuk után a szoborcsoportozatot, és az 1. és 14. stációt a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom mögött állították fel és a templom falára új stációkat helyeztek. A templom és a telek az egyházközség tulajdonában van. A plébánia területéhez tartozott az István és László kórház, amelyeknek anyakönyveit az 1907–1950 közötti időből a plébánia őrzi. Ugyancsak itt találhatók a megszűnt Zita kórház anyakönyvei 1918-tól 1924 augusztusáig.

Buda, Pest és Óbuda egyesítésének centenáriuma alkalmából, 1973-ban a főváros teljesen felújította a templomot.

A templom leírásaSzerkesztés

Görögkereszt alaprajzú, klasszicizáló empire stílusban tervezett kupolás épület, oszlopos előcsarnokkal. A kupolában felirat hirdeti, hogy a templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére és I. Ferenc József emlékére épült. A felirat alatt a négy evangélista domborművét helyezték el.

A főoltáron a Magyarok Nagyasszonya látható a Szent Koronával, ölében a gyermek Jézussal.

A Szent Antal-oltár képét Unghváry Sándor, a Kis Szent Teréz-oltár képét Feszty Masa készítette. A kép alatt a Trianonra emlékeztető festmény tölti ki a teret, Burgenlandot, a Felvidéket, Erdélyt és a Délvidéket egy-egy jelentős épületükkel szimbolizálva.

A bejárattól jobbra a Jézus Szíve-kápolna, balra a Szent József-kápolna nyílik. A kápolnák szobrait, a szószék domborműveit Füredi Richárd készítette. A bejáratnál álló Páduai Szent Antal-szobor a legrégibb adomány, a templom felépítése előtt használt barakkból hozták ide. A szószék mellvédjén Jézus életéből vett jeleneteket látunk. A keresztelőkút bronztetején Keresztelő Szent János szobra áll. A külső és belső díszítések ősmagyar motívumok felhasználásával készültek. A templom falfestésének tervét neves művészek készítették, azonban pénz hiányában ez sohasem valósult meg.

A kupola háborús sérüléseinek kijavítására és festésére 2002-ben került sor. A templom mögött áll a Golgota téri elpusztított szobrok másolata és a két megmaradt stáció. Az első (I.) és az utolsó (XIV.) maradt meg. A keresztút többi állomása az 1970-es években készült templom külső falában, kétoldalt van elhelyezve.

ForrásokSzerkesztés