Mende Jenő

(1883–1945) magyar pedagógus, fizikus, szakíró

Mende Jenő, Mendl (Bátorkeszi, 1883. június 3.Budapest, Erzsébetváros, 1945. január 15.)[1] fizikatanár, ismeretterjesztő szakíró.

Mende Jenő
Született Mendl Jenő
1883. június 3.
Bátorkeszi
Elhunyt 1945. január 15. (61 évesen)
Budapest VII. kerülete
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Mendl József (1852–1920)[2] izraelita elemi iskolai tanító és Müller Anna (1852–1932)[3] fia. Középiskolai tanulmányait a Szent Benedek-rend esztergomi Szent István Gimnáziumában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett mennyiségtan–természettan szakos diplomát. Tanári munkáját 1905-ben Cegléden, az állami főgimnáziumban kezdte. 1912-ben a fővárosi Szent István Gimnáziumhoz, majd 1925-ben a Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz került, s 1940-ben ebből az iskolából ment nyugdíjba. 1921-ben két könyve jelent meg, az egyiket a radioaktivitásról, a másikat a rádióról írta. A Drótnélküli telegráfia című könyve elnyerte a Természettudományi Társulat Bugát-díját, és a Rauer-díjat. A továbbiakban még két könyve jelent meg a rádióról. Ő volt hazánkban az egyik első rádióamatőr.

Szakírói és fordítói munkásságának eredményeként sok száz írása jelent meg a Mathematikai és Physikai Lapok, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, az Uránia, a Természettudományi Közlöny, és más lapok hasábjain.

1941 után származása miatt neve már nem szerepelhetett nyomtatásban. Három évig kényszerű hallgatás volt a része, azután eltűnt az ostromlott Budapesten. Halálának okozója egy gránátszilánk volt, mely a budapesti gettóban érte, a Kazinczy utca 41. szám alatt.

Művei szerkesztés

  • A drótnélküli telegráfia (1921)
  • A világok keletkezése. Írta: Svante August Arrhenius. Fordította. (Budapest, 1921)
  • A radioaktív anyagok (Budapest, 1922)
  • Mennyiségtani érettségi feladatok gyűjteménye: gimnáziumok és reáliskolák számára (Budapest, 1923)
  • A rádió-telefon. Kultúra és Tudomány, 47. (Budapest, 1924)
  • Elektron és atom (Budapest, 1925)
  • A rádiótelegráf és rádiótelefon (Budapest, 1925)
  • Kepler (Budapest, 1930)
  • A kezdő fizikus (Budapest, 1931)
  • A légköri elektromosság felhasználása (Budapest, 1931)

Cikkei szerkesztés

Ceglédi állami főgimnázium ért.

  • A trigonometriai anyag beosztása. Földmérések (1910-1911. évfolyam, 1-23 1.)

Természettudományi Közlöny

  • A Napról szóló ismeretek haladása (1910, 1911)
  • A mágneses sugarakról (1912)
  • Röntgen-féle sugarak szerkezete (1912)
  • Újabb mozzanatok a drótnélküli telegráf és telefon haladásában (1913)
  • A pozitív sugarakról; Az elemek keletkezése és átalakulása (1913)
  • A telegrafon (1914)
  • Elektromos hullámok keletkezésének újabb módja (1914)
  • Újabb haladás a képek telegráfozásában (1914)
  • A drót nélküli telegráfia jeleinek megvédése idegen állomásoktól (1914)
  • Léghajók és repülőgépek felszerelése drótnélküli telegráffal (1914)
  • A tenger alatt járó hajók messzelátója (1914)
  • Léggömbök és tenger alatt járó hajók kormányzása távolból elektromos hullámokkal (1914)
  • A kisülési sugarak (1914)
  • Új tábori fényjelző (1915)
  • Drótnélküli telegráf és telefonállomás (1915)
  • A fényszórók (1915)
  • A napfogyatkozás jelenségei (1915)
  • Mozgóképek készítése repülő ágyúgolyókról napfényben (1916)
  • A Δ-sugarakról
  • Új rendszerű drótnélküli telegráf (1917)
  • Az alumínium térfoglalása az elektrotechnikában (1917)
  • Mechanika és kultúra. Fordítás.
  • Rövid hullámhosszak a rádióban (1926)
  • Újabb megfigyelések a rövidhullámok alkalmazásában (1927)
  • Watt James (1936)
  • Évfordulók az elektromosság körében (1936)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés