Főmenü megnyitása

Mailáth Antal (főkancellár)

főkancellár

Székhelyi gróf Mailáth Antal (Buda, 1801. június 13.Bécs, 1873. május 14.) udvari főkancellár, valóságos belső titkos tanácsos, államminiszter, főrendiházi tag.

Mailáth Antal
Mailáth Antal portréja a Vasárnapi Ujságban
Mailáth Antal portréja a Vasárnapi Ujságban
A Magyar Udvari Kancellária főkancellára
Hivatali idő
1839 1847
Előd Pálffy Fidél
Utód Apponyi György

Született 1801. június 13.
Buda
Elhunyt1873. május 14. (71 évesen)
Bécs

A Wikimédia Commons tartalmaz Mailáth Antal témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Szülei Mailáth József gróf és Sennyey Antónia grófnő. A gimnáziumot Sátoraljaújhelyen, a jogi tanulmányokat a győri akadémiában végezte és 1817-ben Pesten az egyetemen bölcseletdoktorrá avattatott. Ugyanekkor Győr vármegyében aljegyző, azután a királyi táblánál helyettes jegyzőlett és ügyvédi oklevelet nyert; 1820. június 6-án Eszterházy József gróf zempléni főispán kinevezte tiszteletbeli aljegyzővé. 1823. április 14-én tiszteletbeli főjegyző lett és a fiumei kormányzósághoz ment titkárnak. 1829-ben lett konziliárius a helytartótanácsnál, 1830-ban pedig Zemplén vármegye főispánja, 1832-ben udvari referendárius és 1833-ban udvari alkancellár Pálffy Fidel gróf főkancellár mellett, majd az 1839-40. évi országgyűlésen ennek helyébe főkancellár. Ez az állást az 1844. évi országgyűlésen is megtartotta. Csak mikor az ellenzék támadásait és a konzervatívok elégedetlenségét érezte, mondott le állásáról és nyugalomba vonult perbenyiki (Zemplén megye) uradalmába, ahol magánkórházat épített és szerelt fel; itt a hasonszenvi gyógymódban képezte ki magát, melyben nagy előmenetelt tett és ebbeli ismereteit főleg vagyontalan betegek gyógyítására fordította, sőt, ha erre szükség volt, étel-itallal is ellátta őket; ezen viselkedésével megnyerte a nép nagy tiszteletét és háláját. 1848-ban a főrendiház tagja volt és részt vett Batthyány Lajos gróf kérésére Deák Ferenccel, Lonovics érsekkel és Mailáth Györggyel a Windischgrätz herceghez küldött országgyűlési küldöttségben. Az 1863-as kiegyezés után mint főrend munkás részt vett az 1865., 1869-72. évi pesti országgyűléseken és több bizottságban elnökölt. Nőtlen és gyermektelen lévén, vagyona és grófi címe örökösévé Mailáth György egyik fiát, Józsefet tette. Az aranygyapjas-rend vitéze, a Szent István-rend nagy keresztese, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos és kamarás, Magyarország tárnokmestere és érdemesült államminiszter volt.

Nevét Majláthnak is írták.

MunkájaSzerkesztés

  • Assertiones ex universa philosophia, quas publice propugnandas' suscepit anno 1817. Pestini.

Megyei főispáni beszédje is megjelent; országgyűlési beszédei pedig a Naplókban vannak.

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Mailáth Antal (főkancellár) témájú médiaállományokat.