Marchegg

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban

Marchegg (horvátul Marhek) osztrák város Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 2989 lakosa volt.

Marchegg
Marchegg főtere
Marchegg főtere
Marchegg címere
Marchegg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGänserndorfi járás
Irányítószám2293, 2294
Körzethívószám02285
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség2960 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság143 m
Terület45,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 42″, k. h. 16° 54′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 42″, k. h. 16° 54′ 33″
Marchegg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marchegg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Marchegg a Gänserndorfi járásban
 
A marcheggi kastély
 
A Szt. Margit-plébániatemplom

Marchegg a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező keleti részén, a Morva folyó jobb partján, a szlovák határ mentén. Szlovákiával egy vasúti híd köti össze, közúti összeköttetés nincs. A folyómenti ártéri erdők védettek. Területének 15,7%-a erdő, 70,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Breitensee (760 lakos 2020-ban) és Marchegg (2229 lakos).

A környező önkormányzatok: délre Engelhartstetten, nyugatra Lassee, északnyugatra Weiden an der March, északra Nagymagasfalu, északkeletre Zohor, keletre Stomfa, délkeletre Pozsony Dévényújfalu városrésze (utóbbi négy Szlovákiában).

Története

szerkesztés

Marchegget II. Ottokár cseh király, az Osztrák Hercegség akkori ura alapította 1268-ban, a magyar határ ellenőrzésére. Várát árokkal és felvonóhíddal erősítették meg, a város köré falat emeltek. Az erőd és a település az osztrák herceg birtoka volt – bár az uralkodók sokszor kiadták másodlagos hűbérbe vagy elzálogosították – míg 1621-ban Erdődi Pálffy Pál főkamarás szerezte meg, és családé is maradt egészen 1848-ig. A város fő jövedelme a borra kivetett adó volt, lakói főleg mezőgazdasággal foglalkoztak.

A határvárost több alkalommal elfoglalták. 1328-ban Károly Róbert magyar király beavatkozott az osztrák örökösödésbe és a Lackfi István vezette sereg Marchegget is megszállta. 1477-ben Mátyás magyar király foglalta el a várost. A törökök Bécs 1529-es és 1683-as ostrománál is felgyújtották. 1703/05-ben Rákóczi kurucai fosztották ki, 1809-ben pedig Napóleon hadai szállták meg. Az első gyárat 1876-ban alapították, a Tschinkel cég cikóriából készített kávépótlót. A második világháború végén, 1945-ben felrobbantották a Morva-hidat, a szovjetek tüzérségi tűz alá vették és néhány lakóházat le is romboltak. A város 1945 áprilisától 1955-ig szovjet megszállás alá került.

1973. szeptember 8-án a vasúti hídon áthaladó vonaton palesztin terroristák túszul ejtettek hét, Szovjetunióból Izraelbe kivándorló zsidót. A terroristák azt követelték, hogy zárják be a kivándorló zsidók schönaui kastélyban működő átmeneti szállását. Az osztrák kormány engedett a követelésnek, a túszejtők pedig Líbiába távozhattak.

A marcheggi önkormányzat területén 2020 januárjában 2989 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 81,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 11,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,5% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 74,4%-a római katolikusnak, 3,1% evangélikusnak, 7% mohamedánnak, 12,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 19 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (87,9%) mellett a törökök (5,4%) és a horvátok (1,2%) alkották.

A népesség változása:

2016
2 934
2018
2 960

Látnivalók

szerkesztés
 
A városfal Magyar-kapuja
  • a marcheggi kastélyt Pálffy Pál építtette a középkori vár helyén, majd Pálffy Miklós nádor 1715 körül barokkosította, ekkor nyerte el mai külsejét
  • a középkori városfal a megmaradt Magyar- és Bécsi-kapuval
  • a Szt. Margit-plébániatemplom
  • a breitenseei Péter és Pál-plébániatemplom
  • a vasúttörténeti múzeumdepó a vasútállomáson
  • a March-Thaya-Auen természetvédelmi terület a Morva ártéri erdein

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marchegg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.