Magyarország krakkói főkonzulátusa

főkonzulátus

Magyarország krakkói főkonzulátusa (lengyelül: Konsulat Generalny Węgier w Krakowie) Magyarország és Lengyelország kapcsolatainak egyik szimbolikus állomáshelye, a Lengyelországban működő két magyar főkonzulátus egyike (a másik Gdańskban van, illetve egy alkonzulátus működik Wrocławban is). 2021-ben a főkonzul Gerencsér Tibor, az intézmény az ulica Lubiczon található, a Götz-palotában.[1]

Magyarország krakkói főkonzulátusa
Krakkói Főkonzulátus.jpg
Rangja főkonzulátus
Küldő ország Magyarország
Fogadó ország Lengyelország
Alapítva 1921. szeptember 9.
Vezető Gerencsér Tibor (2020–)
Beosztása magyar főkonzul Krakkóban
Irányítószám 31-503
Település Krakkó
Cím ulica Lubicz 17 h
Elhelyezkedése
Magyarország krakkói főkonzulátusa (Krakkó)
Magyarország krakkói főkonzulátusa
Magyarország krakkói főkonzulátusa
Pozíció Krakkó térképén
é. sz. 50° 03′ 51″, k. h. 19° 56′ 60″Koordináták: é. sz. 50° 03′ 51″, k. h. 19° 56′ 60″
Magyarország krakkói főkonzulátusa weboldala
EmbassyPages.com ID

HatásköreSzerkesztés

 
Lengyelország konzuli kerületei

A főkonzulátus állampolgárok ügyeivel foglalkozik, a konzulátusok általános ügyrendjének megfelelően államközi diplomáciai kapcsolatokkal nem. Az intézmény Magyarország varsói nagykövetségéhez tartozik, továbbá egyfajta filiáléjaként működik a 2019 március 15-én nyílt Wrocławi alkonzulátus.

A főkonzulátus konzuli kerülete:

TörténeteSzerkesztés

A főkonzulátus az első világháborút követő zűrzavaros helyzetben jött létre, kezdetben katonai misszióként a keleti fronton szolgáló magyar katonák hazatérése (és fegyvereik megőrzése) érdekében. 1918 novemberében egy háromtagú katonai küldöttség érkezett a korábban a monarchia kezelésében lévő irodába, és mintegy útlevélkirendeltségként működtették azt. Konzulátusként 1921. szeptember 9-én kezdte meg a működését - Magyar Királyi Konzulátus néven[2] -, első vezetője Hauser Lotár II. osztályú konzul volt, és szintén az ulica Lubiczon volt a székhelye, csak a 21. szám alatt. Ekkoriban a külpolitikai helyzet miatt még mindig jelentős állomáshelynek számított katonapolitikai szempontból, ezért folyamatosan állomásoztak a konzulátuson magyar katonatisztek - ez a szituáció a magyar katonai attasé rendszer kezdeti szakaszának is tekinthető.[3] 1924-ben anyagi okok miatt komolyan felmerült a konzulátus bezárása, ami végül meg is történt: a második világháború kitöréséig a képviselet tiszteletbeli konzulátusként működött tovább egészen a világháború kitöréséig, mikortól Lengyelországgal a diplomáciai kapcsolatok teljesen megszakadtak.[4] A német megszállás alatt lévő ország három városában német tiszteletbeli konzulok működtek, de Krakkóban nem volt ilyen intézmény.[5]

Ötvenöt évvel később, 1994. március 19-én nyitotta meg ismét Martonyi János, akkor már főkonzulátusként.[6] Az az ulica Izaaka 7. szám alatti intézmény ténylegesen csak az ősszel kezdte meg a működését, mivel a helyiség kialakítási munkálatai elhúzódtak.[7] Első főkonzulunk Kovács István költő, polonista volt (1994. május 13-tól).[8] Tizenöt évvel később azonban takarékossági okokból négy követséggel és hét további konzulátussal együtt a krakkóit is bezárták,[9] amit szerény civil tiltakozás kísért[10] (a bezárás elleni internetes petíciót 328-an írták alá[11]).

2014. március 14-én a főkonzulátust újranyitották ugyanabban az utcában, ahol 1921-ben volt a konzulátusunk, csak néhány házzal odébb, az ulica Lubicz 17 szám alatt, a felújított Lubicz Sörfőzde központi épületében, a Götz-palotában.[12] 2019. március 19-én a főkonzulátushoz tartozó alkonzulátust nyitottak Wrocławban.[13]

Konzulok, főkonzulok[5]Szerkesztés

  • Hauser Lothar(wd) II. osztályú főkonzul (1921–1922)
  • Reviczky István(wd), konzul (1922–1924)
  • Kovács István főkonzul (1994–1995)
  • Puskás Ferenc(wd) főkonzul (1995–1999)
  • Kovács István főkonzul (1999–2003)
  • Nagyiványi Zoltán(wd) főkonzul (2003–2007)
  • Bozsaky Katalin(wd) főkonzul (2007–2009)
  • Körmendy Adrienne főkonzul (2014–2020)
  • Gerencsér Tibor(wd) főkonzul (2020-)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország Főkonzulátusa Krakkó. krakkói főkonzulátus honlapja (Hozzáférés: 2021. nov. 8.)
  2. A krakkói útlevélkirendeltség átszervezése konzulátussá. Külügyi Közlöny, 2. sz. (1921. okt. 1.) 32. o.
  3. Árokay Lajos: A rejtett magyar katonai attasé szolgálat első állomáshelyeinek felállítása. Hadtörténelmi Közlemények, XXX. évf. 1–3. sz. (1983) 91., 373. o.
  4. Kétmillió aranykoronába fog kerülni a magyar diplomácia. Magyarország, XXXI. évf. 133. sz. (1924. júl. 5.) 1. o.
  5. a b Gerencsér Tibor – Marcin Grad – Mitrovits Miklós: Magyar zászló a Visztula felett: Magyar–lengyel kapcsolatok magyar diplomácia szemével. Budapest: Országház Könyvkiadó. 2019. 237–241. o.  
  6. Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv: 1994. Budapest: Külügyminisztérium. 1994. 24. o.  
  7. Hírmozaik. Új Magyarország, IV. évf. 66. sz. (1994. márc. 31.) 9. o.
  8. A Köztársasági Elnök határozatai. Magyar Közlöny, 93. sz. (1994. szept. 23.) 2985. o.
  9. Megszűnik 4 magyar nagykövetség és 8 főkonzulátus. Délmagyarország (2009. jún. 16.) (Hozzáférés: 2019. máj. 9.)
  10. Aranyi Péter: Tiltakozás a krakkói főkonzulátus bezárása ellen. Lengyel-magyar barátság (2009. jún. 28.) (Hozzáférés: 2019. máj. 9.)
  11. Tiltakozás a krakkói fokonzulátusért!! patitionspot.com (2009. júl. 25.) arch
  12. Újra van magyar főkonzulátus Krakkóban. HVG (2014. márc. 14.) (Hozzáférés: 2019. máj. 8.)
  13. Megnyílt Magyarország Boroszlói (Wrocław-i) Alkonzulátusa. Magyarország krakkói főkonzulátusa (2019. márc. 14.) (Hozzáférés: 2019. máj. 8.)