Mezőhegyesi cukorgyár

Az 1889–1997 között üzemelő mezőhegyesi cukorgyár a magyarországi rendszerváltáskor működő 12 cukorgyár egyike volt.

Mezőhegyesi cukorgyár
Típus	cukorgyár
Alapítva	1889
Megszűnt	1997
Székhely	Mezőhegyes
Iparág	élelmiszeripar
Termékek	cukor
Sablon • Wikidata • Segítség

Névváltozatok

Időszak Név 1889–1902 Stummer Károly cég része 1902–1922 Mezőgazdasági Ipar Rt. része 1922–1927 Mezőhegyesi Cukoripar Rt. 1927–1948 Mezőgazdasági Ipar Rt. része 1948–1964 Mezőhegyesi Cukorgyár 1964–1971 Magyar Cukoripar országos vállalat része 1971–1980 Mezőhegyesi Cukorgyár 1981–1991 Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát része 1991–1995 Mezőhegyesi Cukorgyár Vállalat / Mezőhegyesi Cukorgyár Rt. 1995–1997 Magyar Cukor Rt. része 1997–? Kabai Cukorgyár Rt. része

Története

Az 1868-tól a magyar kincstár tulajdonában levő mezőhegyesi ménesgazdaság 1876-ban kinevezett jószágigazgatója, Gluzek Gyula fontos szerepet játszott a cukorrépa-termelés korszerűsítésében. A cukorrépát kezdetben a szeszgyártás alapanyagaként hasznosították, ám a szeszipart támogató gazdaságpolitika megváltozása illetve a szesz árának csökkentése következtében a gazdaság 1889-90-ben beszüntette a gyártást. Ezzel párhuzamosan a cukoripar kedvező konjunktúrába került, ezért 1888-ban cukorgyár alapításáról kezdődtek tárgyalások Kozma Ferenc miniszteri tanácsos és Gluzek Gyula kezdeményezésére.

1888. november 28-án a Mezőhegyesi Magyar Királyi Állami Ménesbirtok és a Stummer Károly (Carl Stummer) bécsi cég szerződést kötöttek, amelynek értelmében a Stummer cég 2500 kataszteri holdon termelt cukorrépa feldolgozására alkalmas cukorgyárat épít a ménesbirtoktól húsz évre bérelt területen, a ménesbirtok pedig megtermeli a cukorrépát. Stummer azzal a záradékkal írta alá a szerződést, hogy „a vízellátás kérdése a gyár üzemére kedvező módon nyerend megoldást”, ugyanis Mezőhegyesen sem folyó víz, sem egyéb vízvételi lehetőség nem volt. A minisztertanács 1889. február 3-i ülésén döntés született a Maros folyótól vezető csatorna megépítéséről, melyre 1 200 000 forintot irányoztak elő. Így 1889. február 9-én sor került a ménesbirtok és Stummer között végleges szerződés megkötésére, amely a felépítendő gyár teljesítményét az első két évben napi 3000, a további 18 évre pedig napi 5000 mázsa cukorrépa feldolgozásában határozta meg. A Stummer céget báró Stummer Ágoston képviselte, aki korábban több cukorgyárat alapított (Oslavany – 1854, Hodonin – 1856, Nagyszombat – 1869, Tavarnok – 1870, Doudleby – 1873).

Az építési terveket Martens Caesar későbbi műszaki igazgató közreműködésével a Stummer Károly cég készítette. Az 1889 tavaszán elkezdett gyárépítéssel párhuzamosan megkezdődött a csatorna, illetve a gazdasági vasút építése is. A cukorgyár berendezéseit a brünni Brand és Lhuillier cég szállította és szerelte fel. Az építésnél elsősorban cseh és osztrák szakemberek dolgoztak. 1889. augusztus 10-én a cég megkapta a cukorgyártáshoz szükséges iparengedélyt, és 1889. október 9-én bejegyezték a cukorgyárat a Stummer cég fióktelepeként. A gyár 1889. november 1-jén kezdte meg működését, és az első évben 124 nap alatt 37 120 tonna cukorrépát dolgozott fel. 1890. április 1-jén a gyár leégett, az újjáépítést október végére fejezték be. Ebben az évben a gyár 39 350 tonna cukorrépát dolgozott fel. 1890. végén a cukorgyárat a Magyar Általános Hitelbank által alapított Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság vette meg, amelyben a Stummer cég a cukorgyár vételárával azonos összegben vásárolt részesedést. A cukorgyár a részvénytársaságon belül a kaposvári cukorgyárral versenyezett az anyagi erőforrásokért; mivel a kaposvári gyár saját tulajdonú, a mezőhegyesi pedig bérlemény volt, a részvénytársaság vezetősége többet áldozott a kaposvári gyár fejlesztésére.

Források

• Kovács János: Volt egyszer egy cukorgyár. [Mezőhegyes]: Város- és Környezetvédő Egyesület. 2000. = Mezőhegyesi Füzetek, 2.
• Tokovics József: A 100 éves Mezőhegyesi Cukorgyár. Budapest: Interpress. 1989. ISBN 963-7222-69-3.
• JELENTÉS a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről. Budapest. 2011. december 28.