Malaika Mihambo
Malaika Mihambo (Heidelberg, 1994. február 3. –) olimpiai, világ- és Európa-bajnok német atléta, fő versenyszáma a távolugrás. Győzni tudott 2021-ben a tokiói olimpián, a 2019-es és 2022-es világbajnokságon, valamint a 2018-as és a 2024-es Európa-bajnokságon.
| Malaika Mihambo | |
 | |
| Született | 1994. február 3. (30 éves)[1][2][3][4] Heidelberg[5][3][4] |
| Állampolgársága | német[3] |
| Foglalkozása | atléta |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Magassága | 170 cm[3] |
| Testtömege | 55 kg[3] |
_deutsche_Leichtathletin.png){kind=small} | |
| Malaika Mihambo aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malaika Mihambo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Élete
szerkesztésMalaika Mihambo édesapja tanzániai származású, édesanyja német. Miután apja kétéves korában elhagyta a családot, édesanyja egyedül nevelte.[9] Keresztneve az arab „angyal” szóból származik.[10]
Pályafutása
szerkesztésMihambo atlétikai pályafutása elején 2009-ben a német U16-os bajnokságon csapatban lett bajnok hétpróba versenyszámban. 4 × 100 m váltófutásban pedig országos U16-os csúcsot futottak csapattársaival, amit 2018-ig nem tudtak megdönteni.[11] Fő száma a távolugrás lett, de azóta is főleg a szezon elején, a fedett pályás szezonban rövidtávfutó számokban is rajthoz szokott állni. Távolugrásban megnyerte a 2013-as junior Európa-bajnokságot, majd egy hónappal később részt vehetett élete első felnőtt világbajnokságán, de ott nem sikerült döntőbe jutnia. 2015-ben megnyerte a az U23-as Európa-bajnokságot Tallinnban, majd a pekingi világbajnokságon 6,79 méteres ugrással 6. helyezett lett.
A 2016-os Európa-bajnokságon megszerezte első érmét a felnőttek között világversenyen 6,65 méterrel bronzérmes lett. Részt vehetett a riói olimpián, ahol a selejtezőből a másodikként került döntőbe. Ott 6,95 méteres egyéni csúcsot ugrott, ami a negyedik helyet jelentette számára.
A 2017-es szezonban súlyos lábsérülést szenvedett, emiatt lemaradt a világbajnokságról is. 2018 januárjában kezdett újra versenyezni.[12] Májusban, egy németországi versenyen 6,99 méterre javította egyéni legjobbját. Az augusztusi, Berlinben rendezett Európa-bajnokságon 6,75 méteres ugrással győzni tudott, ezzel megszerezte első nemzetközi bajnoki címét.
2019-ben a fedett pályás szezonban is sikerült beállítania szabadtéren megugrott 6,99 méteres egyéni csúcsát. A márciusi fedett pályás Európa-bajnokságon negyedik helyen végzett 6,83 méteres eredménnyel. A 7 méteres határt először 2019 júniusában lépte át a római Diamond League versenyen, 7,07 méterrel nyerte a versenyt.[13] Jó formája az egész szezonban kitartott többször is 7 méter fölötti teljesítménnyel nyerte a versenyeket. Az idény végén októberben a dohai 2019-es világbajnokságon 7,30 méteres ugrással tudott győzni, ami minden idők 12. legjobb eredménye női távolugrásban.[14] Decemberben Németországban megválasztották az év női sportolójának.[15]
2021-es szezon elején ezüstérmet szerzett a fedett pályás Európa-bajnokságon 6,88 méteres ugrással az ukrán Marina Beh-Romancsuk mögött. Az augusztusi tokiói olimpián 7,00 méteres eredménnyel győzött, egyaránt 3 centiméterrel megelőzve a 2012-es olimpia bajnokát Brittney Reese-t és a nigériai Ese Brumét. 2021 év végén, csakúgy mint egy évvel korábban újra megválasztották az év német sportolónőjének.[15] 2022-ben meg tudta védeni világbajnoki címét 7,12 méteres ugrásával, az Európa-bajnokságon viszont 7,03 méteres eredménye csak ezüstéremre volt elegendő a szerb Ivana Vuleta mögött.
A 2023-as augusztusi budapesti világbajnokság előtt néhány héttel a német bajnokságon combhajlítóizom-sérülést szenvedett, emiatt az idény hátralévő részét ki kellett hagynia.[16] Visszatérése után 2024 februárjában megnyerte a német fedett pályás bajnokságot 6,93 méterrel. Részt vett a Rómában rendezett júniusi Európa-bajnokságon, ahol a selejtezőben már 7 méter fölötti ugrása is volt, a döntőben pedig 7,22 méteres eredménnyel nyerte meg a számot.
Egyéni legjobbjai
szerkesztés| Versenyszám | Eredmény | Helyszín | Időpont |
|---|---|---|---|
| Távolugrás | 7,30 m | Doha, Katar | 2019. október 6. |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ angol, https://d-nb.info/gnd/1196555052/about/lds, Német Nemzeti Könyvtár, 2021. október 6.
- ↑ World Athletics database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 6.)
- ↑ a b c d e Olympedia (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
- ↑ a b Munzinger Sport (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. június 25.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 6.)
- ↑ a b https://www.sportler-des-jahres.de/index.php/punktelisten-submenue/punktelisten-sportlerin
- ↑ Süddeutsche Zeitung (német nyelven). Süddeutscher Verlag
- ↑ tagesschau.de (német nyelven)
- ↑ Gyerekkori traumáiról vallott az olimpiai bajnok: elhagyták és lenézték – videóval. blikk.hu , 2023. november 11.
- ↑ WM-Hoffnung Mihambo: Der „Engel“ fliegt immer weiter (német nyelven). sueddeutsche.de , 2019. július 31.
- ↑ Leichtathletik Gemeinschaft Kurpfalz (német nyelven). lgkurpfalz.de
- ↑ Malaika Mihambo meldet sich mit vielversprechendem Test zurück. leichtathletik.de , 2018. január 15.
- ↑ Germany's Mihambo breaks seven-metre mark to win long jump in Rome. france24.com , 2019. június 6.
- ↑ After dominating in Doha, Mihambo targets Tokyo triumph. worldathletics.org , 2019. október 7.
- ↑ a b Punkteliste Sportlerinnen
- ↑ Januárban tér vissza a női távolugrás olimpiai címvédője. nemzetisport.hu , 2023. december 27.
További információk
szerkesztés- Malaika Mihambo profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Adatlapja a World Athletics oldalán
