Mexikói bárdmakréla

Mexikói bárdmakréla
	Kifogott példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Sügéralkatúak (Percoidei);
Család:	Tüskésmakréla-félék (Carangidae);
Nem:	Bárdmakrélák (Selene); Lacépède, 1802
Faj:	S. orstedii;
Tudományos név
	Selene orstedii; Lütken, 1880
Szinonimák
	Selene oerstedi Lütken, 1880; Selene oerstedii Lütken, 1880; Vomer oerstedii (Lütken, 1880); Vomer orstedii (Lütken, 1880);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mexikói bárdmakréla témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói bárdmakréla témájú kategóriát.

A mexikói bárdmakréla (Selene orstedii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A mexikói bárdmakréla elterjedési területe a Csendes-óceán keleti része, a mexikói Alsó-Kalifornia (Baja California) legdélibb pontjától Kolumbia partjáig.

Megjelenése

Általában 25 centiméter hosszú, de akár 33 centiméteresre is megnőhet. Pikkelytelen teste ezüstös, fémezett kék és zöld árnyalattal. Az ivadék sárgás, jól látszó 4-5 sötét vonallal.

Életmódja

A mexikói bárdmakréla trópusi, tengerfenék közelében élő halfaj. A sekély, partmenti helyeket keresi, ahol a tengerfenék közelében, rajokban úszik. Tápláléka kalmárok, kisebb rákok és halak, valamint soksertéjűek is.

Felhasználása

Ennek a halnak nincs nagy halászati értéke; inkább a sporthorgászok kedvelik. Frissen, sózva vagy szárítva árusítják.

Források

Selene orstedii Lütken, 1880 FishBase
Philip Whitfield (szerk.): Az állatok képes enciklopédiája. - Magyar Könyvklub, Budapest, 1999. 616 oldal. ISBN 963-548-959-5
Smith-Vaniz, W.F., 1995. Carangidae. Jureles, pámpanos, cojinúas, zapateros, cocineros, casabes, macarelas, chicharros, jorobados, medregales, pez pilota. p. 940-986. In W. Fischer, F. Krupp, W. Schneider, C. Sommer, K.E. Carpenter and V. Niem (eds.) Guia FAO para Identification de Especies para lo Fines de la Pesca. Pacifico Centro-Oriental. 3 Vols. FAO, Rome.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap