Mexikói drogháború

A mexikói drogháború egy jelenleg is tartó fegyveres konfliktus, mely a drogkartellek (wd) és a kormány erői között folyik Mexikóban. Az ország egyes részein a kartellek gyakorlatilag felülmúlják az állam hatalmát.[11] Megleckéztetésképpen a kormány a drogkereskedelem irányítói közül kulcsembereket tartóztatott le, ezért a kartellek időnként szétbomlanak vagy vezetők nélkül maradnak. A bandák között erőszakos harc folyik, hogy ki veszi át a helyüket.

Mexikói drogháború
Csapatok összecsapás után Apatzingánban (Michoacán állam)
Csapatok összecsapás után Apatzingánban (Michoacán állam)
Dátum2006. december 11. –
Helyszín Mexikó
Casus belliillegális drogkereskedelem
Eredményjelenleg is tartó háború
Harcoló felek
Mexikói állam
Támogatva:
Amerikai Egyesült Államok[1]
Kolumbia[2]
egymással is harcoló bűnszervezetek:
Sinaloa kartell
Gulf kartell
Tijuana kartell
Juárez kartell
Los Zetas
Parancsnokok
Felipe Calderón
Sergio Aponte[3]
Joaquín Guzmán[4]
Haderők
300 000+25 000+[5]
Veszteségek
összesen: 19,694 halott (2010.áprilisáig)[6][7]
486 halott (2006.dec.)
2477 halott (2007)[8]
6290 halott (2008)[9]
6295 halott (2009)
3141 halott (2010)[10]
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói drogháború témájú médiaállományokat.

A drogháború

szerkesztés

2011-ben a mexikói fegyveres erők 50 ezer tagja és a mexikói szövetségi rendőrség 35 ezer tagja harcolt a mexikói drogkartellek és félkatonai egységeik becslések szerint 300 ezer tagja ellen. Az állam többször ért el sikereket, különösen a vezetők letartóztatása révén. A drogkartellek utódai azonban folytatták a drogüzletet és az erőszakot.[11]

A drogháború egyik fő oka az illegális kábítószerekből származó igen jövedelmező bevétel.[12][13] A latin-amerikai szegénység és nagy munkanélküliség arra ösztönöz sok mexikóit és egyben spanyolul beszélő külföldit, hogy a nagy bevételű bűnszervezeteknek dolgozzanak.

A fő kokain- és más illegális drogszállítmányok útvonala Kolumbiából, továbbá Ázsiából Mexikón át az Amerikai Egyesült Államokba vezet.[14] A kartellek a legjobb kábítószer-útvonalakért, területekért és piacokért küzdenek.[15]

Ezek a kartellek használnak félautomata rohampuskákat, mint az AR-15-t és a Kalasnyikov tervezte AKM variánsait, kézigránátokat, melyeket az USA-ból csempésztek Mexikóba.

A háborúzó kartelleket rendkívüli gátlástalanság, erőszakosság és kegyetlenség jellemez. Tekintet nélkül a civil lakosságra folytatják harcukat, s az öldöklésnek a fő szenvedő alanyai a polgári lakosság, akikre a kartellek emberei gyakran ok nélkül rátámadnak. Számos embere a kartelleknek drogfogyasztó, amelynek tulajdonítható ok nélküli erőszakosságuk minden tőlük idegen egyénre. Mára több, a drogkereskedelem által súlyosan érintett területeken a civil lakosság önvédelmi csoportokat (spanyolul: autodefensa comunitaria) hozott létre.[16]

Drogüzletek áthelyezése

szerkesztés

Hagyományosan kolumbiai kartellek üzérkedtek a kokainnal. Az 1980-as és a korai 1990-es években a kolumbiai Pablo Escobar volt a fő kokainexportőr. Amikor a büntetőszankciók felerősödtek Dél-Floridában és a Karib-térségben, a kolumbiai drogkartellek társulásokat alapítottak mexikói üzérekkel.

A kartellek

szerkesztés
 
Bűnszervezetek területei Mexikóban 2020 szeptemberében.
(forrás: Secretaría de Hacienda y Crédito Público)


A gyilkosságok száma

szerkesztés
A drogháborúhoz kapcsolható gyilkosságok száma [17]
Év Szám
2007 2.826 – 12.484
2008 6.837 – 14.595
2009 9.724[18] – 17.882
2010 15.273[19] – 22.943
2011 12.903 – 25.353
2012 18.061 – 24.115
2013 10.094 – 20.337
2014 7.993 – 17.366
2015 8.423 – 17.889
2016 10.967 – 22.567
2017 12.500 – 25.339[20]
2018 29.000[21] – 36.000[22][23][24]
2019 34.600[25][26] – 35.000[25][27]
2020 34.515[26]
2021 33.410[28]
2022 31.936[13]
  1. U.S. working to help contain drug violence in Mexico. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
  2. Archivált másolat. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  3. Mexican general makes explosive accusations, Los Angeles Times
  4. Mexico drug gangs suspected of fatal blast| publisher, Reuters
  5. Mexico, U.S. step up drug-war cooperation, Christian Science Monitor
  6. "Briefing: How Mexico is waging war on drug cartels." 2009-08-20
  7. Röviden: mexikói drogkartellekről. [2009. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
  8. "2 katonát találtak", CNN, 2009-03-30
  9. "Mexikó: 1 000 halott a drog erőszakban eddig '09-ig". USA Today, 2009-08-26.
  10. http://www.eluniversal.com.mx/coberturas/esp207.html "Ejecutados" Archiválva 2012. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben El Universal, 2010-04-23
  11. a b Karsten Bechle: Mexiko, 2017. november 23.
  12. Jens Glüsing: . Spiegel Online, 2022. július 24.
  13. a b , 2023. március 18.
  14. US anti-drug campaign 'failing'", BBC News, 2004-08-06.
  15. Glüsing, Jens. „(S+) »Die Leichen liegen nicht tiefer als einen halben Meter« - Wie Eltern in Mexiko nach ihren ermordeten Kindern suchen”, Der Spiegel, 2022. július 24. (Hozzáférés: 2024. június 26.) (német nyelvű) 
  16. http://www.foreignaffairs.com/articles/139462/patricio-asfura-heim-and-ralph-h-espach/the-rise-of-mexicos-self-defense-forces
  17. , 2019. augusztus 7.
  18. a b Trotz Corona-Pandemie: Mexiko meldet so viele Morde und Femizide wie nie zuvor. Spiegel Online
  19. a b
  20. . Welt Online
  21. . Der Tagesspiegel Online

További információk

szerkesztés