Marosi József

magyar vívó, gépészmérnök
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 15.

Marosi József (Budapest, 1934. október 16. –) világbajnok, olimpiai ezüstérmes magyar vívó, arany okleveles gépészmérnök, Marosi Paula olimpiai és világbajnok tőrvívónő bátyja.

Marosi József
Marosi József 2012-ben
Marosi József 2012-ben
Személyes adatok
Születési dátum1934. október 16. (89 éves)
Születési helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Magasság180 cm
Testsúly85 kg
Versenyzői adatok
Fegyvernemtőr, párbajtőr
KlubBp. Haladás (1952–1956)
Orvosegyetem SC (1957–1965)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosi József témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Marosi József fiatalkorában
Marosi József fiatalkorában
Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
bronz
1956, Melbourne
tőr csapat
ezüst
1956, Melbourne
párbajtőr csapat
Világbajnokság
bronz
1954, Luxembourg
tőr csapat
ezüst
1955, Róma
tőr csapat
bronz
1955, Róma
párbajtőr csapat
arany
1959, Budapest
párbajtőr csapat
Főiskolai világbajnokság
arany
1954, Budapest
tőr csapat
Magyar bajnokság
bronz
1957
tőr egyéni
ezüst
1957
párbajtőr egyéni
ezüst
1960
párbajtőr egyéni
ezüst
1962
tőr egyéni
arany
1962
párbajtőr csapat
arany
1963
tőr csapat
arany
1963
párbajtőr csapat
arany
1964
párbajtőr csapat
arany
1966
párbajtőr csapat
arany
1971
párbajtőr csapat

Életpályája

szerkesztés
 

Középiskolai tanulmányait az Eötvös gimnázium reáltagozatán végezte, ahol 1953-ban érettségizett, majd felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára, ahol 1958 júniusában épületgépész szakon gépészmérnöki diplomát kapott.

Gépészmérnökként a Középülettervező Vállalatnál helyezkedett el mint tervező, majd rövid időn belül önálló tervezőként, nem sokkal később pedig vezető tervezőként munkálkodott. 1964-ben osztályvezetővé nevezték ki, 1972-től pedig 1994. december 31-ig, nyugdíjba vonulásáig a vállalat gépészfőmérnökeként dolgozott. Jelentősebb munkáinak egyike a Budavári Királyi Palota rekonstrukciójának épületgépészeti tervezése.

1971 és 2009 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán – jelenleg Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – az épületgépészeti tárgy oktatója volt.

1994-ben ment nyugdíjba, de azóta is rendszeresen dolgozik a Mányi István által vezetett stúdióban, amelynek egyik legfontosabb tevékenységi köre a műemlékek felújítása. 2010-ben a Magyar Nemzeti Múzeum rekonstrukciós pályázatán első díjat nyertek.[1]

Sportpályafutása

szerkesztés

1952-től a Budapesti Haladás, 1957-től az Orvosegyetemi Sport Club vívója volt. Tőr- és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett. Az 1954. évi cremonai főiskolai világbajnokságon egyéniben az ötödik helyet szerezte meg, ami nemzetközi versenyeken a legjobb egyéniben elért eredménye maradt. Ettől kezdődően a felnőtt tőr- és párbajtőr-válogatottnak is tagja lett. Mindkét fegyvernemben szerzett érmeket és értékes helyezéseket. Két olimpián vett részt, ahol összesen egy ezüst- és egy bronzérmet nyert. Valamennyi jelentős eredményét csapattagként érte el. 1963-ig szerepelt a válogatottban, de a versenyszerű vívást egyesületében 1971-ig folytatta.

Sporteredményei

szerkesztés

Párbajtőrvívásban

szerkesztés

Tőrvívásban

szerkesztés

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Alpár Ignác-díj, Budapest, 1987.[3]
  • Macskásy Árpád-díj, Budapest, 1997.[4]
  • Épületgépészetért-díj, Budapest, 2009.[5]
  1. Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – 1. díj
  2. Hungary Fencing at the 1960 Roma Summer Games. [2011. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  3. Építéstudományi Egyesület - kitüntetettek. [2014. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 15.)
  4. Épületgépészeti Múzeum - díjazottak
  5. Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség - Elismerések. [2014. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 15.)

További információk

szerkesztés