Mezőterem

Mezőterem románul Tiream, németül: Wiesenfeld, Terem, falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében. A 2011-es részleges népszámlálási adatok alapján 2144 lakosából 1342 fő magyar, 711 fő román és 43 fő német anyanyelvű.

Mezőterem (Tiream)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Mezőterem
Rang	községközpont
Irányítószám	447325
Körzethívószám	0261
SIRUTA-kód	139116
Népesség
Népesség	1495 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1142
Népsűrűség	27,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	123 m
Terület	55,00 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 36′ 54″, k. h. 22° 28′ 19″47.614861, 22.472008
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Nagykárolytól kb. 8 km-re délre fekvő település.

Története

A települést 1357-ben említik először, Banknetereme néven, 1383-ban Posanetherme, 1431-ben Therem, 1449-ben Gernez al. Therem alakban írták. A 14. és a 15. században a Kaplon nemzetségből való Vetési, Bagosy, Csomaközy és Károlyi családoké volt.

A 14. században a Vetési családé. 1572-ben Vetési János, Márton, Péter és László az egész helységre új adományt kaptak. Utódaik ettől kezdve a mezőteremi előnevet használták. 1601-ben Mezőszentmiklósi János is részt kapott benne. 1697-ben pedig köpösdi Tolvaj Gábor, Károlyi István és Károlyi Sándor az egészet megkapták. Ettől kezdve Károlyi-birtok volt a legnagyobb része.

A község hajdan tiszta magyar volt, de Károlyi Sándor a szomszéd községekből római katolikus svábokat telepített ide, akik a református templomot 1777-ben elfoglalták, az új templomot pedig 1859-ben építették, és a Szent kereszt felmagasztalására szentelték fel.

1945-ben a településről lakosainak jelentős részét, 295 személyt deportáltak a Szovjetunióba.

Karos

Karos helység is Mezőterem határában feküdt. 1456-ban említik először nevét egy határjáró oklevélben. 1486-ban a Márki család birtoka volt, azonban az oklevelekben neve többet nem szerepel. Mellette feküdt Gernyes község is, mellyel egy 1449-es okirat egynek mondja.

Nevezetességek

• Római katolikus templom – 1859-ből
• A második világháborúban elesettek emlékműve
• Ortodox templom – 1770-ből
• Római katolikus kápolna – 1890-ből

Híres emberek

• Itt született 1951. augusztus 8-án Valdman István geológus, geológiai szakíró.
• 1716-ban itt hunyt el – felesége önvédelemből megmérgezte – nemes Nyúzó Mihály, II. Rákóczi Ferenc ezereskapitánya.
• Itt született 1883. màrcius 10-èn Haller György festő ès grafikusművèsz.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.