Maróti Lajos
Maróti Lajos József (Budapest, 1930. november 18. – Budapest, 1982. július 14.)[2][3] József Attila-díjas költő, író, drámaíró.
| Maróti Lajos | |
 | |
| A Rivalda sorozatban Csigó László felvétele | |
| Született | 1930. november 18.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1982. július 14. (51 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésMaróti Lajos géplakatos és Szadai Mária (1893–1945) fia.[4] 1943-tól a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanulója volt, ahol 1949-ben érettségizett. Ugyanabban az évben belépett a bencés rendbe, ahonnan 1951 októberében elküldték. 1955-ben a Eötvös Loránd Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett. 1955 és 1961 között kutató fizikusként működött a Járműfejlesztési Intézetben. 1961-től a Gondolat Kiadó lektora, 1970-től 1980-ig irodalmi vezetője volt. 1978-tól a Magyar Színházi Intézet főmunkatársaként dolgozott. 1972-ben a Nemzeti Színház bemutatta Az utolsó utáni éjszaka című darabját, majd 1981-ben a József Attila Színház az Egy válás története című művét. A modern magyar természettudományos esszé megteremtője, esszét írt Max Planck és Albert Einstein fizikusokról.
Főbb művei
szerkesztés- Tücsök Tóni. Rajzolta Gózon Lajos. (Budapest, 1957)
- Villódzó fények énekelnek (versek, Budapest, 1959)
- Pantomim (versek, Budapest, 1964)
- Kettős kötésben (tanulmányok, Budapest, 1965)
- A világtalan (regény, Budapest, 1967)
- A kolostor (regény, Budapest, 1968, 2. kiadás: Budapest, 1972, 3. kiadás: Budapest, 1979)
- Hippi akvárium (regény, Budapest, 1970)
- A múló jövő nyomában (tanulmányok, Budapest, 1971)
- A számkivetett (drámák, Budapest, 1979)
- A kiemelt káder (közéletrajz 2 részben, József Attila Színház, Budapest, 1979)
- A Hubermann-teoréma (tudományos komédia két részben, József Attila Színház, Budapest, 1979 körül)
- Az állam (történelmi dráma, Budapest, 1980)
- Pályamódosítás (komédia két részben, József Attila Színház, Budapest, 1980)
- Egy válás története (játék két részben, József Attila Színház, Budapest, 1982)
- Liszt Ferenc élete: Filmregény (Budapest, 1983)
- A Parnasszus horizontja (esszék, regény, dráma, válogatta, szerkesztette: Fehér György, Budapest, 1986)
Díjai, elismerései
szerkesztés- József Attila-díj (1975)
- SZOT-díj (1981)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. augusztus 6.)
- ↑ Gyászjelentése (1982). (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ Meghalt Maróti Lajos (1982. július 15.) Népszava, 110. évfolyam, 164. szám
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest XIX. kerületi polgári házassági akv. 570/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
Források
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
